Balhés Gimi - A kezdetek kezdete ✔

Balhés Gimi 15. 💜

💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜

Szeptember 17. Szerda

A suli uncsi volt. Nagyon sokat tanultunk... Szerda délután két Szakkör van. A foci és a színjátszás. Engem egyik sem érintett. VOLNA.
Épp léptem volna ki a ajtón, amikor utánam szólt egy hang. Zalán...
- Hé Zara! Tegnap írtam Messengeren. Láttam, hogy láttad, miért nem írtál vissza?
- Nem volt kedvem. - mondtam flegmán és már nyúltam a kilincsért. De Zalán megragadta a karom. Kicsit erősen. Jó persze, nem vagyok puhány, évekig judoztam... De eléggé megszorított. Amúgy fel nem tudom fogni, hogy került oda hozzám ilyen gyorsan. Biztos teleportált.
- Engedj már el te hülye!
- Nem-nem. Gyere focira!
- Nem mehetek focira. Nem járok oda.
- Nem baj. Más lányok is vannak ott.
- De én nem vagyok olyan, mint a többi lány. - mondtam és ki szabadultam a szorításából.
- Tudom, hogy más vagy. - vigyorgott és újra megragadta a karom. El kezdett magával húzni. Egyenesen a tesi terem felé. - Gyere szépen, majd meg látod milyen jól játszom.
- De engem nem érdekel. Te sem érdekelsz! - emeltem fel a hangom.
- Naaa, hé! Ne kiabálj velem. - mondta és meg jobban megszorított a karom. Ez pszichopata...
Elegem lett ebből a szorongatásból... Azt hiszi, hogy egy gyönge "gyönyörű" kislány vagyok aki majd úgy táncol, ahogy ő fütyül? Na azt lesheti. Fogalma sincs róla, hogy egy volt judossal van dolga. Azaz velem.
Ki tekertem a karom a szorításából, így elengedett. Viszont én meg ragadtam az ő karját és a nyaka köré fontam. Fojtás.
Eléggé meglepődött. Hehe.
- Mi a... Te meg mit csinálsz?
- Meg védem magam.
- Kitől?
- Tőled te barom. - kiabáltam rá és elengedtem. Reméltem, hogy leszakad rólam, de nem. Újra utánam jött.
- Hagyjál mááár!
- Nem hagylak!
- Hagyd békén! - mondta Balu és Marci egyszerre. Huhú. Hatásos belépő. XD.
- Már bocs, de nem két gólya fogja megmondani mit csinálok.
- Pedig de. Szakadj le Rékáról! - mondta Balu. Óóó... De kis édes...
Egy tündérmesébe képzelte magát szerintem. Én vagyok a hercegnő, ő a herceg, Zalán a... A sárkány. Marci meg... Balu lova.
- 1. Nem te mondod meg hogy mit csinálok. 2. Semmit sem csináltam vele. Csak szépen megkértem, hogy jöjjön velem focira.
- Hát tényleg szépen kérted. - forgattam a szemem.
- Nekem úgy tűnik, hogy hazudik. - mondta Marci. Tényleg Marci, tényleg? Igazán "jó" nyomozó lenne.
- Akadjatok már le rólam! Kis 9.esek. Illetve... Zara te maradj! Gyere focira aztán menjünk együtt haza. Tudom hol laksz. - mondta. Mi vannn?! Ez kajak pszichopata.
- A program törölve. Ugyanis Réka velem jön haza. - mondta Balu. Wow. Mondjuk volt már rá példa, de akkoris... Wow!
- Igaz ez? Vagy csak most találta ki? - nézett rám Zalán. Hm. Mit is mondhatnék...
- Hogyne lenne igaz. Együtt vagyunk. Alap, hogy haza kísér. - mondtam. Mind a 3 fiú amolyan "tényleg" nézéssel meredt rám. Hupsz. Asszem most beleestem egy hazugság gödörbe. És onnan nehéz kijutni.
- Igen? Hát jó? Mióta? Tegnap még csak fél kapcsolatban voltatok.
- Tegnap beszéltük át. De nem is értem miért magyarázkodok neked, mikor egyeltalán nem tartozik rád.
- mondtam. Balu végre vette a lapot.
