Az Ártatlan (Bakugou x OC)

Ep.66.: Biztos?

Köpni nyelni nem tudtam, nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyen kimondja. A testem magától mozdult, és megcsókoltam. A kezemet a hajába vezettem. Visszacsókolt, de belemosolygott a pillanatba.
-Most mi az? -távolodtam el az ajkaitól.
-Semmi-semmi. -csóválta a fejét mosolyogva.
-De na! -háborodtam fel.-Ilyet nem csinálhatsz!
-Akkor milyet csinálhatok. -húzódott közelebb hozzám.
-Elmondhatom, de azt úgysem fogod. -fordítottam oldalra a fejem sértődötten. Ahogy oldalra fordítottam a fejem egyből betámadta a nyakamat és egy puszit adott rá.
-Azt hiszem ideje kimenni. -terelte el a témát.
-De én még nem szeretnék. -tiltakoztam.
-Nincs választásod, kézbe viszlek ki. -mondta, majd magához szorított, hogy ne tudjak menekülni. Szép lassan ki is értünk, ahol Bakugou letett a földre. A vízből kiérve viszont tényleg hűvös volt. Igyekeztem a szöszi közelébe maradni. A többiek egy része a tűz körül ült, így mi is odamentünk. Leültünk a többiekhez, Bakugou pedig egy pokrócot terített magunkra. Sokkal jobb volt úgy. Kezdtem egy kicsit átmelegedni. A tűz körül ülve nagyon sok téma jött fel. Természetesen a maradék italok is szét lettek osztva. A szöszi tiltakozott ellene, hogy többet igyak, de nem igazán tudott visszatartani.

