Ep.72.: Lányok

1.1K 67 5
                                    

Szép lassan én is és Mina is készen voltunk, így elindultunk a szobáink felé.
-Nem jössz át még takaródó előtt egy kis "csaj bulira"? -kérdezte Mina.
-Miért is ne? -igent mondtam rá, ugyanis mostanában az összes időmet vagy Bakugouval töltöttem vagy a közelében.
-Remek-remek, már tudom is mit fogunk csinálni. -csapta össze a tenyerét.
-Egy pillanat és megyek, csak haza telefonálok. -eszembe jutott, hogy pont nullára esett a kommunikációm a családommal, szóval nem ártana néha őket is keresnem.
-Rendben, csak igyekezz. -utasított Mina. Be is mentem a szobámba és a telefont a kezembe véve gondolkozni kezdtem, hogy vajon Manamit hívjam, vagy anyámat. Végül Manami mellett döntöttem. Kicseng a telefon és felveszi.
-Na mi van, te még élsz? -szólt bele a telefonba a szemtelen kishúgom.
-Nagyából. -adtam egyszerű választ.
-Mostanában hanyagolsz. -jegyezte meg. -Na mondd mi a nyomorod.
-Most éppen semmi, csak gondoltam felhívlak mert már rég beszéltünk. -mondtam.
-Hát elég nehéz úgy beszélgetni, hogy haza sem jársz. -tett újabb szemre hányást.
-Én voltam otthon, csak te nem voltál ott. Amúgy nem halnál bele, ha néha te is keresnél. -kezdtem a testvéri csipkelődést.
-Tény és való, de azt hittem felcsaptál antiszociálisnak, és nem vágysz a családi légkörre. -mondta az őszintét.
-Így volt, de a család az család. -nevettem kínosan.
-Fújj, várjál, hozom az esernyőt.
-Nagyon vicces vagy Manami. -ironizáltam. -És amúgy hogy vagytok?
-Hogy lennénk? Anya szokásához híven elfoglalt, én pedig készülök a vizsgáimra.
-Vizsgáidra? -kérdeztem vissza.
-Tudod, aki normális iskolába jár, annak időnként vannak vizsgái is. -állt vissza a jól megszokott stílusába.
-Talán a nagy tanulásaid közepette valamikor összefuthatnánk. -dobtam fel az ötletet.
-Hát következő héten edzőtáborba leszel, mégis mikor akarsz találkozni?
-Honnan tudod, nem is mondtam? -kérdeztem meglepetten.
-Attól, hogy te nem kommunikálsz velem, attól még anya szokott.
-Anya mondta? -kérdeztem vissza.
-Nem, a jó isten súgta a fülembe. Szerinted?
-Azért nem muszáj ám bunkónak lenni. -reagáltam le.
-Pontosan tudod, hogy ez nem igaz. -nevetett ki. -Na de a találkozó...-váltott vissza a témához.
-Igen, ott tartottunk.
-Mikor érsz rá? -kérdezte Manami.
-Hát jövőhéten még ráérek, csak az azt követő héten lesz az edzőtábor. -vezettem fel a terveimet.
-Remek, akkor melyik nap végzel leghamarabb a suliba?
-Azt hiszem szerdán, egy órakor van vége az utolsó órámnak.
-Király, akkor szerdán négykor találkozunk a plázában. Mi lenne ha hoznád magaddal azt a szőke isten átkát, meg a cuki vörös haverját? -hallottam a hangján, hogy komolyan gondolja.
-Nem lenne jobb ha csak ketten lennénk? -kérdeztem.
-Egyáltalán nem, találkozni akarok a vöröskével, hagy legyen már ennyi boldogságom. -itt már tudtam, hogy mire megy ki a játék.
-Amúgy Kirishimának hívják a "vöröskét". -világosítottam fel.
-Igen tisztában vagyok vele, de akkor hozod őket is? -kérdezte meg még egyszer.
-Megkérdezem őket, de semmi garancia nincs arra, hogy igent mondanak. -ködösítettem.
-Hidd el, ha megemlíted a vöröskének, hogy én is jövök, akkor ráveszi a másikat is, hogy jöjjön.
-Túl magabiztos vagy. -jegyeztem meg.
-Minden okom megvan rá. -kuncogott.
-Na jó, akkor erre még visszatérünk. Mennem kell, mert várnak az osztálytársaim. -ráztam le.
-Bakuno féle osztálytársaid?
-Bakugou...-javítottam ki. -És most épp nem.
-Persze, persze. -kacagott.
-Na jó, add át anyának üdvözletemet. Csáó. -próbálkoztam újra.
-Csókoltatom a szerelmedet. -nevetett tovább. -Szia. -köszönt el, majd már nyomtam is ki a telefont. Gyorsan átöltöztem, mielőtt Minához indultam. Egy fekete hosszú ujjút vettem fel, és egy hosszabb gatyát, majd indultam is a szomszédba. kopogás után be is léptem a szobába.
-Csak hogy itt vagy. -kapta fel a fejét Mina, miközben épp Momo haját fonta.
-Én siettem. -léptem beljebb a szobába.
-Huppanj le valahova, te vagy a következő. -mondta ezt úgy, mint valami sorozatgyilkos, de gondolom, csak a hajfonásra gondolt. Le is ültem Tsuyu mellé az ágy szélére. Kicsit furcsán éreztem magam, ugyanis az összes lány bent volt a szobában, pedig a nagy részükkel eddig nem is nagyon beszélgettem. Nem igazán tudtam, hogy mégis hogyan kéne bekapcsolódjak a beszélgetésbe, hiszen Minán és Ochakon kívül egyiküket sem ismerem igazán. Próbáltam felvenni a fonalat, hátha egy kicsit közelebb kerülhetek hozzájuk.
-Egyébként Hinami-chan...-szólított meg Tsuyu.
-Igen? -néztem rá.
-Nem furcsa Bakugouval együtt lenni? Elég agresszív nem? -tette is fel a kérdést, amire az összes lány odakapta a fejét, láthatóan érdekelte őket ez a téma.
-E-ezt én is meg akartam kérdezni, csak nem akartam tapintatlannak tűnni. -szólt közbe Momo.
-Hát nem is tudom...-sütöttem le a szemem. -Velem nem mindig agresszív.
-Milyen aranyos LOVESTORY! A félénk kedves lány megváltoztatja az agresszív rossz fiút. -áradozott Hagakure, mire a többi lány is majd elolvadt.
-Ehh...Azért nem megy ez olyan könnyen. -vakargattam a tarkómat, de mintha meg sem hallották volna.
-Gyere Hinami, mondtam, hogy most te jössz. -intett Mina, hogy üljek elé. Helyet is cseréltem Momoval, aki munkának is látott.
-Egyébként szerintetek ki a leghelyesebb srác az osztályba? -dobta fel az újabb témát Mina, mire az összes lány egy kicsit zavarba jött.
-Én azt hiszem nem nyilatkozom. -szólaltam meg először.
-Jó, akkor körbe megyünk, és mindenki mond egy nevet. -adta ki a parancsot Mina. A többiek pedig beleegyeztek. -Remek, akkor Hagakuréval kezdünk! -fordult mindenki a lány felé.
-Szerintem egyértelmű, hogy Todoroki-kun, bár Ojiro-kun is nagyon aranyos. -elég könnyen válaszolt a kérdésre. A lányok tekintete vándorolt is tovább, Momo következett.
-Hát...szerintem is Todoroki-kun a leghelyesebb... -mondta Momo, de ő már kicsit nehezebb eset volt.
-Mondjuk ti egész jól összemelegedtetek az edzéseken nem? -kérdezett bele Mina.
-Úgy irigyellek. -vágott közbe Hagakure.
-Nem mondanám, hogy összemelegedtünk. -hárított Momo. -Inkább menjünk tovább. -terelte el a témát.
-Ochako jön! -vette át ismét az irányítást Mina. Én csak csendben lapítottam, miközben a rózsaszín lány még mindig a hajamat fonta.

