Balhés Gimi - A kezdetek kezdete ✔

Balhés Gimi 81. 💜

💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜

                            ~~~

Mi lesz még itt? Hamar kiderült, ugyanis láttam, hogy egy csomó kisgyerek szalad a kijárat felé. Ezek az 5.esek. És köztük kell lennie Bencének és Blankának is. És ott is voltak. 🙂
Kicsit messzebb a portától megálltak egymás előtt. Hűha.
A 145-50 cm körül vannak. Bence piros pólóban és szürke térdgatyában volt. Szőkésbarna haja (mint az enyém) kesze kuszán állt. A kék szemével pedig Blankát nézte. Blanka fekete (hosszú) cicanaciban és fehér vállnál kivágott pólóban volt. A pólón pedig egy MEEE felirat volt. Ilyen memóriát öcsém. 😂
A világosbarna haja alul össze volt fogva. És a zöldesbarna szemével ő is nézte Bencét. Nagyon szép kislány ez a Blanka. Jézusom. Jöjjenek már össze! 🙂🙂🙂
Mondtak valamit egymásnak, nem hallottam, hogy mit. Aztán megölelték egymást. Ezek járnak! Tuti járnak. Vííí!!! ❤️ Blanka előrébb jött. Kiment az ajtón. Észre se vett. Szerencsére. Bence lassan cammogott a porta felé, amikor hirtelen elé ugrottam. Megijedt. De még mennyire, hogy megijedt. Ordított egyet, és hátra esett. Az utolsó pillanatban fogtam meg a kezét és húztam vissza magamhoz.
- Te meg mit keresel itt?
- Érted jöttem.
- Miért?
- Mert még nem jöhetsz haza egyedül, és anyáéknak dolga van.
- Miért ne mehetnék haza egyedül? Nem vagyok dedós! 12 vagyok.
- Mi? Mióta?
- Ma óta. Ma van a 12. Szülinapom. Nem tudtad?
- Óóó. - tátottam el a szám.
- Ezt nem hiszem el. Te komolyan elfelejtetted?
- Nem! Én csak...
- Te csak mi?
- Én... Elfelejtettem. Ne haragudj! Boldog szülinapot! - próbáltam menteni a menthetőt. Bence felszegett állal nekem jött és kiment az ajtón. - Viszlát. - intettem a portásnak aki... Állva elaludt. WTF?
- Benceee! Állj már meg! - futottam utána.
- Mi van?
- Nem is vagy kíváncsi az ajándékomra?
- Miért? Van? - szaladt fel a szemöldöke.
- Aha. - bólogattam.
- Nem hiszem. Ha elfelejtetted, hogy szülinapom van, akkor ajándékra nem is számítok.
- Pedig tényleg van. - mondtam. És igazat mondtam. Még az érettségi szünet alatt vettem. Tudom mikor van a szülinapja. De nem vettem észre, hogy ma van az a nap.
- Oké. Mi az?
- Titok.
- Semmi. Tudtam. - nézett rám csalódottan.
- De...
- Bence! Réka! - kiabált nekünk valaki. Hátrafordultunk és kit láttunk a suli kapujában? Kocsis Hannát. Vanda húgát.
- Szia Hanna. - köszöntem neki. Bence szemforgatva elfordult és a kapu irányába ment.
- Benceee... Állj már meg!
- Nem.
- Szálkás Bence!!! Állj meg! És gyere vissza! Most! - kiabáltam. Nem szoktam vele kiabálni. Csak régen mikor kicsi volt, és nagyon rossz.
De bevállt, mert fejét lehajtva visszajött. Megragadtam a karját és odamentünk Hannához.
- Na. Mit szeretnél? - néztem rá.
- Izé. Engem itt hagytak. Elfelejtettek.
- Kik?
- Anya, apa, Vanda. Megfeledkeztek rólam. Most itt vagyok egyedül. És nem merek haza menni. Mehetek veletek?
- Persze. Gyere.
- Köszi. - ölelt meg.
- Hanna. Mondták már hogy béna vagy? - nézett rá Bence.
- Igen. Te, Dani meg Rajmund. Minden nap.
- Oké.
- Mi van? Miért lennél te béna?
- Mert szemüveges vagyok, jó tanuló és még sose volt barátom. - mondta Hanna.
- Nem. - mondta Bence. - Szemüveges, és ezáltal csúnya. Stréber vagy és Forever Alone.
