Balhés Gimi - A kezdetek kezdete ✔

Balhés Gimi KÜLÖNKIADÁS 1. 💜 Szilveszter

💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜

December 31. Szerda - Január 1. Csütörtök

Íjúj! 😂🙂😐☹️
KB. Ennyi az összreakcióm.
Reggel felvettem a Friends-és pulcsimat, a fekete cicanacimat (csak otthon hordom), a hajam pedig fánk konytba fogtam. Tettem fel egy minimális sminket, és rendezkedtem. Előre megrendeltem a pizzát, és megjártam a mekit. Majd megmikrózzuk. Voltam egy cukrászdában is. Vettem fánkot, muffint, meg egy nagy malacfej alakú tortát. Jézusom. Hízunk vagy 10 kilót. Az újévi fogadalmunk az lesz, hogy fogyni kell.
Anyáék már ebéd után elmentek. Bíznak bennem, úgyhogy simán egyedül hagynak. Csak azt kérték, hogy maradjon egyben a ház. Hát... 😂
Aliz, Kata, Zsani, Dóri és Viki egy busszal jön Miskolcról. Mármint nem busszal, hanem kisbusszal. Aliz apjának a 7 személyes kocsijával. Nem értem miért va 7 személyes kocsijuk, mikor 3 személyes a család. Na mindegy, nem az én dolgom.
Szóval ők itt lesznek 2 óra körül. A többiek meg... Már 1-kor nálam dekkoltak. Meglepetésemre hoztak egy csomó ajándékot.
- Jaj, nem kellett volna hozni semmit. Ez az én bulim. - mondtam.
- De attól még tegnap volt a szülinapod. - mondta Tami és átadott egy ajándék szatyrot. Kitti, Vanda és Fruzsi szintúgy.
- Ó. Köszönöm. Igazán nem kellett volna.
- Pedig de. - mondta Kitti.
- BOLDOG SZÜLINAPOT!!! - öleltek át a lányok. Csak hogy tisztázzuk miket kaptam:

Kittitől : egy csomó illatgyertyát, meg muffint (ő sütötte).
Vandától : egy fekete hajráfot amin van két cicafül (ö... Hát oké), egy Shawn Mendes posztert és Raffaellot.
Fruzsitól : egy tabla Milka csokit és egy "dárctáblát". Egy kis parafa tábla amire ráragasztotta (Tóth) Zalán egyik insta képét. Majd dobálhatom hegyes hurkapálcákkal. Xddd. 😂
Tamitól : egy jegyzetfüzet, amin van egy kiscica, meg egy bekeretezett képet (a keret csillogó, arany papírból van). A képen pedig ő van rajta, Fruzsi, Niki, Emma és Dóri. Az énekkaros csapat. Ó! De cuki. 🙂

