Az Ártatlan (Bakugou x OC)

Ep.1.: Beköltözés

Alig vártam, hogy végre a koleszhoz menjünk, amivel kezdetét veszi a U.A.-s pályafutásom. Egy kicsit tartottam attól, hogy hogy fognak fogadni az osztálytársaim, de igyekeztem pozitívan felfogni a dolgokat.
-Kicsim! -halottam meg a földszintről kiabáló anyám hangját. -Gyere, kész a reggeli! -sietősen lementem, mert már nagyon éhes voltam.
-Mi a reggeli? -kérdeztem a konyhába érve.
-Még el sem kezdtél készülődni? -nézett végig rajtam anya, miközben elém tolta a gőzölgő rántottát.
-Még nem. -mondtam, majd neki láttam a reggelimnek.
-De hát 2 óra múlva indulnunk kellene az iskolához. -mondta anya aggódóan.
-De nem kell vinnem semmit, ugye? -kérdeztem két falat között.
-Apád már mindent bevitt a kollégiumba, de azért még egy két cuccot össze kéne pakolnod. -folytatta.
-Például? -nyeltem le a falatot.
-Hát apa csak a szobádat intézte el, de még se ruhák nincsenek ott. -vett mély levegőt. -Sőt igazából a bútorokon kívül még semmi sincs ott.
-Ohh tényleg, az egyenruhám megérkezett már? -jutott eszembe.
-Igen, de az a legkisebb. -mondta, majd az üres tányért elvéve előlem mosogatni ment.
-Akkor én megyek is készülődni. -mondtam, majd sietősen felálltam az asztaltól, és ismét az emeletre mentem. Kihúztam a sárga bőröndömet az ágy alól, és a szekrényemhez húztam. Gyorsan bepakoltam annyi ruhát, amennyit csak tudtam. Felállva a bőröndömet méregettem, és azon gondolkoztam, hogy hogy préselhetnék bele még több ruhát, de végül feladtam a harcot. Nagy nehezen lecsuktam a bőröndöt, és a szobámból nyíló fürdőszobába mentem. Elég nagy házunk van, így mindenkinek jut saját fürdőszoba. A tükörbe nézve azon gondolkoztam, hogy hogy csinálhatnék magamnak valami emberi kinézetet. Végül úgy döntöttem, hogy a hajmosással kezdem, így elkezdtem vizet engedni a kádamba. Amég folyattam a vizet, addig ismét a tükörrel szembe állva elkezdtem kifésülni a hajam. Nem tartott sokáig, ugyanis rövid hajam van, de miután végeztem, sokkolva fedeztem fel a fehér hajszálakat amik a csapban landoltak.
-Te jó ég, ha így folytatom meg fogok kopaszodni. -jegyeztem meg magamnak, majd az apró hajszálakat kihalászva a csapból a wcbe dobtam. Eközben már elég víz gyűlt össze a kádba, így levetkőztem és neki is láttam a hajmosásnak. Egész gyorsan meg voltam vele, de még ki kellett találjam, hogy mit vegyek fel. Egy-egy törölközőt csavartam a fejemre és a testemre, majd a szobámba mentem át.
-TE MEG MIT CSINÁLSZ ITT?! -üvöltöttem rá a szekrényemben turkáló testvéremre.
-Te mit keresel itt? -fordult felém a fekete hajú átokfajzat.
-Ugyan ezt kérdeztem. Tudtommal ez az én szobám. -förmedtem rá.
-Csak ruhát kerestem! -mondta durcás arccal.
-Mert neked nincsenek ruháid? -kérdeztem összekulcsolt kezekkel.
-De vannak, csak a tieid sokkal jobbak. -vágta rá flegmán.
-NE FLEGMÁZZÁL NEKEM! -emeltem fel ismét a hangom.
-Azt csinálok amit akarok. -mondta még mindig ugyan azzal az idegesítően flegma hanggal.