- Bence! - néztem rá csúnyán.
- Most miért? Ez az igazság. Hisz te is tudod. Te is ilyen voltál 7.ben nem azelőtt is. - mondta. Én hirtelen felindulásból nyakon csaptam. Nem durván. Csak egy kis tockost adtam neki, amit igazán megérdemelt. Hanna lélegzet visszafoltva nézte a jelenetet. Bence, mintha misem történt volna ment tovább. A kurva anyját! Hogy meri? Pofátlan kölyök.
Nem is azért vagyok mérges, mert a múltbeli énemet csúfolta, hanem ahogy Hannával bánt. Ki ő? Egy kis király? Jó. De azért mégiscsak szülinapja van. ☹️
- Ez durva volt. Kérj tőle bocsánatot. - súgta nekem Hanna.
- Nem. Miket mondott rád... Hogy meri?
- Engem nem zavar. Miattam nem kell ekkora fesztivált csinálni.
- Akkor nem miattad hanem miattam. Mióta ekkora a szája?
- Amióta összejöttek Blankával.
- Összejöttek? Tudtam én!
- Te ezt honnan tudod? - fordult hátra Bence és Vanda szemébe nézett.
- A vak is látja.
- Pedig senkinek nem tűnt fel.
- Kivéve engem. Ugyan már. Van előnye annak ha az ember stréber. Van eszem, és a való életben is felhasználom.
- Szóval rájöttél. Okos vagy. De ugye nem mondtad senkinek?
- Nem az én dolgom.
- Kösz. Ez... Rendes tőled. Azok után ahogy bánok veled. Lebecsüllek, szekállak... Pedig amúgy tök rendes vagy.
- Hehe. - nevetett fel kínosan Hanna. Ha jól láttam el is pirult. Na neee... Tetszik neki az öcsém. Beszarás. Bence tényleg egy nőcsábász.
- Itt vagyunk. Ballasi Bálint utca.
- Oké. Elkísértek a házig?
- Persze. Ha ennyire félsz. - simogatta meg a vállát Bence. Hanna feje szépen lassan paradicsommá változott. Szegény. 😐
- Hát... Jobb félni mint megijedni. - bölcselkedtem.
- Jó, de ezek békés, Budai utcák. Nem kell félni. - mondta Bence.
- Nektek. De egy családi trauma után az ember nem mászkál egyedül a tett helyszínén.
- Miféle családi trauma? - kérdeztem.
- 3 éve történt. Én 2.os voltam, Vanda pedig 6.os. A nagyink jött értünk iskolába. Ott voltunk. Pontosan ott. - mutatott az utca legelejére - Amikor egy férfi ugrott elő a bokorból. Megverte nagyit és ellopta a táskáját. Mi Vandával kiabáltunk és sírtunk. Végül az itt lakó emberek hívták a mentőket meg a szüleinket. A rablót elkapták, börtönbe zártak, de a nagyi meghalt. - mondta Hanna a könnyeivel küszködve. Jézusom. Szegény Hanna. Szegény Vanda. Én bekönnyeztem, Bence szintúgy. Megakartam ölelni Hannát, de az öcsikém megelőzött. Jézusom de cukik voltak. 🙂❤️
- Sajnálom. - motyogta Bence.
- Mit?
- Hogy így bántam veled. Pofozz meg!
- Dehogy pofozlak. - nevetett fel Hanna.
- Akkor majd én. - mondta Bence és megpofozta magát. Aztán hozzám lépett. - Bocs, hogy neveletlen pöcs voltam.
- Nem baj. De légyszi ne beszélj csúnyán. - mondtam. - Ja. És bocs, hogy elfelejtettem a szülinapod. Tudod mennyi dolgom van így is.
- No problem. - mondta és megölelt. Kiraktuk Hannát és mi is haza mentünk. Odaadtam neki az ajándékom, ami egy pókemberes egérpad volt. Meg egy csoki, és egy kis Minecraft zombi bábu. Nagyon örült. Anya és apa is hazajött. Ők nem adtak neki semmit. Fura. Aztán este megsúgták nekem, hogy szombatra terveznek egy nagy családi bulit. De jó. 🙂 Várjunk csak... Hisz én szombaton Dénessel randiznék.
Neee! Le kell mondanom. Bú. ☹️
Rá is írtam Messengeren.