 -Hát én izé

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


-Hát én izé...Szerintem Midoriya a leghelyesebb. -nyögte ki nagy nehezen. Erre a mondatra, mintha a szoba egy csirkeóllá változott volna, és mindenki letámadta Ochakot. Szegény elég kellemetlenül érezhette magát, miután a huszadik Midoriyás kérdésre kellett válaszolnia.
-Hagyjatok szegénynek egy kis levegőt. -csitította őket Mina.
-Amúgy sem lenne túl jó, ha a fiúk meghallanák, hogy épp őket beszéljük ki. -szóltam közbe, aminek hatására az összes lány elhallgatott, majd halkabban folytatták a témázgatást.
-Kész is vagy! -tett egy gumit a hajamba Mina, miután befejezte a hajam.
-Nagyon aranyos lett. -lelkesedett Ochako.
-Egyébként szerintetek milyen lesz az edzőtábor? -kérdeztem. -Én még sosem voltam hasonlóba. -próbáltam információt szerezni.
-Valószínűleg nagyon kemény. -"lelkesedett" Jiro.
-Szerintem ez lazább lesz, mint a múltkori. -hadonászott Mina.
-Túl pozitív vagy Mina-chan. -szólt közbe Tsuyu.
-Hát ebből nem tudtam meg túl sokat. -nevettem kínosan.
-Igazából nagyrészt edzésekből áll, meg néha van egy pár közös program. -vezette fel Mina. -Lényegében semmi extra. -nyugtatott.
-Azért én kíváncsi leszek rá. -mondtam őszintén.
-Ne aggódj, ott semmi energiád nem lesz Bakugout nevelni. -nevetett ki Mina, majd a többi lány is elmosolyodott.



Köszönöm, hogy elolvastad ezt a részt! :)
Ha tetszett kérlek voteolj/kommentelj! :)
További szép napot! :)

Az Ártatlan (Bakugou x OC)Where stories live. Discover now