Balhés Gimi - A kezdetek kezdete ✔

Balhés Gimi 6. 💜

💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜

                               ~~~
- Tudjuk...
Kicsengettek, úgyhogy mehettünk haza. Vivi és Marci együtt botorkált a Kandó Kálmán utca felé, Balu pedig újra úgy döntött, hogy velem tart. Út közben muszáj volt rákérdeznem erre a "Nem lehet eligazodni rajta" dologra. Ő meg szépen vissza is vágott az én "Elítéled a nyomikat" elvemmel.
Nem írom le a párbeszédet, de a lényeg az, hogy összevesztünk.

Megvéded a nyomikat és ezáltal te is nyomi leszel...

Ez volt az a mondat, aminél faképnél hagytam Balut. Ajj, de mérges vagyok rá. Nyilván neki is felhőtlen évei voltak az általánosban. Mint mindenki másnak, csak nekem nem. Na mindegy...

Ofő óta 5/4 vicces volt. De azért voltak furcsa pillanatok.
Balázs 5/3 engem választott párjának, az oké. De teljesen lebecsüli a nyomikat, és engem is annak tartott.

💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜

Szeptember 5. Péntek.

Hurrá péntek.
A suliba egyenesen a szekrényekhez mentem. Kitti már ott volt.
- Szia.
- Ez őrület.
- Mi a baj? - kérdeztem.
- Vivi. Nem hagy békén.
- Miért, mit csinál?
- Állandóan csak Marciról beszél. Marci így, Marci úgy... Elegem van!
- Na mi van, összejöttek?
- Össze. Tegnap, mikor együtt mentek haza. - mondta és gyorsan eldarálta a háttérsztorit. A gólyatáborban Vivi unatkozott. A telójában volt egy kép saját magáról amin haspólóban van. Lerajzolta azt a képet. Elképesztő lett, mégis kidobta. Ő elvileg minden ilyen random művet kidobja. Kitti Ki szedte a kukából és még mutatta a fiúknak. Marci "megkaparintotta" és azzal aludt el. Fúj. A kukában volt. Mondjuk romi, de akkoris. Fúj.
Tegnap hazafelé menet Marci elmesélte a történetet Vivinek, és szerelmet vallottak egymásnak meg smároltak... Tehát tényleg összejöttek. De jó.
Kitti elment én pedig tovább kotorásztam a szekrényemben az angol munkafüzetet keresgélve. Mikor meglett, a terem felé indultam, de beleütköztem Baluba. Bakker...
- Réka...
- Te még szóbaállsz nyomikkal? - fújtattam. 1 pont ide, ez jó beszólás volt.
- Ne mááár!
- De már. Na, haggy. - mentem tovább durcásan. Ej, de kislányos viselkedés.
- Réka állj meg. Hé! Én nem tartalak nyominak. Nem is mondtam ilyet.
- Aham...
- Na, jó... Ne haragudj már rám!
- Most bocsássak meg neked?
- IGEN!
- Miért éri ez meg nekem?
- Rékaaa! Gyere már! Nem akarok veled rosszban lenni.
- Jó, oké. Kicsit gyerekesen viselkedtem, - vallottam be - de te akkoris gonosz vagy a nyomikkal.
- Miért véded őket ennyire?
- Az... Az az én dolgom, de átérzem minden fájdalmukat.
- Értem. Elnézést... De akkor... Szent a Béke? - kérdezte mosolyogva. Úristeeen. Hogy lehet vakaki ilyen helyes?
- Szent a béke. - biccentertem. Hát hogy ne lenne?
A nap eltelt. Órarend: Angol, nyelvtan, informatika, föci, kémia, tesi. Az infó tanár neve Vándor Bende. Ő az a-sok osztályfőnöke, nagyon jófej. A kémiát Bartók Anna tartja.
Tesi után az öltözőben Kitti odajött hozzám.
- Figyu. Jövő héten szombaton szüli napi bulim lenne. Nem nagy cucc. Csak te lennél meg én, meg Vivi, és a másik osztályból Dorina, Bettina és Vanda. És az egyik 11.-es lány. Nóri.
- Akkor ez egy ilyen csajos buli, mi?
- Az. Lesz torta, ajándékok, tánc, pizza, párna csata, körömfestés, magazinok, éjfél utáni lefekvés...
- Hű...
- Na? Eljössz?
- Még otthon meg kell kérdeznem, de én határozottan benne vagyok.
- Szupi...
- Nálatok lesz?
- Ühüm... Lesz még egy hivatalos meghívó is, szerdán. Mert ugye akkor van az igazi szülinapom. Csak szombaton tartjuk. Érted?
- Aha. Amúgy... Nem megyünk haza? Lehet, hogy bezárnak minket. - nevettem fel. Elindultunk haza. Út közben végig beszélgettünk.
- Te melyik szakköröket nézed meg jövő héten? - kérdezte Kitti.
- Csak egyet. Az énekkart.
- Énekkar? Pff. Milyen béna már... Operát énekeltek vagy mi?
- Szerintem modern számokat. - mondtam. Hisz a szakköröket a porta melletti parafatáblára Ki helyezett papíron lehetett megnézni. Ott csak annyi volt, hogy ÉNEKKAR.
- Aha... Én a Konyhakúltúra szakkört választom.
- Egen? Na az mondjuk béna.
- Dehogy béna! - ripakodott. - Nagyon jól sütök. Majd meglátod... A bulin is lesz kóstoló.
- Már alig várom. - mondta.
Hazamementem, szétterültem az ágyon és sóhajtottam egyet. Itt az első hétvége...

