Balhés Gimi - A kezdetek kezdete ✔

Balhés Gimi 79. 💜

💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜

~~~

- Azta. - tátottam el a szám.
- Mi az? Valami bajod van velem?
- Nem, dehogy. Ez... Azta. Nagyon durva jövő. Mi van, ha valamami nem úgy sül el, ahogy eltervezted?
- Semmi. Nem lesz olyan. Az én életemben nincs hiba. Tökéletes.
- Oké. Ez durva. - mondtam.
- Az. De én már megszoktam. - súgta Kristóf a fülembe.
- És mondd csak... Réka. Mik a terveid a jövőre nézve? - nézett rám az apjuk.
- Ö... Még nem tudom pontosan.
- Remek. Céljai sincsenek. - forgatta a szemét Kinga.
- Bocs, hogy szeretném élvezni az életet, amíg lehet. - csesztem le.
- Élvezd csak. De nehogy 2 év múlva ébredj rá, hogy "Baszki. Egy év múlva érettségizek. Tanulnom kéne."
- Ezt úgy mondod, mintha ismerős lenne a helyzet.
- Az is. Itt van Kristóf példának. Én korrepetálom.
- Aha...
- Gyere, táncolni. - mentett meg Kristóf.
- Megyek.
- Bocs. Mármint. Kinga miatt. Mondtam, hogy szekálós típus.
- Á, ugyan. Semmi vész. Lepereg rólam.
- Akkor jó. - mondta és adott egy szájra puszit. Úgy látszik Kristóf tényleg szeret engem. Már fél órája táncoltunk, amikor történt egy kis balhé a teremben. De most kivételesen nem én voltam a középpontban.
- Nem! Nem érdekelsz! Utállak! Szakítok! - üvöltötte le Dani fejét Dóri. Mi van? Amióta ismerem Dórit, rendes és kedves. Még sose láttam ilyennek ez a Dani eléggé hülye lehet. Baszki, mi lesz itt?
- De, Dóri. Nem szakíthatsz. 2 hét múlva lennénk 1 évesek.
- Nem érdekel! Utállak!
- Dóri! Csönd! Mindenki minket figyel.
- Le vannak szarva. Halljátok? Le vagytok szarva. Nézzetek csak! Felőlem? - toporzékolt Dóri. Narancssárga ruhában volt. Sötétbarna haja begöndörítve a vállára omlott. Erős smink. Füstös szempilla, vörös rúzs. Ja, és kisirt szemek.
- Dóri nyugodj le!
- Nem, nem! Haggy békén! Ne érj hozzám! Utállak!
- Fejezd már be a hisztit!
- Mér mi lesz? Beraksz egy bőröndbe, és elviszel Debrecenbe?
- Akár. Most gyere igyál egy pohár vizet, és mosd meg az arcot! - ragadta meg Dani a lányt karjánál fogva. Dóri kitepte onnan a kezét és a másik irányba fordult. Ahogy elnéztem a tömeget, mindenki szó nélkül meredt maga elé. Kinga elismerően bólintott. Úgy látszik, bírja Dóri stílusát.
- Dóri, ne csináld már!
- De, csinálom.
- De baszdmeg! Mit hisztizel, mint egy kis ribanc? - kiáltott utána Dani.
- Anyu. Az a fiú csúnyán beszél. - mondta egy kislány. Biztos egy végzős hozzátartozója.
- Anyád a ribanc! - vágott vissza. Én lesütöttem a szemem. Ajaj, ennek nem lesz jó vége. És nem is lett. 😐
- Varga Dóra! Gyere vissza!
- Varsó Dániel! Haggy békén!
- Oké. Oké. Ismerek én más lányokat is. Elmultam 18. Azt csinálok, amit akarok.
- Ohó! Kihez mész? Túróczy Jankához? Vagy Eperjesi Hannához?
- Hannának barátja van. De Janka szingli.
- És te ezt honnan tudod? Csak nem beszélgettél velük?
- Á... Jankával találkoztam is. Kívülről belülről.
