Balhés Gimi - A kezdetek kezdete ✔

Balhés Gimi 83. 💜

💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜

Június 1. Kedd

Hűha. 😯😯😯
Zara. Balu. Végzősök. Meggyfa. Csók. Tánc. Gergő. Lábtörés. Robi a mentős. TV. Riporter. Polgármester. Róbert. Nádas. Balhé. Fruzsi. Fontos bejelentések. Hanna. Norbi. Tami. Franciaország. 8.osok. Csenge. Építkezés és ujjongás. Szép kis nap mi? Inkább kezdem a legelején. 😐
Ma van a tanév utolsó énekműsora. Huh. Reggel felvettem azt a kék ruhát (túlzás? Á, ugyan), a hajam meg anya segítségével fánk kontyba fogtam. Kicsit feltűnőbb smink és már mehettem is. A suliban a szokásos nyüzsgés zajlott. Mi énekkarosok feszengve vártuk a műsort, ugyanis kiderült, hogy a mai teljesítmények alapján repül 2 ember. Jó, én magabiztos voltam. Nem akarok egoistának tűnni, de jó hangom van. És Gitta nem lenne olyan hülye, hogy kirak. Legalábbis remélem. 😐
Mindenki énekelt már. És mindenki ügyes volt. Vagyis... Emma elrontotta egy kicsit. Panka meg nagyon. Szerintem ők esnek ki, de nem biztos.
Már csak én voltam meg Balu. De előbb én. Felmentem a színpadra.
- Helló. Tudom, hogy ti nem értitek, csak az énekkarosok. De az én második nevem Zara Larsson. Zara. Hogy miért? Még év elején egy Zara Larsson dallal loptam be magam Gitta tanárnő szívébe, és úgy jutottam be az énekkarba. És szeretném ismét egy Zara Larsson dallal lezárni az évet. Jöjjön a Lush Life!
- Éljeeen!
- Huhú!
- Csapassad! - bíztattak a diákok. Az utolsó Levi volt. 😂
Elénekeltem a dalt és közben csak egy emberre koncentráltam. Balura. Fekete öltönyben volt és fekete kalapban (nem sül meg?). Nem emlékeztem mit fog énekelni, de hamarosan kiderült. Miközben énekeltem többször is megakadt egymáson a tekintetünk. Ő a világ legszebb mosolyaival ajándékozott meg, én pedig zavartan kapkodtam a fejem. Végeztem a dallal. Hatalmas tapsot és füttyszó kaptam. Lejöttem a színpadról és helyet cseréltem Baluval. Most kiderült, hogy ő mit énekel. Willy William-től az Ego-t. Hűha. EGO EGO... EGO EGO... EGO EGO EGO EGO EGO... EGO EGO...
A dal végén bedobta a kalapját a tömegbe. Vagyis inkább egyenesen felém dobta. Én elkaptam a kalapot, rávigyorogtam Balura és hátrébb dobtam. Végül Fanninál landolt. Na. Asszem tartozok Balunak egy kalappal. 😂 Hirtelen Nádas szólt bele a mikrofonba.
- Figyelem. Mint minden éven, most is visszatértek hozzánk az immár leérettségizett diákjaink. Fogadjátok őket szeretettel. Ott vannak. - mutatott az ajtó felé. Azta! Miden idei végzős ott állt és mosolygott. Valamiért mások voltak. Leérettségiztek, és így már felnőttek voltak a szemünkben. Én odafutottam Kristófhoz És Dórihoz, hisz velük volt a legjobb a kapcsolatom. Elújságoltam nekik, hogy mi történt 2 hete és egy napja. Meglepődtek. Nem is hallottak róla. De tereltük a témát, hogy ne legyen nekem kellemetlen. Elmesélték, hogy mindketten nagyon jó érettségit írtak, és hogy mindketten mennek az orvosi egyetemre. Gondolkoznak azon, hogy összeköltöznének, de még nem tudnának hova menni. Úgy fixen.