-KIFELÉ! -kiabáltam rá.
-Chh... Akkor pukkadj meg. Majd visszajövök, ha már elmentél. -reagálta le, majd mielőtt válaszolhattam volna az ajtót becsapva kiviharzott a szobámból.
-Kis szaros. -fortyogtam magamban. Az órámra néztem, és akkor láttam, hogy már csak egy órám van indulásig, szóval gyorsan összekaptam magam, megszárítottam és kivasaltam a hajam. Egy fekete gatyát, egy fehér pólót, és egy farmer dzsekit vettem fel. -Mehetünk is. -mondtam magamnak, majd a bőröndömet felállítva az ajtó felé indultam. Nagy nehezen lerángattam a hatalmas táskát a földszintre, ahol anya már várt rám.
-Igyekezhetnél. Az új ofőd már biztos vár minket. -mondta anya kissé morcosan. Elindultunk a kocsi felé, amibe anya segített berakni a cuccaimat. Az út kocsival kb. fél óra volt ami alatt anya úgy érezte, hogy beszélgetnünk kell.
-Már megint min sikerült összeveszned Manamival? -érdeklődött anya a húgommal folytatott vitámról.
-Megint engedély nélkül jött be a szobámba, ráadásul a szekrényembe turkált. -magyaráztam anyának idegesen.
-Lehetnél vele kicsit elnézőbb is. -mondta anya egy enyhe mosollyal a szája sarkában.
-Ő meg lehetne tekintettel a privát szférámra. Én se mászkálok be az ő szobájába. -mormogtam.
-Egyébként nem izgulsz? -terelte el témát anya.
-Miért? -néztem rá értetlenül.
-Én egy kicsit aggódom. Amúgy se könnyű az iskola váltás pláne nem az év közepén. -mondta az utat bámulva.
-Hát anya, eddig nem izgultam, de most sikerült egy kicsit beparáztatnod. -mondtam az ujjaimat tördelve. Innentől kezdve már csak alapok jöttek, hogy szeretné, ha mindent bele adnék, ha vigyáznék magamra, meg hasonló aggódó anyás dolgokról beszéltünk. Nem sokkal több mint 30 perc múlva oda is értünk az iskolához, ami mellett ott volt a kollégium. Aizawa senseiel úgy beszéltük meg, hogy a 1A házánál találkozunk. Anya segített kivenni a csomagjaimat, majd együtt indultunk a kolesz felé.
-Üdv'! -köszöntött minket szűkszavúan a ház előtt az újdonsült osztályfőnököm.
-Jó napot! -köszöntem félénken. Anya is így tett majd kezet fogott és bemutatkozott.
-Biztos te vagy Ina Hinami. -lépett oda hozzám a magas fekete hajú férfi.
-I-igen. -néztem oldalra.
-Remek. Gyere beljebb, körbe vezetlek. -mondta a sensei, én anyámhoz fordultam és elköszöntem tőle. Anya szorosan magához ölelt, majd két arcra puszi után elváltunk egymástól. A sensei után indultam, magam mögött húztam a bőröndömet. Belépve a házba a fejemet kapkodtam, mert meglepően jól nézett ki.
-Azta. -mondtam ki hangosan a gondolataimat.
-Az 4. emeletre osztottalak be. A szobák a 2. emelettől az 5. emeletig vannak, két-két folyosóra, nemek szerint vannak felosztva. -mondta, miközben a lifthez vezetett. -Az apád már elintézte a szobádat. -Minden szobába van hűtő, légkondi és mosdó. -sorolta miközben beszálltunk a liftbe. A sensei megnyomta az négyes gombot, a lift pedig felvitt minket az 4.-re.
-A fürdő is a szobába van? -kérdeztem a senseire nézve.
-Majdnem elfelejtettem, -kapott a fejéhez. -a fürdő közös, és a földszinten találod. -már nyílt is a lift. Kiszálltunk, majd a szobám irányába indultunk. Megálltunk egy ajtóval szemben, ami mellett egy kis névtáblán a nevem volt. -Ez lesz a szobád. -mutatott az ajtóra.
-Köszönöm szépen. -bólintottam a sensei felé.
-Menj csak be. Szép lassan a többiek is megérkeznek, ha gondolod ismerkedj meg velük. -mondta majd sarkon fordult és a lifthez indult. Bementem a szobába, és ismét meglepettség ült ki az arcomra. A szoba nem volt túl nagy, de nagyon szépen be volt rendezve. Az ágy a sarokba szorosan a falhoz volt tolva, volt a szobába egy hófehér íróasztal és egy hozzá illő szürke szék. Az íróasztal mellett egy kisebb könyvespolc foglalt helyet. A szoba közepén volt egy fekete szőnyeg rajta pedig egy kicsi fehér asztal. A falon polcok voltak, amin szobanövények díszelegtek. A szobában volt még egy babzsák is szintén az egyik sarokba helyezve, és egy kicsi tévé. Tátott szájjal bámultam. Nem is hittem el, hogy apa ennyire tisztába van az ízlésemmel, tekintve, hogy alig találkozunk. A bőröndömet a szekrényhez húztam, majd gyorsan bepakoltam a szekrénybe. Amikor kész voltam a táskát az ágy alá toltam. Mivel mindennel végeztem, le akartam menni a földszintre, de egy kicsit tartottam a többiektől, így inkább a maradás mellett döntöttem. Feldugtam a telefonomat töltőre, amikor kopogás törte meg a szobámban lévő csöndet.

Sziasztok! Örülök, hogy végig olvastad az első részt! Igyekeztem nem halál unalmasra megírni, de sajnos a bevezetés mindig ilyen. Próbálkoztam úgy bemutatni a karakterem kinézetét, hogy ne legyen túl felszínes (ami pnem tudom mennyire sikerült).
Ha van bármi ötleted/javaslatod, akkor kérlek írd le kommentbe, mert szívesen fogadom az építő jellegű kritikákat.
Még egyszer köszi, hogy végig olvastad. További szép napot! :)