- Jól mondja. Most pedig kopj le! - mondta. Egyik kezével intett Marcinak, hogy jöjjön. A másikkal pedig megfogtam a kezem. Összekulcsolt ujjakkal mentünk a torna terem felé.
A teremben elengedtük egymás kezét. Ő és Marci ment edzésre, én meg leültem a Kilátóra pár lány mellé. Hjaj... Mégiscsak beültem erre a hülye focira. De nem Zalán kérésére. Egyébként soha többet nem megyek. Rém uncsi. Sose szerettem a focit. Semmi értelme, csak a labdát kergetik. Apa és Bence is állandóan focizik meg focit néz...
Volt rá példa, hogy judo eddzésen fociztunk egy kicsit, játék gyanánt. De én inkább a lábakat rugdostam, mint azt a zöld gumilabdát. Judo Foci!
Egyébként amit most össze hazudoztam, az fergeteges... Most már Baluval nem félkapcsolatban vagyunk, hanem álkapcsolatban.
Foci után Marcit elvitte az anyukája kocsival (vásárolni fognak valami videójátékot), így én egyedül maradtam Baluval. Elindultunk a Wesselényi utca felé, amikor nyílt a suli ajtaja és Zalán lépett ki rajta. Gyorsan "összejöttünk". Balu magához húzott és fél karral átölelt. Nyomott egy puszit az arcomra. Huh...
Összemosolyogtunk, aztán összekulcsolt ujjakkal mentünk tovább. Na ilyen egy szép kapcsolat. Bocsánat. Álkapcsolat.
Mikor Ki kerültünk Zalán látó távolságából szétrebbentünk.
- Amúgy miért is csináljuk ezt? - kérdeztem röhögve.
- Azért, hogy Zalán szakadjon le rólad! Amúgy meg te kezdted.
- Igaz. Tudom. Bocsi.
- Nem baj. Legalább tudjuk milyen lesz, ha igazából járunk. - mondta.
- Hát ja. De amúgy miért csak áll kapcsolatban vagyunk? Járhatnánk is. Úgy igazán. Hisz szeretjük egymást.
- Kérek még egy kis időt. Nem szeretném elkapkodni.
- Megértem. De mi lesz, ha eloszlik a szerelem? - pánikoltam be.
- Hogy mi? - röhögött fel.
- A szerelem... Vagy te nem szeretsz?
- Dehogynem.
- Oké. Mond a szemembe, hogy... Őrülten szerelmes vagyok beléd, Réka.
- néztem rá, de hiába. Nem jött válasz. - Haló! Balu!
- Réka! - ragadta meg a két vállam. Ami amúgy majd leszakadt a hátammal együtt a benne lévő füzetek súlyától. Mint mondtam a nap elején... Sokat írtunk, és ezekből doga is lesz. Nade! Nem el kalandozni!
Balu mélyen belenézett a kék szemeimbe, én pedig az ő csokoládé barna szemeit fürkésztem. Olyan  Csodálatos.
- Ha nem lennék őrülten szerelmes beléd, hagynám, hogy Zalán körülötted ólálkodjon. Nem csókoltalak volna meg. És az Isten szerelmére... Én imádlak! - mondta és megcsókolt. Megint. Uhhh...
Miután szétválltunk, tovább sétáltunk. Jézusom. Most akkor mi járunk? De az előbb azt mondta, hogy kér meg egy kis időt. Argh! És még a lányok bonyolultak! Muszáj megkérdeznem. Muszáááj...
- Akkor most mi van? - Hát ez gyönyörű. Gratulálok Réka.
- Mi lenne?
- Nem tudom. Ezért kérdem.
- Ja... Még várunk. - mondta.
- Még mindig? - szontyolodtam el.
- Még mindig... Egyenlőre próbáljuk ki ezt az ál kapcsolatot oké?
- Oké. - bólogattam. Elérkeztünk az én utcámhoz.
- Akkor... Szia. - indultam meg. De Balu megfogta a karom (gyengéden, nem úgy, mint Zalán) és magához húzott. És... Nyomott egy puszit az arcomra. Ne mááár! Ezt direkt csinálja?
- Szia. - mondta és tovább ment. Én is haza mentem. Semmi extra nem volt, csak tanultam.

Zalán 5/2 nem száll le rólam! És honnan tudja hol lakok?!
Marci 5/5 rendes srác... Lehet rá számítani. Jóban leszünk az évek során, Remélem.
Balu 5/5*** áljárunk. És megint megcsókolt. Vááá!!!