Az Ártatlan (Bakugou x OC)

Ep.21.: Felvállalja?

Nem tudtam, hogy most hogyan tovább. Egy kicsit tartottam ettől az egésztől.
-Próbaidőszak mi? -a fejemben rengeteg kérés merült fel. -Mit mondunk a többieknek? -toltam el magamtól a szöszit.
-Mit mondanánk nekik? -kérdezett vissza összeráncolt szemöldökkel.
-Hát...tudod, ha rákérdeznek...-abban sem voltam biztos, hogy felvállalná-e a többiek előtt.
-Majd én lerendezem. -vonta meg a vállát.
-De hogy akarod őket lerendezni? -néztem rá értetlenül. Fogalmam sem volt, hogy pontosan mit tervez.
-Nem teljesen mindegy? -fogta meg a vállaimat. -Neked nem kell mondanod semmit. Érted? -nézett mélyen a szemembe. Nem szóltam semmit csak bólintottam egyet. -Remek, akkor mehetünk le kajálni?
-Már ennyi az idő? -kaptam a tekintetemet a faliórám felé.
-Fél nyolc van. -mutatta felém a telefonját. Nem értettem, hogy miért akar ilyen korán lemenni, amikor általában mindig az utolsó pillanatban ér le.
-Rendben, menjünk. -bólintottam rá, majd el is indultunk kifelé. Becsuktam az ajtómat, addig Bakugou mellettem állva várt. Ránéztem, mire ő elindult a lift felé.
-Te nem jössz? -fordult vissza. Nem reagáltam rá, csak elindultam utána. A lift felé sétálva végig azon járt a fejem, hogy most mi lesz, vajon a többiek mit szólnak hozzá, vagy egyáltalán mit fog mondani Bakugou. -Min agyalsz ennyire? -nézett rám féloldalasan.

-Nem számít. -ráztam meg a fejem, majd megnyomtam a liften a hívó gombot. Lementünk az előre, ahol már néhányan lent voltak. Igazából senki sem tulajdonított nekünk túl nagy jelentőséget. Bakugou a liftből kiszállva a kanapéhoz sétált, én pedig utána. Levette magát a kanapéra. Én egy kicsit kínosan éreztem magam, de leültem mellé. Kirishima már lent volt, és azonnal felénk vette az irányt.
-Mi újság? -ült le velünk szembe a vörös hajú fiú.
-Tch...Mi lenne? -válaszolt neki flegmán Bakugou. Csak szótlanul néztem Kirishimára, akinek egyre szélesebb mosoly ült ki az arcára.
-Akkor ti most tulajdonképpen együtt vagytok? -kérdezte olyan hangosan, hogy mindenki aki akkor az emeleten volt hirtelen felénk kapta a tekintetét. Ijedt, de ugyan akkor kíváncsi szemekkel néztem a szöszire, hogy mit fog rá reagálni.
-És ha igen? -dőlt hátra a kanapén, miközben lehunyta a szemeit.
-HÁÁÁ~?! -nézett ránk mindenki, amitől majdnem elsüllyedtem. Kínomba visszanéztem Kirishimára, aki eddigre már hangosan nevetett.
-MI AZ ISTEN BAJOTOK VAN?! -üvöltött Bakugou. Kezdetét is vette a show. Először Kaminari és Sero lépek oda hozzánk.
-Egyből lecsaptál az új lányra? -szegezte a mutatóujját Kaminari a szöszire.
-Eltörjem az ujjadat? -kapta el Bakugou a fiú mutatóujját.
-Sajnálom! -hunyászkodott meg egyből. Kikerekedett szemekkel néztem végig a jelenetet. Egy kicsit örültem, hogy egyből felvállalta, de ekkor még nem gondoltam bele a többiek reakciójába.
-Gratulálok. -nézett rám Sero a szokásos mosollyal az arcán.
Minél többen jöttek le, annál többen tudták meg a nagy hírt. Természetesen a vacsoránál végig ez volt a téma, de Bakugou az összes kérdést hárította. Nem mintha én bármit is tudtam volna mondani, de azért jól esett hogy "megvédett". Hamarabb lecsengett ez az egész, mint vártam, ugyanis mire végeztünk a vacsorával addigra mondhatni, hogy mindenki megfeledkezett a dologról. A vacsora végeztével természetesen Bakugou még mindig "vigyázott" rám. Felérve a fiúra néztem, aki egész a szobámig kísért.
-Hát ezt elég szépen lerendezted. -vakargattam a tarkómat egy kínos mosoly keretében.
-Mondtam nem? -nézett oldalra. Egy pár másodpercig még szótlanul álltunk egymással szembe, mire sikerült megszólalnom.
-Nekem el kéne mennem fürdeni, de ha gondolod utána átmehetek hozzád. -kerestem a tekintetét, hogy a szemébe nézhessek.
-Akár fürödhetünk együtt. -erre a mondatra azonnal vörösre váltott az arcom, és megszólalni sem tudtam, csak hatalmasra kikerekedett szemekkel néztem a fiúra. -Nyugi már, csak vicceltem. -lökte meg finoman a vállamat. -Gyere át, ha végeztél. -el is indult a fiúk folyosója felé.
-Hééj! -néztem utána morcosan, de meg sem fordult.
-Igyekezz! -egy kicsit mérges voltam rá, amiért ilyen kellemetlen helyzetbe hozott, de a szobámba belépve a mérges arcom azonnal valami kellemsebbe váltott át, és elmosolyodtam.
-Ez a hülye. -csaptam a homlokomra. Sietősen összekapkodtam a fürdős cuccomat, majd indultam volna kifelé, amikor az ajtó kinyitása után Minába futottam.
-HINAMI! -rohant felém a rózsaszín lány. -MIÉRT NEM MONDTAD EL?! -rázott meg a vállaimnál fogva.
-M-micsodát? -kérdeztem vissza, miután befejezte a rángatásomat.
-Hát hogy te meg Bakugou! -nézett rám morcosan.
-S-sajnálom, csak nem voltam benne biztos, hogy Bakugou felvállalná-e a dolgot. -kerestem valami kifogást. -Meg annyira nem is régi ez a történet. -vakargattam a tarkómat.
-MINDENT el kell mondanod! -lelkesedett Mina.
-Nem lehetne holnap, mert most mennék fürdeni. -mutattam neki a fürdős cuccomat. -Utána pedig megígértem Bakugounak, hogy átmegyek.
-De holnap nem menekülsz! -mosolygott rá a lány, majd el is tűnt a szobájába. Sóhajtottam egyet, majd elindultam a fürdő felé. Elég gyorsan megvoltam a fürdéssel, szerencsémre senki nem volt lent, így kérdések nélkül jutottam vissza az emeletre. A szobámba bedobáltam a cuccaimat, majd már indultam is a szöszihez.

Mindenesetre azért remélem, hogy tetszett ez a rész. Ha tetszett akkor kérlek voteolj/kommentelj.
Köszönöm, hogy végig olvastad! :)
További szép napot! :)