RÉKA 🤤 : Szia. Ne haragudj, de le kell mondanom a szombati találkát. Az öcsémnek szülinapi bulija lesz.
DÉNES 😁 : Szia. Semmi baj. Majd máskor bepótoljuk.
DÉNES 😁 : De küldj képeket! Bizonyíték ként.
RÉKA 🤤 : Nem bízol bennem?
DÉNES 😁 : Dehogynem. Akkor majd máskor találkozunk jó?
RÉKA 🤤 : Oké. Na megyek. Szia. 🙂
DÉNES 😁 : Szia. 😘

OMG! Puszi dobó smileyt küldött. Vááá! 🙂❤️

Lush Life 5/5 oh yeah!
Balu 5/? Megcsókolt. Jézusom...
Helga és Hajni 5/4 bejelöltek Messengeren, Instagramon és Tiktokon. Az igen.
Domcsi 5/3 Láthatatlan Dominika. 😡
Dénes 5/5*** olyan helyes...
Blanka 5/4 szép kis csaj. De remélem nem teszi tönkre Bencét.
Hanna 5/4 szegény. ☹️
Bence 5/5 boldog szülinapot!!! 🙂❤️

💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜

Május 15. Szombat.

Bence szülinapi bulija. Vííí. 🙂
A keresztanyukám, a férje és a lányuk (az unokatesóm), Zsófi lejött Csepelről. Keresztanyu és anya elküldött minket gyerekeket és Zsófi apját bowlingozni. Jézusom. Még sose voltam. Apa elment kocsival nagyiért Oroszlányba. Beültünk "keresztapa" kocsijába és elmentünk egy belvárosi bowling szalonba. Kibéreltünk egy egész... Sávot. Fogalmam sincs, hogy mondják ezt. Mint mondtam, még sose voltam bowlingozni. És ez be is bizonyosodott, nagyon béna voltam. Rengeteget nevettünk. Főként rajtam. De azon is, hogy Bence megkóstolta "keresztapa" sörét. És kiköpte. 😂
Én is megkóstoltam. Ittam 3 kortyot. 3 naaagy kortyot. Jól esett. Nem szoktam inni, de azért évente 1× 2× belefér. Mikor tavaly túlestem a felvételin ittam egy "kicsit". Lehúztam egy üveg Somersby-t. 4,5-ös alkohol szinttel. Huhú! 😂
Pontban délben visszaindultunk a házunkhoz. Ahol anya, apa, keresztanya és nagyi várt ránk.
Kint az udvaron. Volt gigantikus torta (12.gyertyával), csoki szökőkút (!!!) és rengeteg konfetti meg lufi. Bence nagyon örült, hogy ezt összehoztuk neki. Megérdemelte. A parti alatt rengeteg képet csináltam. Bencéről, a tortáról, Bencéről és a tortáról. Rólam és Bencéről amin egy palcikara szúrt epret a csokiszökőkútba mártottuk. Meg volt még egy csomó minden. Bence rengeteg ajándékot is kapott. Ú! 🙂 A keresztszülőktől valami videó játékot, egy csodás képregényt meg csokit. Nagyitól pénzt kapott meg egy sötétzöld pulóvert. Én már odaadtam. Anyától és apától pedig... Vááá!!!
Kapott egy kutyát.
- Vááááá!!! - kiáltott fel Bence
- Úristeeen! - visítottam. A kiskutya pedig vakkantott párat és odafutott apához.
- Gyerekek! Halkabban! Megijesztitek.
- Bocsi. Na gyere ide teee... - hívtam ide. A kiskutya a farkát csóválta jött oda hozzánk. Bencével halálra simogattuk.
- Fiú vagy lány? - kérdezte nagyi apától.
- Fiú. Tényleg. Bence mi lesz a neve?
- Hm. - vizsgálta meg alaposan a zsemle színű kölyök labradort. - Zsemle.
- Zsemle? De cuki! - ölelte meg a kutyust Zsófi.
- Naná. Hisz zsemle színű.
- Nagyon aranyos. - mosolyogtam.
Zsófiék hazamentek Csepelre. De nagyi nálunk aludt. Ugye 4 szobánk van, és mi csak 3-at foglalunk el. A 4. szoba kialakult vendégszobává.
- Igazi megtiszteltetés, hogy te vagy az első vendég a vendégszobánkban. - tereltem be nagyit a szobába.
- Jaj te. Milyen szép nagylány lettél. Észre se vettem. - mondta és megpuszilt. Egész jól aludtam. Csak párszor riadtam fel éjszaka Zsemle nyüszítésére. Nem vészes. 😐

Bowling 5/3 Uh. Inkább hagyjuk.
Fotók 5/5 nagyon jók. Egy csomót elküldtem Dénesnek. Bizonyíték ként.
Bence 5/5 örült a bulinak és az ajándékoknak is.
Zsemle 5/5 olyan CUKIII! ❤️❤️❤️