- Jézusom. Te idióta vadállat! - képedt el Dóri. Nekem tátva maradt a szám. Borzasztó. Ez a Dani nem is olyan, amilyennek gondoltam. Szegény Dóri. Ha most nem ballagna el, tuti rajta nevetne mindenki. De ezt nem hagyhatjuk.
- Na mivan. Csak nem féltékeny lettél? - vigyorgott Dani. Omg.
- Nem! Hülye! Maradj távol tőlem. Ne írj rám! Ne hívj fel! Felejts el! Menj a kurvádhoz!
- Nem jössz te is? Hármasba?
- Dani álljál már le! - kiáltottam el magam ingerülten.
- Te ne avatkozz bele! Kislány. Különbenis mit keresel a végzősök bálján?
- Velem jött. Mint tudod. - mondta Kristóf és hátulról átölelt
- Ja, tényleg. Neked is jó érzéked van a nőkhöz. 19 vagy. Felszedhetnél egy olyan csajt, mint mondjuk Boldizsár exe. Egy olyannal bármit csinálhatnál, Rékácska meg max egy puszit enged. Idióta vagy.
- Héhé! Az öcsémről le lehet szállni, mert én foglak megverni. - jött elő a tömegből Kinga.
- Nocsak. Kristóf még sosem mesélt rólad. Gyönyörű vagy.
- Tudom. Épp ezért van barátom. Már lassan 3 éve. - fújtatott.
- Oh. Elnézést. Attól még nem jöhet szóba egy kis megcsalás?
- Na jó elég ebből. - mondta Kinga és nemes egyszerűséggel leütötte Danit. Azta kurva! 😯 Úgy látszik, a Kásás család tud valamit. Kristóf is, hogy leütötte Ádámot, még anno decemberben.
- Kislányom! Hogy merészelted? - szaladtak oda hozzá a szülei. Dóri és Kristóf felnevetett. Én pedig a tömeget fürkésztem. A legtöbben indulásra készen álltak. Aztán megjelent Nádas arany-ezüst mintás nadrágkosztümben.
- Emberek! Kérem! Emberek! Ne menjenek sehova!
- Az a fiú mocskos dolgokról beszélt a lányom jelenléte alatt. - mondta egy anyuka, és befogta a kislánya fülét.
- Nagyon sajnálom.
- Szidta azt a lányt meg a fiút. Pedig csak szerelmesek. - mutatott ránk egy nagypapa. Nádasnak felszaladt a szemöldöke. Úgy látszik neki ez új dolog. Bevallom nekem is.
-  Aztán az a lány, leütötte azt a fiút.
- Sajnálom. Várjunk... Mi?!
- Én voltam. Elnézést. Normál esetben nem tennék ilyet. De ha jól érzékeltem, akkor alkoholt fogyasztott. És nem engedhettem, hogy kárt tegyen valakiben. - védte meg magát Kinga.
- És ezért te tettél kárt benne?
- Megérdemelte. - mondtam. - Nem hallotta miket mondott.
- Csitt! - rendezett le ennyivel, aztán lehajolt Danihoz. Aki mozdulatlanul feküdt a földön. Nádas épphogy csak hozzáért fel is pattant.
- Fú, he! Mikor jön az évkönyv kiosztás?
- Neked fiam? Soha. Na Takarodjál haza, amíg szépen mondom! - förmedt rá Nádas.
- Mér?
- Te nem emlékszel rá, miket mondtál? - nézett rá Dóri.
- Jaaa... De, igen. És? Attól egy könyvet ide tudnak dobni, nem? Megyek is haza. Várnak.
- Janka? Vagy Hanna? - kérdezte szemrehányóan Dóri.
- Amúgy kik azok? - kérdeztem Kristóf tól halkan.
- Tavalyi végzősök. Dani mindkettővel járt Dóri előtt.
- Aha.
- Most kivételesen nem ők. A szüleim.
- Jól van. Eredj hozzájuk. Nesze. Írd meg azt az érettségit kettesre! Aztán hátha utcaseprő lesz belőled. - nyomta a kezébe Nádas az év könyvet.
- Valaki, valami üzenetet? - fordult körbe.
- Én írtam bele. - mondta Nádas.
- Okke. Felolvasom. Khm.