Balázs 5/5 kibékültünk. Jeeey...
Vivi és Marci 5/5 gratulálok nekik. Még nem hozták nyilvánosság a dolgot, egész nap csak szemeztek. Kicsit el is kapkodták a dolgot, de azért cukik.
Kitti bulija 5/5 vííí. Anya elengedett.

💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜

Szeptember 6. Szombat

Reggel 10kor keltem. A Késői reggelim után (virsli. XD), felöltöztem és kimentem az erkélyre. Nade! Nincs semmi, ahova le tudnék ülni. Én márpedig ki akarok ülni az erkélyre, és élvezni akarom a jó időt, már, ameddig van... Tehát... Elhatároztam, hogy elmegyek a plázába valami széket vagy puffot venni.
Elmentem busszal (lyukasztottam egy jegyet, amit anya adott), és mikor beléptem a plázába, rögtön elment a kedvem mindentől. Vanda... És persze Dorina és Bettina is vele volt. A H&M-ből jöttek ki, 100 szatyorral a kezükben. Valamin nagyon nevetgéltek. Felvettem az ötletet, hogy kiszaladok az épületből, vaaagy... Bebújok a Fornettis pult mögé, közben pedig megdézsmálom a csokis-banános pogácsát. Egyik se jött össze, ugyanis Vanda meglátott. Először összeráncolt homokkal nézett rám, aztán kedvesen elmosolyodott és felém lépkedett.
- Szia Réka, nem csatlakozol hozzánk?
- Szia. Hátőőő... Nem tudom, én igazából nem ruhákat jöttem vásárolni.
- Értem. Akkor miért vagy itt?
- Valami ülőkét. Az erkélyemre, hogy kitudjak ülni napozni.
- Napozni? - és itt felnevetett. - Habár, igazad van. Nincs már sokáig jó idő.
- Ezt mondom...
- Figyu. Megvárunk a csajokkal, aztán együtt elmehetünk a mekibe ha van kedved.
- Köszi, de... Inkább eszek veletek először, és aztán veszek széket. Furán venné ki magát, ha...
- Egy székkel rohangálnál. Megértem. Akkor, gyere! Együnk!
- Oké. Bettina, Dorina! Sziasztok.
- Honnan tudod a nevünk?
- Évfolyamtársak vagyunk. - vonogattam a vállam.
- Na csajok gyertek a mekibe! - indult meg Vanda.
- Te mit fogsz venni? - kérdezte tőlem Bettina.
- Hm. Szerintem egy csibeburger menüt. - mondtam.
- Aha. Akkor én is.
- Mi? Miért veszed ugyanazt?
- Mert a példaképem vagy.
- Mi?
- Olyan akarok lenni mint te.
- Milyen?
- Laza.
- Laza? Én ezt nem értem. - nevettem fel kínosan. Mi van?
- Odamegy hozzád Balázs és Marci, akik olyan helyeseeek... És te tök laza vagy. - mondta. Aha. Ő csak azt hiszi.
A mekinél, miután mindenki rendelt, le ültünk egy asztalhoz és evés közben trécselni kezdtünk.
- Milyen érzés, hogy Marci az osztálytársad? - kérdezte lelkesen Dorina.
- Biztos jó. - előzött meg Bettina. Ajj, rövidítsük... Betti.
- Igen. Öhm. Menő meg minden.
- És tetszik? - kérdezték kórusban.
- Nem.
- Neme?
- Nem. - ingattam a fejem. Miért kéne tetszeni nekem? Ő csak... Marci.
- Akkor senkibe se vagy szerelmes? - kérdezte Betti.
- De...
- Kibe?
- Baluba. - mondta Vanda.
- De... - hezitált Betti - Neked is tetszik Balázs.
- Tudom. Versenyben vagyunk. - vigyorgott rám. Jó étvágyat mindenkinek.
Tökre jóba lettünk. Vanda is nagyon rendes, furcsa első benyomást keltett szerdán. Jó barátnők leszünk... Balu meg... Aki kapja marja.
A búcsú után én egyenesen abba a boltba mentem, ahol anyával a képkereteket vettük.
Nézelődtem, nézelődtem, és végül megtaláltam a tökéletes ülőkét. Egy babarózsaszín hálós fotel relé. Vettem még egy sima, szürke díszpárnát is.
Hazafelé gyalog mentem (az orrom előtt ment el a busz), és mit ne mondjak, egy élmény volt cipekedni. De ez egy ex sportolónak meg se kottyan, ugye?

Fotel 5/5 tök jóóó!
Dorina, Betti 5/5 bejelöltek messengeren. De jó. Vannak barátaim.

Helló. 🙋🏻‍♀️ Most határozatlan ideig nem rakok ki részt, de majd igyekszem pótolni. Remélem eddig tetszik nektek a sztorim. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek! 💞🐰💞