Én elkezdtem nekik magyarázni, hogy Bence kapott egy kutyát és, hogy nagyon cuki. És hogy eljöhetnének mégnezni, és beszelgethetnénk is meg minden... Szóval csak beszéltem, beszéltem és beszéltem amikor a mikrofon olyan fülsüketítően rossz hangot adott ki. Az a tipikus hang. Brrr. 😐
- Figyelem! Hahó! Azt hittétek, hogy vége a shownak ugye? - szólt bele... Balu?! - Pedig csak most kezdődik. - mosolyodott el sejtelmesen - Nekem még van egy plusz dalom. Amit mindenkinek énekelek, de csak egy embernek üzenem. - mondta és rám nézett.
- Jaj ne. - motyogtam magamban.
- VIRÁGOKAT FÚJJA A SZÉL. ERŐS LÉLEK, MINT AZ ACÉL. - kezdte el énekelni Horváth Tamás Meggyfa című dalát. Mindenki vigyorogva utat tört nekem, így Balu tisztán látott engem, és én is tisztán láttam őt.
- HULLNAK A FALEVELEK ÉS TE MINDIG SZÉP VAGY. MEGGYFÁRÓL LEMÁSZOK, HOGY EGY-KÉT CSÓKOT ADJÁK. HEJ BABÁM A TERINGETTÉT OLYAN GYÖNYÖRŰ VAGY... - énekelte a reflént, de alig hallottam belőle valamit, mert a tömeg őrült visítozásba kezdett. A fülem pedig csak úgy zúgott. A dal végére Patrik és Marci felráncigált a színpadra (na jó, nem ráncigáltak!) és szemtől szembe találtam magam Baluval, aki nekem szerenádozott az egész suli előtt. Mi ez ha nem romantikus? Ciki. Égő. Nagyon gáz. 😐😐😐
De még nem volt vége. Mármint a dalnak vége volt, csak a shownak nem. Lerakta a mikrofont, magához húzott és megcsókolt. Jézusom...
Nem toltam el magamról. Hagytam. Sőt. Vissza is csókoltam. Miért? Nem tudom. Muszáj volt. Minden érzésemet belemerítettem abba a csókba. Balu szintúgy. A csók után nem beszéltük meg a dolgokat, mert mindent értettük. Én azt üzentem, hogy bármennyire szeretem, nem tudom úgy szeretni, mint ő engem. Ez azt jelentette, hogy nem is szeretem igazán, csak úgy... Tartaléknak. Ahogy ő mondta a végzősök bálja előtti veszekedéskor. Az ő csókjából azt vettem ki, hogy sajnálja, hogy nem szeretem viszont, és igyekszik ő is elfelejteni engem. Próbál nem ÚGY visszagondolni arra a 4 hónapra és 26 napra. Bármennyire nehéz is lesz. Végül kB. 10 perc után elváltak egymástól az ajkaink. Én bátortalanul néztem rá. Ő felnevetett, magához húzott és megölelt. A tömeg még mindig ujjongott. Ezek azt hiszik, hogy újra minden a régi. Dehogyis. Sosem lesz minden a régi. Azóta, hogy szakítottunk eltelt 3 és fél hónap.
- Figyeljetek. Tudom, hogy most azt hiszitek, hogy újra járunk meg minden. De nem. Csak barátok vagyunk. - kiabálta Balu.
- Hőőő!!! - háborodott fel mindenki.
- Bocs. Ez van. - karolta át a vállam.
- De akkor mi volt ez? Smacikirály és Smacikirálynő? Hm? - kérdezte Levi. Nem válaszolunk semmit csak nevettünk.
- Menjetek a Tesi terembe táncolni! - kiabálta Nádas. Nem kellett 2× mondani. Mindenki átszaladt a tesi terembe...

~~~

Folytatása következik... Remélem, hogy ez a CSÓK Balu és Réka között elmyerte a tetszéseteket. Tényleg... Mit szóltok hozzá? 😏❤️