képtelenség | kth✔

Harmincöt

Két kezemmel a mosdókagylóba támaszkodtam, miközben a fejemet folyamatosan belevertem a csempézett falba. Pár centivel tőlem Nayeon állt neki támaszkodva a vállával a falnak és ezidáig csendben tűrte a néma játékómat.

- Ühüm, szóval ezért rángattál el a teasütiktől? Hogy azt figyeljem, ahogy agyrázkódást csinálsz magadnak? – szólalt meg viszonylag nyugodt hangon, majd egy egyszerű mozdulattal megragadta a vállamat és elrángatott a kagylótól. – Fejezd be, Kira! Komolyan nem hiszlek el!

- Én egy szörnyű, rossz, borzasztó ember vagyok! – ráztam a fejemet idegesen és már majdnem összetúrtam a hajamat, amikor rádöbbentem, hogy össze van kötve egy lófarokba. – Nem érdemlem meg egyik fiút sem! Ez nekem sok, én ezt nem akarom. Egyikőjükkel sem leszek az lesz nekik a legjobb, komolyan mondom!

- Mi a fasz bajod van neked? Megkergültél? – rázott meg erősen Nayeon a két vállamnál fogva, amitől felkaptam a fejemet és a szemébe néztem.

- Jungkook azt mondta, hogy szeret. – vallottam be az ajkamba harapva. – Én meg nem mondtam neki semmit. Megcsókoltam után elrángattalak a mosdóba.

- Oké, gáz van. Nagyobb, mint gondoltam. – engedett el legjobb barátnőm és hátrált egy lépést. – Pedig esküszöm azt hittem a mikulás jött meg és már készültem a pót bugyiddal, meg a tamponnal... Komolyan ott hagytad a vallomása után?

- Aha.

- És nem mondtál semmit? Csakhogy kijössz a mosdóba?

- Aha. – ismételtem el magam. – Elcsesztem?

- Én nem tudom. – tárta szét a karját Nayeon tehetetlenül. – Megígértem, hogy nem pofálok bele ebbe a dolgodba, de szerintem kurvára eljött az ideje, annak, hogy kinyissam a számat, igaz? – erőtlenül bólintottam igazat adva neki, mire Nayeon összecsapta a kezét és belekezdett a legjobb barátnős monológjába. – Te is hülye vagy, Taehyung és Jungkook is bár ő a legkevésbé. Te addig mondogattad, hogy teszel magasról érzelmileg az unokatesódra, hogy kibaszottul beleszerettél. Ő meg nyilván viszonozza, mert Isten se tudja mióta szerelmes beléd. De rohadtul ne mondogassa, hogy vár rád, ne csókoljon, meg ne csináljon semmit, amíg kapcsolatban vagy, ami hozzáteszem, nem lenne így, ha nem nyögi be neked, hogy „ja, persze a hormonjaim miatt csókoltalak meg!" Meg a szőrös puncijú nénikém seggét! Ha egyszer is jelentkezett volna a hat év alatt, amíg nem Japánban dugta azt a japán csajt, most akár boldogan élhetnék együtt, de, mint látod ez nem így van. Mert végre valahára közel engedtél magadhoz egy másik fiút, erre mit csinál ez az idióta? Hazaköltözik eszem, faszom megáll! És nem mond semmit. Összehaverkodik a csávóddal, összejön, azzal a pszichopata ribanccal, aki részegen megy nektek az utcán meg tudom is én! Ezek után benyögi neked, hogy tudom, hogy szeretsz én is téged, de legyél nyugodtan Jungkookal, én megvárom, amíg szakítasz majd egyszer miatta. – Nayeon mély levegőt vett, majd mérgesen rám nézett. – Te pedig! Mi a kihámozott mandarin héj ütött beléd, Kim Kira? Egy tökös belevaló csaj vagy, aki lazán visszaszól mindenkinek és állandóan mosolyog. A gondokat leszarja, olyan magasról, amilyen magasról csak tudja. Most meg? Tiszta ideg vagy és stresszes. Tolod itt ezt a Vámpírnaplók szituációt, miközben a szíved mélyén pontosan tudod, kivel akarsz jobban lenni! De nem mered kimondani, mert a másikat nem akarod megbántani, igaz? Márpedig lassan ki kell nyögnöd, akármilyen szar is lesz, hiszen azt a másikat el kell engedned, hogy megtalálja, akivel lenni akar! Ugye tudod? Nem akarlak bántani, elhiszem, hogy minkettővel lennél szíved szerint, mert mindkettőt szereted, de ez nem megoldás. Neked is rossz, mert szenvedsz, Tae vár rád, Nyuszifiú meg szegény nem is tudja, mi van.

Elemi erővel tört rám a zokogás Nayeon monológja után, mire barátnőm szorosan magához ölelt. Minden szava igaz volt és én is tudtam, hogy ez nem mehet így tovább. Valamelyik fiút el kell engednem, hogy megtalálhassa, azt, akivel lennie kell. Mégsem voltam rá képes, mert még túlságosan ragaszkodtam hozzájuk.