- Köszönök mindent. - öleltem meg őket. - A Fruzsié a legjobb.
- Miért is? Én saját kezűleg sütöttem neked, és egy csomó pénzt költöttem az illatgyertyákra. Felháborító, hogy pl. ez majdnem 4000 Ft volt. - emelt fel Kitti egy 10 cm-es angyalka gyertyát. 4000 Ft? Ne mááár!
- Ne érts félre. Mindegyik szuper. De ez... - mutattam fel a dárctáblát. Mindenki elnevette magát.
- Na jó. Tényleg ez a legjobb. - bólintott Kitti.
Pontban 2-kor csengettek. Szaladtam mint az őrült. Ajtót nyitottam és ott álltak ŐK.
Zsani (Jézusom mennyit nőtt, ő is meg a szőke haja is).
Kata (na ő megy össze. De attól még gyönyörű).
Viki (ő is gyönyörű. A körme szokás szerint hosszú és ki van festve. Türkizkékre).
Dóri (ő is mennyit nőtt. A haja pedig... Dús és kezd szőkülni).
Aliz (hű, mennyit fogyott).
És Aliz szülei. Ugye ők hozták a lányokat. Bekönnyeztem. Ők is. Egyszerre rontottak be a házba és megöleltek. Én alig kaptam levegőt. Két okból kifolyólag. 1. Annyira öleltek, hogy nem kaptam levegőt. 2. A könnyezés csak a kezdet volt. Elkezdtem örömömben sírni. És így még nehezebben vettem a levegőt. A levegőt, ami nem is volt.
- Úristen. - töröltem le a könnyeimet. - Annyira hiányoztatok! - ugrottam a nyakukba újra.
- Megjöttetek? Sziasztok! - szólalt meg Kitti a lépcső felől.
- Aliz! Lányok! Itt a sok csomagotok. Nem bírjuk el. Nem is értem miért hoztatok ennyi mindent 1 éjszakára. - kiabált kintről Aliz anyukája.
- Menjetek. Majd utána bemutatkoztok a barátnőimnek. - mondtam.
- Hát jó. Megyünk már! - kiabált Aliz, és kiment a házból. Utána a többiek. Kitti, Vanda, Fruzsi és Tami lejött a nappaliba.
- Hányan is vannak? - kérdezte Tami.
- 5- en. Plusz én és ti 3-an. Ennyien leszünk. A szülők megszállnak egy hotelban.
- Értem. Szóval 10 gyerek szülői felügyelet nélkül fog szilveszterezni egy Budai házban. - nézett rám Kitti.
- Igen, de...
- Itt vagyunk! - kiabált Kata. Hátrafordultam. Mind az 5-en egy csomó táskával a vállukon és a hátukon.
- Jaj, de jó. Tegyétek le a csomagokat! - mondtam.
- Gyerekek. Biztos, hogy meglesztek felnőttek nélkül? Ne maradjunk itt? - kérdezte Aliz anyukája.
- Nem kell. Már 15 évesek vagyunk. Tudunk magunkra vigyázni. - mondta Viki.
- Tudjuk. De ez nem Miskolc. Ez Budapest. - mondta Aliz apukája.
- De bezárjuk az ajtót és a kaput is. És ha netalántán valami vészhelyzet állna fent... Itt vannak a szomszédok. És az összes osztálytársam a környéken lakik. A szüleivel. - mondtam.
- És... Kik a szomszédok? - kérdezte Aliz apukája.
- Az egyik egy 60 éves néni. Ő nagyon aranyos. Mondjuk nem szereti, ha az ő másik szomszédjának a macskája átmegy a kertjébe.
- Jó, értem. A másik?
- A másik egy fiatal pár. Bőven 30 év alatt vannak. A pasi izmos, úgyhogy megvéd minket bármitől.
- Ohó! Remélem bajba keveredünk. - vihorászott Dóri.
- Én meg remélem nem. Na jó. De ha bármi baj van azonnal hívjatok minket. - mondta Aliz anyukája.
- Úgy lesz, ígérjük. - mondtam.
- Biztos jó ötlet egyedül hagyni titeket? Titeket fiatal lányokat. - nézett ránk Aliz apukája aggódó tekintettel.
- Igen apa. Nem kell izgulnotok. És legalább ti is tudtok lazítani egy kicsit. Mikor szilvesztereztezek utoljára nélkülem? - nézett rájuk Aliz.
- Tavaly. Amikor az edzőstársaiddal buliztál. - mondta Aliz anyukája.
- Tavalyelőtt. Amikor az egyik barátoddal voltál.
- Mi az, hogy az egyik? Anya! Apa! Jól leszünk, ígérem. Menjetek mulassatok jól. - terelte ki őket Aliz.
- Hát jó. Sziasztok. - mondták. Beültek a kisbuszba és elhajtottak. Bezáram az ajtót és a barátnőimre néztem.
- Lányok. Ők itt a Miskolci barátnőim. Borbély Kata, Gyalogos Aliz, Papp Dóra, Nyári Viktória, és Kapás Zsanett.
- Bereczky Kitti. - fogott velük kezet (?) Kitti.
- Kocsis Vanda.
- Balogh Tamara.
- Farkas Fruzsina. - mondták a lányok. Ők nem fogtak kezét. Nem is értem Kitti miért csinálta ezt. Mondjuk vicces volt.
Körbe vezettem a lányokat a házban (még Kittiék se voltak nálam).
- Most fél 3 van. Mit csinálunk éjfélig? - kérdezte Zsani.
- Nem muszáj a házban maradnunk. Elvégre itt vagyunk Pesten. Van Pláza a közelben? - dörzsölte össze a tenyerét Viki.
- Van Pláza. De arról nem volt szó, hogy elhagyjuk a házat. Különben is. Az év utolsó napján plázázni? Ejnye Viktória. - mondtam.
- Akkor meg? Ülünk itt és romantikus filmeket nézünk? - kérdezte Kata.
- Nem, de...
- Ugyan már Réka! Ha nem is a plázába, Akkor legalább vigyük el őket sétálni. - mondta Fruzsi.
- Sétálni?
- Sétálni. Ez nem is rossz ötlet. És, ha bármi baj van, megvédelek titeket. - mondta Kitti. Mi? Hogy ő megvéd minket?
Ó! Talán küzdő sportot űzöl? Mert én igen. - kekeckedett Aliz. Ja, igen. Judozik. Mint én régen. Edzős társak voltunk.
- Valóban? Hát én nem vagyok sportoló. Magamtól tanultam az önvédelmet. Meg az unokatestvéremtől, aki mellesleg fiú.
- Ohó! Helyes? Mennyi idős? - kérdezte Dóri és Zsani egyszerre. Én elnevettem magam.
- Elmondjam? - nézett rám Kitti.
- Mit? - kérdezte Kata.
- Az unokatestvérem neve Nagy Balázs.
- Jaj, de ismerős ez a név. De honnan? - töprengett Viki.
- Ő a barátom. - mondtam. Síri csönd következett. Aztán őrült sikítozás.
- Az a pali, komolyan a rokonod? Vááá! - rángatta Kitti vállát Aliz.
- Úristen, de mázlista vagy. Mondjuk nem annyira, mint Réka. - magyarázott Viki.
- Milyen palik vannak még itt Pesten? Mert lehet, hogy ideköltözök. - mondta Kata. Kitti szemöldöke az egekben volt.
- És nekik palijuk van. - suttogtam.
- Jaj! Paliról jut eszembe. Valamelyik nap találkoztam valakivel. És véletlenül megemlítettem, hogy jövök hozzád. Kérte, hogy másnap is találkozzunk. És átadott nekem egy dobozt. Vagyis nem nekem, hanem neked szánta. Szülinapod alkalmából adja. - magyarázta Kata.
- Azt ne mondd, hogy...

                              ~~~