Ep.89.: Haragszol rám?

1K 64 4
                                    

Mikor visszaértünk a koleszba Bakugou gondolkodás nélkül a lift felé vette az irányt.
-Merre jártatok? -rohant oda hozzám Mina.
-Csak cukrászdába voltunk és sétáltunk a főtér melletti parkban. -meséltem el neki röviden és tömören.
-És milyen volt? -érdeklődött.
-Nagyon jó, Manami szuper cukrászdát mutatott. -lelkesedve meséltem neki egész addig, amég a vörös szemű fiú felé nem fordultam.
-Egyszer el kell mennünk nekünk is a csajokkal. Ochako imádja az édességet.
-Egyszer mindenképp, de most fel kell mennem, mert teljesen lemerült a telefonom, és anya nem sokára hívni fog. -találtam ki valami kamu indokot.
-Menj csak, de ne maradj sokáig, mert lassan vacsora. -engedett utamra Mina.
-Nagyon új keletű dolog nekem ez a hazudozás. -fújtam ki a levegőt, miközben a lift felé tartottam.
-Nagyon fontos volt megállnod dumálni, ugye? -esett nekem a liftbe beszálló Bakugou.
-Kérdeztek én pedig válaszoltam. -védtem magam.
-Bla-bla-bla...Csak az időt húzod. -vált Bakugou egy kicsit indulatossá.
-Ne legyél már ilyen. -szóltam rá duzzogva. Nem válaszolt. A liftből kiszállva megragadta a kezem, és egész a szobájáig húzott. A szobájába belépve azonnal zárta az ajtót. A félhomályban szinte világítottak a szemei, ami kicsit ijesztővé tette.
-Kibaszott türelmes voltam... eddig.
-Ijesztő vagy. -nevettem kínosan. A mondatom hatására széles vigyort húzott a szájára és közelebb lépett hozzám.
-Túl elnéző vagyok veled szemben. -az ajtó és a fiú közé szorultam. Egy hatalmasat nyeltem, de nem mertem a fiú szemeibe nézni. Az állam alá nyúlva megemelte a fejemet és egy a megszokottnál sokkal intenzívebb csókot nyomott rá. A keze az államról hamar a nyakamra csúszott és egy kicsit megszorította azt.
-B-baku...-léptem ki a csókból.
-Én elmondtam, hogy ne szórakozz velem. -súgta a fülembe, miközben még jobban megszorította a nyakamat.
-H-ha í-í-így folytatod, ak-akkor meg fo-gok fulladni. -nyögtem ki nagy nehezen. A kezei egyből a pólóm aljára csúsztak, és szinte letépte rólam a felsőmet. Miután a rózsaszín ruhadarab a földön landolt, Bakugou szabályosan az asztaláig rángatott. Nem ellenkeztem, de fogalmam sem volt, hogy pontosan mi is a terve. A hátamnál fogva az asztalhoz nyomott, majd felhajtotta a szoknyámat. Hallottam, hogy a hátam mögött matat, de nem mertem hátra nézni, mivel tartottam a reakciójától. A fejemet oldalra fordítottam és abban a pozícióban maradtam, amibe Bakugou lenyomott. Éreztem, hogy újra hozzáér a derekamhoz, de ezúttal már sokkal finomabban. Az érintéséből azonnal rájöttem, hogy mit akar, de csak még inkább elkezdtem tartani a dologtól, mert eddig egyszer sem volt ilyen durva velem. Utoljára még megigazította a szoknyámat, és már csúszott is le a bugyim. A hátamat végig simította, majd már bennem is volt, amitől egy pillanatra összerezzentem. Először egyáltalán nem volt kellemes érzés, pedig nem csinálta gyorsan. Észrevette, hogy nem esett jól, ezért egy fél másodpercre megállt, de egy szót sem szólt. Próbáltam ellazulni, de a szívem még mindig hevesen vert. A mozdulataimra reagálva ismét mozogni kezdett. A mozgása lassúból kezdett egyre hevesebbe átmenni, így időm sem volt megszokni. Végig a hátamon támaszkodott, így alig kaptam levegőt, de nem mertem szólni neki. Egy kis idő után a karomnál fogva felhúzott, és csókokkal kezdte el bombázni a nyakamat. A mozdulat hatására még beljebb csúszott a férfiassága, amire felszisszentem, de nem hatotta meg. Úgy vettem észre rajta, hogy felizgatja az amit csinál. Ezúttal tovább tartott, mint eddig bármikor. Kis híján összeestem, mikor elengedett.
-Jól vagy? -nézett a kissé kába fejemre.
-H-hogyne. -tettem a kezem a homlokomra. Az asztalnak támaszkodva próbáltam magamhoz térni, miközben a fiú rendbe tette magát, majd a farmerját egy szimpla pamut rövid gatyára cserélte, természetesen felül teljesen fedetlen volt.
-Talán egy kicsit túlzásba estem. -lépett oda hozzám.
-Meg vagyok. -néztem fel rá, egy mosolyt erőltetve az arcomra. Végig azon törtem a fejem, hogy most vajon még mindig visszafogta-e magát, vagy ez volt-e valódi Bakugou.
-Üljünk le inkább az ágyra. -tessékelt az ágya felé. Bólintottam, majd az ágyához sétálva lehuppantam arra. -Kérsz egy rövid gatyát, vagy valami kényelmesebbet? -kérdezte a tarkóját vakargatva.

Hirtelen váltás volt, de sokkal kedvesebb volt, mint a nap folyamán bármikor

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Hirtelen váltás volt, de sokkal kedvesebb volt, mint a nap folyamán bármikor.
-Kérhetek egyet? -néztem fel a fiúra. Egy sóhaj után megfordult, és egy a szekrényéből kivett szürke rövid gatyát vágott hozzám. -Köszönöm. -vettem le az arcomról a ruhadarabot.
-Vedd fel! -utasított. Úgy tettem ahogy mondott és a szoknyámat Bakugou nadrágjára cseréltem. A szöszi az ágyhoz sétálva leült mellém.
-Haragszol rám? -nézett rám szokatlanul ártatlan tekintettel a vörös szemű fiú.


Mindenesetre köszönöm, hogy elolvastad ezt a részt! :)
Ha tetszett kérlek voteolj/kommentelj! :)
További szép napot! :)

Az Ártatlan (Bakugou x OC)Where stories live. Discover now