Nem teljesen tiszta, hogy hogyan kerültem a sátorba. Volt egy kis képszakadás, de a sátorba érve újra képben voltam.
-Át kéne öltözni, segítsek? -kérdezte Bakugou. Csak bólintottam és elkezdtem vetkőzni. Ezúttal egyáltalán nem zavart, hogy ott volt-e Bakugou vagy sem, hogy nézett-e vagy sem. Felül már nem takart semmi, így a kezemet kulcsoltam össze, amég Bakugou a pólómat keresi. Végig úgy adta a kezembe a ruhákat, hogy közben rám sem nézett.
-Nyugodtan idenézhetsz, egyáltalán nem zavar. -bámultam a szemét lesütő fiúra.
-Ha nem ittál volna ennyit, akkor valószínűleg zavarna. -sóhajtott. -Nem akarom, hogy holnap haragudj rám.
-Nem fogok haragudni, ígérem. -néztem a szöszire még mindig fedetlenül. Egy újabb sóhaj hagyta el a száját, de még mindig nem volt hajlandó rám nézni. Végül aztán feladtam, és elkezdtem felöltözni. Miután mindennel megvoltam, csak lefeküdtem.
-Hidd el, mindennél jobban szeretnék rád nézni és hozzád érni, de nem így és nem most. -feküdt le mellem.
-Úgyis mindig az van amit te szeretnél. -vettem egy mély levegőt, majd felé fordultam és egy mosolyt erőltettem az arcomra. Nem mondott rá semmit, csak magunkra húzta a takarót, úgy hogy mindkettőnk beférjen alá.
-Jó éjszakát. -köszönt el egy puszival.
-Holnap is alszol velem? -kérdeztem.
-Holnap már a koleszban leszünk nem? -nyitotta ki a szemét.
-Számít ez?
-Nem. -válaszolt.
-Akkor ez eldőlt. -mosolyogtam, majd közelebb húzódtam a szöszihez, és a mellkasához bújtam. Átölelt, de nem bírtam nyugton maradni. Először csak apró puszikat adtam a mellkasára, majd egyre feljebb vándoroltam, míg el nem értem a nyakához. Nem tiltakozott , csak az oldaláról a hátára fordult, majd rám nézett.
-Direkt csinálod? -kérdezte, amire válaszul csak egy újabb vigyort húztam a számra, majd folytattam amit elkezdtem. A kezemet a nyaka egyik oldalára tettem, még a másik oldalt csókolgattam. Éreztem, ahogy a testem mellett lévő keze ökölbe szorul, de még mindig nem szólt rám, csak tűrte. Szép lassan a nyakát elhagyva az arcához értem, ahol újabb puszikkal bombáztam egész a szájáig. Elértem ahhoz a ponthoz, hogy kénytelen voltam egy kicsit rámászni, hogy elérjem a száját,  és így is tettem. Az  egyik lábamat átdobtam az ő lábán, amire azonnal rá is tette a kezét. A másik kezét alám tette, hogy magára tudjon segíteni. Amikor végre jó pozícióba kerültem, azonnal betámadtam a száját. Csókolózást kezdeményeztem, amiben ő is partner volt. Éreztem, hogy kezd felhevülni a testem. A lábam átcsúszott a derekán, így már teljesen rajta hasaltam. A csók párbaj végeztével a mellkasán támaszkodva felültem. Direkt lejjebb csúsztam, hogy az ágyékán üljek. Éreztem, hogy a kis akcióm sikerrel járt, és őt is sikerült felizgatnom. Rám nézett és a derekamra tette a kezét.
-Ennyire szeretnéd? -kérdezte, miközben végig nézett rajtam. Én csak a számat beharapva bólogattam. Egy apró beletörődő sóhaj hagyta el a száját, majd egy kicsit elengedte a derekamat, hogy fel tudjon támaszkodni. -Haragudni fogsz rám, de én sem bírom tovább.
-Nem fogok. -fogtam meg mindkét kézzel az arcát.  Vett egy mély levegőt, majd finoman megfordított, hogy én kerüljek alulra.
-Hagyd, hogy én irányítsak, és ha valami nem jó, akkor azonnal szólj. -szögezte le a feltételeket.
-Rendben. -bólintottam rá. Ezzel kezdetét is vette az akció. Először csak finoman simogatni kezdett, majd a keze egyre lejjebb és lejjebb tévedt, amég el nem ért a kényes pontomhoz. Végig puszilgatott és mindent nagyon óvatosan csinált. Lassan letolta a gatyámat és vele együtt a bugyimat is. A lefelé vezető úton végig simította a combomat, amitől kirázott a hideg. Óvatosan a lábam közé nyúlt, benyomta az ujját és finoman mozgatni kezdte. Már ez is bőven elég volt ahhoz, hogy egy kicsit kábának érezzem magam. Egy idő után egy ujjról kettőre váltott, ami először egy kicsit kellemetlen érzés volt, de hamar megszoktam és ismét kezdtem jól érezni magam. Végig a reakcióimat figyelte és aszerint cselekedett.
-Mehetünk tovább? -suttogta, miközben az ujjai még mindig mozgásban voltak.
-I-igen. -nehezen ugyan, de sikerült kiböknöm. Nem is kellett neki többet mondanom. Finoman kihúzta az ujjait, majd a kezemért nyúlt. Felültem, hogy kényelmesebb legyen, ő pedig a hátára feküdt. Megfogta a kezem és szép lassan az ágyékához vezette. Letolta a gatyáját, de az alsógatya még maradt.
-Biztos ezt szeretnéd? -kérdezett vissza még egyszer.
-P-persze, csak nem igazán tudom, hogy mit kell csinálnom. -mondtam, miközben a zavar kezdett felülkerekedni rajtam.
-Ne aggódj emiatt, nem tudsz rosszat csinálni. -nyugtatott meg, majd lassan a kezemet az alsógatyájába irányította. Először furcsa volt hozzá érni, de innen már nem akartam visszafordulni, így igyekeztem félre tenni a zavaromat és Bakugouval foglalkozni. Ráfogtam a szöszi férfiasságára, és fel-le kezdtem mozgatni a kezem, miközben feszülten figyeltem a fiú reakcióját. Úgy tűnt, hogy élvezi amit csinálok, így egy kicsit magabiztosabb lettem. Eléggé útban volt az alsója, így óvatosan elkezdtem letolni. Észrevette a szándékomat, és segített. Innentől sokkal könnyebb volt. Nem telt bele túl sok időbe, míg Bakugou a csúcsra ért. Nem is csoda, szegények elég sokat kellett várnia erre. Miután egy pár zsepi segítségével rendbe tette magát, egy kicsit piros arccal rám nézett.
-Még mindig szeretnéd? -kérdezte és én ismét bólintottam. Ezúttal nem kérdezett vissza, csak egy enyhe mosolyt húzott a szájára és a táskájában kezdett kutakodni. Egy pár pillanat múlva visszafordult felém egy kis tasakkal a kezében.
-M-mit csináljak? -kérdeztem a zavarommal küszködve.
-Csak vedd le a pólód, és dőlj hátra. -mondta, miközben a csomagot bontogatta. Miután sikerült lebirkóznia a csomagolást, egyből magára húzta a tartalmát. -Először lehet, hogy egy kicsit kellemetlen lesz, de igyekezni fogok. -szép lassan elkezdte puszilgatni a combjaimat, majd a hasamat egész amég el nem ért az arcomhoz. Lenyúlt, hogy egy kicsit megigazítsa a lábaimat, hogy több helye legyen, majd egy csók kíséretében finoman benyomta a férfiasságát. Sokkal rosszabbra számítottam, szinte egyáltalán nem fájt.  Bakugou először csak nagyon lassan és óvatosan mozgott. Végig az arcomat nézte, nehogy valami rosszat csináljon.
-Rendben vagyok, ne aggódj. -nyugtattam meg a fiút, miközben kezdtem teljesen elveszíteni a fejem. Látta rajtam, hogy élvezem a dolgot így egy kicsit növelt a tempón. Nem tartott túl sokáig a dolog, de tökéletes volt így.
-Sajnálom, nem bírtam túl sokáig. -dőlt le mellém, miután eltávolította magáról az óvszert és rendbe tette magát.  Meg sem tudtam szólalni. Alig hittem el, hogy megtörtént.

Mindenesetre köszönöm, hogy elolvastad ezt a részt! :)
Ha tetszett kérlek voteolj/kommentelj! :)
További szép napot! :)