Ep.60.: Nem kéne

1.2K 88 0
                                    

-M-mi az, hogy egyenlőre?! -kérdeztem vissza felháborodva.
-Még mindig gond van a hallásoddal? -válaszolt egy pimasz kérdéssel.
-Azt hiszem jó lesz nekem farmerba is. -mondtam sértődötten, miközben a még mindig a tévével babráló fiú fejéhez vágtam a rövid gatyát.
-A francokat! -fordult felém, majd vissza dobta a gatyát. -Vegyed csak felfelé, amég szépen mondom. -végül csak beadtam a derekamat, és el is kezdtem levenni a gatyámat, miközben feszülten figyeltem a szöszit. Az ágyon ülve már felfelé húztam a gatyát, amikor Bakugou felém fordult. Igyekeztem nem reagálni rá, így csak felhúztam a gatyát és a fiú felé néztem.
-Mit nézünk? -kérdeztem ártatlanul.
-Valami romantikus szart tettem be, a lányok szeretik az ilyet nem? -mondta, miközben az ágyra vetette magát. Nem igazán tudtam mérlegelni, hogy ez most nagyon aranyos volt tőle, vagy inkább nagyon bunkó.
-Azért nem minden lány van oda a nyálas filmekért.
-Pedig te pont ilyen lánynak tűnsz. -pimaszkodott, majd a derekamat elkapva maga mellé rántott. A fejem ismét enyhe vörös árnyalatot vett fel. Még válaszolni sem tudtam, csak kikerekedett szemekkel néztem a szöszire. -Egek! Ne mond, hogy ettől is zavarba jössz.
-M-mégis miért jönnék zavarba? -hebegtem.
-Még hazudni sem tudsz. -nevetett ki.
-Egyáltalán nem vicces.- mormogtam.
-Ohh tényleg nem? -szemtelenkedett tovább, amire már nem is válaszoltam, csak lemondóan sóhajtottam.
-Nem indítod el a filmet? -szólaltam meg, miután a szöszi befejezte a nevetést.
-Dehogy is nem. -válaszolt, majd direkt velem incselkedve a hátam mögött lévő távirányítóért nyúlt. Végig simította a vállamat, egész a derekamig, majd úgy nyúlt be a hátam mögé, hogy az arca a mellkasomhoz érjen. Egyszerre élveztem a helyzetet és kapott el újra az az érthetetlen furcsa érzés. A film elindult, Bakugou pedig helyezkedni kezdett. Végül aztán sehogy sem volt kényelmes, így felültünk és úgy néztük. Alig telt el negyed óra és a szöszi látványosan kezdte unni a filmet. Igyekeztem a filmre koncentrálni, de elég nehéz volt figyelmen kívül hagyni Bakugou látványos szenvedését. A szemem sarkából láttam, ahogy a fiú rám néz, majd egy furcsa mosolyt húz a szájára. Ezt már nem tudtam figyelmen kívül hagyni, így én is felé fordítottam a fejem. Már a nyelvem hegyén volt a kérdés, hogy mit néz rajtam, amikor Bakugou száját éreztem az enyémen.

A kezemet automatikusan a fiú nyakába csúsztattam, aki még másodpercek múlva sem vált el az ajkaimtól

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.

A kezemet automatikusan a fiú nyakába csúsztattam, aki még másodpercek múlva sem vált el az ajkaimtól. Minél tovább tartott a csók, annál erősebbé vált az a furcsa bizsergő érzés az egész testemben. A csók végeztével olyan tekintettel találtam szembe magam, amit eddig nem hogy Bakugoutól, de még senkitől sem láttam azelőtt. A vörösen izzó szemeivel egyenesen az enyémbe nézett, majd a kezét finoman a derekamra kezdte vezetni. A hideg futkosott a hátamon, de csendben, vörös fejjel tűrtem. A szöszi egész a bordáimig vezette a kezét, majd egy óvatos mozdulattal ledöntött az ágyra. Ő is dőlt velem, de a kezem a nyakáról a vállára csúszott. A fiú arcát fürkésztem a szemeimmel, és meglepődve fedeztem fel, hogy az ő arcán is enyhe pír van. Egyenesen a szemembe nézett. Vegyesek voltak az érzéseim, egyszerre törtem a fejemet azon, hogy vajon most mi fog történni és próbáltam elviselni az egyre erősödő bizsergést. A gondolatmenetemből az szakított ki, hogy a szöszi mellém tette a fejét, és a hajamat simogatva motyog valamit.
-T-tessék? -kérdeztem összezavarodva.
-Bocsánat, azt hiszem ezt még nem kéne. -mondta alig hallhatóan.


Mindenesetre köszönöm, hogy elolvastad ezt a részt! :)
Ha tetszett kérlek voteolj/kommentelj! :)
További szép napot! :)

Az Ártatlan (Bakugou x OC)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora