Balhés Gimi - A kezdetek kezdete ✔

Balhés Gimi KÜLÖNKIADÁS 3. 💜 Nyári Kalandok

💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜

                              ~~~

Másnap úgy készültünk, hogy megyünk a tengerpartra. Aha.
A bikinire felvettem a fekete-fehér vastag csíkos nyári overálomat a vörös dzsekim és a flipflopom. A papucsot (ami ugye a flipflop) és a nyári overált múlt héten vettem a plázában. A hajam kiengedtem, úgyse megyek vízbe, felesleges összefogni. Mivel napozni fogok egész nap, nem tettem fel sminket, mert attól borzasztóan néznék ki. Még mielőtt lementünk volna a partra, a hotel éttermében megreggeliztünk.
A parton leraktuk a kockás plédünket a földre, apa bérelt egy napernyőt és egy napágyat. Miután mindent lepakoltunk és átöltöztünk (csak ők) készen álltunk a mai napra. Ők az egyik labdával bementek a tengerbe. Ne mááár! Ez kész szenvedés volt.
Egy szemforgatás után levettem a dzsekim és a nyári overált Alatta volt ugye a piros fürdőruhám. Elraktam a cuccaimat és elfoglaltam a napozó ágyat. Bementem magam naptejjel. Néztem a tengert és 10 másodpercenként körülnéztem nem-e rabolnak ki minket. Senki gyanús nem járt erre. Szerencséjére. Megvertem volna.
Meguntam a bambulást. Feltoltam a napszemüvegem a fejem búbjára és elővettem a telefonomat. Csináltam pár képet. Magamról is. De úgy, hogy mások ne lássák. Valamiért olyan gáz mások előtt egyedül selfie-zni. Vagy csak én vagyok így vele?
Már épp el akartam tenni a telóm, amikor jött egy Messenger üzenetem. Baráth Bálint. Ú! 🙂

BÁLINT: Hé! Május óta nem beszéltünk. El is felejtettél mi?
RÉKA: Bocsiiiiiiii! ❤️
BÁLINT: Hű... Szivecske? 😂❤️
RÉKA: Igen. Na! Mi újság? Milyen a nyár? Milyen lett az évvégi?
BÁLINT: Uh. Jól vagyok úgy nagyjából. Az évvégit inkább hagyjuk. A nyár eddig uncsi. Voltam Hajdúszoboszlón, majd augusztusban megyek Horvátba... Jelenleg táborban vagyok.
RÉKA: Kom? Hol?
BÁLINT: Mit tudom én. 😂 Edzőtábor, busszal jöttem, aludtam...
RÉKA: Ó. A nagy sport ember. Meddig fogod csinálni?
BÁLINT: A Judot? Amíg a tértem bírja. Nagyon szar.
RÉKA: Tudom. Nekem is az volt. Van mikor visszajön. Olyan szar. 😐
BÁLINT: Na és veled mi van?
RÉKA: Spanyolba vagyok. Napozok...
RÉKA: Fényképet küldött
BÁLINT: Rohadj meg! 😡😂
RÉKA: 😅😅😅
BÁLINT: Na jó, majd beszélünk. De most megyek. Kezdődik a délelőtti edzés.
RÉKA: Oke sziaaa.

Eltettem a telefonom és újra körülnéztem. Sehol nincs rabló. Oké. Anya, apa és Bence vígan pancsokt a tengerben. Argh!
Szomjas voltam. De bakker. Nincs semmi innivaló. Csak víz. Tudod ki fog magyar ásványvizet inni a Spanyol tengerparton... Hát nem én. Intettem anyáéknak, hogy valaki jöjjön ki. Apa kijött a vízből.
- Mi az?
- Vigyázol a cuccokra 10 percre? Veszek valamit inni.
- Nincs víz?
- De, de én... Valami üdítőt akarok inni.
- Minnel cukrosabb, annál jobb. Persze. Menj csak. - mondta szórakozottan. Felnevettem, megfogtam a pénztárcám és elindultam a kis standok felé. Huhú.
Fagyi, minifánk, újságos, kis éttermek... De ami nekem nagyon tetszett az egy mojitos stand volt.
Megnéztem az itallapot és volt mindenféle limonádé, meg limeos bizbasz. Nem tudom mit vettem, de kettőt vettem belőle. Épp visszafele mentem, amikor egy valaki (nem tom ki) meglökött. És... Uh.
Neki mentem egy srácnak. Meg kell hagyni helyes. Jézusom. Én egy igazi, vérbeli tini lány vagyok. 😂😂😂
Szóval... Ez egy szép idilli pillanat lett volna. Akár egy romantikus filmben. Aha. Az epres fagyi ami a kezében volt telibe elkapta az arcom, ő meg kiverte az egyik Mohitos poharat a kezemből. Ő ezen a ponton vett észre. Én meg mindent rózsaszínben láttam a fagyitól, ami a szemembe ment. Gondolom lenézett rám (egy fejjel magasabb volt kB.) és elröhögte magát. De kedves. Elkezdett nekem valamit spanyolul hadoválni. Aztán letörölte a fagyit az arcomról. Már amennyire le tudta törölni. Mikor végre újra láttam jobban szemügyre vettem. Inkább nem mondok semmit. Viszont ő is megszívta egy kicsit. Ráborult a mojitom, nem is a földre. Így az a cukros lötty (ami kibaszott drága) ráragadt a (tökéletesen kidolgozott, khm) testére. Egymás szemébe néztünk és kitört belőlünk a nevetés. Újra spanyolul kezdett nekem beszélni én meg értetlen fejjel néztem rá. Akkor is mikor olasszal és, némettel próbálkozott.
- Perdone.
- Ö...
- Scusa!
- Ö...
- Verzeien Sie!
- Ö...
- Excuse me!
- Excuse me too. I'm so sorry!
(Bocsáss meg! Te is bocsáss meg! Úgy sajnálom.)
- Okey. You're english.
- Nooo! I From Hungary.
- Magyar vagy? - kérdezte a csávó döbbenten. Magyarul!!! Na jó, én is ledöbbentem.
- Te is magyar vagy?
- Igen. Huh, mekkora szerencse. Nem vagyok nagy angolos. - mondta.
- Az lehet. De tudsz spanyolul, olaszul, németül...
- Értetted amit mondtam?
- Nem. Csak a kiejtésből jöttem rá melyik melyik. Na. Kezdjuk elölről.
- Jogos. Öhm. Ne haragudj, nem figyeltem.
- Semmi baj, én se. Nekem jött egy... Valaki.
- Értem.
- Sajnálom a fagyit! - mondtam.
- Én meg a mojitot. Engedd meg, hogy kifizessem.
- De én is a fagyit.
- Nem! Te nem fizetsz. Csak én. Tessék. - mondta a srác és kezembe nyomott X összeget.
- Amúgy hogy hívnak? - kérdeztem.
- Hargitai Dániel. Dani. - villantott egy 100 wattos mosolyt.
- Én Szálkás Réka vagyok.
- Bejelölhetlek messengeren?
- Ö...
- Akkor nem. Jó. Ne haragudj tényleg...
- Nem, nem. Semmi baj. És amúgy bejelölhetsz.
- Köszi. - mondta kedvesen. Én visszamentem apához aki fel volt háborodva, mert 10 percnél tovább voltam távol. Mikor meglátta, hogy a lánya arca csupa fagyi (ez a Dani nem törölte le rendesen), fejben összerakra, hogy valami feltartott.
- Milyen löttyöt vettél?
- Ilyen... Nem tudom. Megkóstolod?
- Kösz, de nem. Na megyek vissza.
- Jó murit. - mondtam és visszaültem a napágyba. Letöröltem az összes fagyit az arcomról. Beleittam a mojitoba és hú... 🙂
Anyáék csak ebéd körül jöttek ki a vízből. Anya eljött velem kaját venni, majd odavittük a férfiaknak. Vettünk hamburgert. Anya is észre vette a mojitos standot, de mondtam neki, hogy túl cukros és drága. Egy frászt.
Ebéd után ők is napoztak. Még délután pancsoltak egy kicsit és ennyi. Azért ha majd szeptemberben azt mondom a többieknek, hogy a Spanyol tengerben voltam, mondjak már igazat. Térdig belementem a vízbe. Nagyon hideg volt, ezért kijöttem. Mondjuk pár perc múlva felmelegedtem volna a nap miatt, de mindegy. Nem volt pár percünk. 5 körül indultunk vissza a hotelba.
- Anya nééézd! Ilyen felfújhatós cuccok. Vegyünk már! - nyafogta Bence. Mint egy kislány. Jézus.
- Mit kisfiam? Egyszarvút?
- Neeem! Mondjuk krokodilt. Vagy... Ú!
- FÁNKOT! - mondtuk egyszerre.
- Na jó. Nesztek pénz. De nem kilyukasztani!
Megvettük a felfújhatós csokis fánkot. A hotelba érve mind el voltak fáradva. Én meg tele voltam energiával.
- Mit csináljak?
- Állj ki az erkélyre. - mondta apa, aztán jobban szemügyre vett. - A nap megkapta az arcod.
- Megpirultam mi? Na mindegy. A hajam meg tök világos lett. Ez nem is én vagyok. - nevettem fel.
Ugye már újra a fekete-fehér nyári overall volt rajtam. Plusz felvettem anya kalapját (nagyon sexy, fekete). Kiültem az erkélyre és néztem a tájat.
Egyszercsak olyan érzésem volt, mintha valaki nézne. Hm. Most jön az, hogy hátrafordulok és egy gyilkos áll mögöttem, aki már végzett anyáékkal. Jézusom. Szerencsere nem. De mégis... Éreztem, hogy valaki figyel.
És hopp. Tényleg figyelt valaki, de odalentről. És vajon ki? Hát a Daniii.
Mikor összenéztünk, kacsintott egyet. Én nevetve megforgattam a szemem és bementem a házba. Ahol Bence a bejárati ajtó melletti kis vezetékes telefont figyelte.
- Mit csinálsz? - kérdeztem.
- Hívni akarom a szobaszervizt. Azt olvastam, hogy hoznak mindenféle csemegét.
- Hú. Mondjuk ez sok pénzbe fog fájni... De kit izgat? Mit kérjünk?
- Mit lehet? - kérdezett vissza az öcsém. Felhívtuk a recepciót vagy mit tudom én. Minden édességet felsoroltak. Az apró bonbonoktól kezdve, a muffinokon keresztül egészen a csoki szökőkútig. Hűha. Persze azt azért nem engedhettük meg magunkat. Már így is túl sokat költekeztünk. Rendeltünk pár muffint meg fánkot. Anyáéknak fel se fog tűnni. Ők, ugyanis elmentek egy kicsit sétálni. Csak azt nem tudom mi lesz, ha eltévednek. Hahaha. 😂😂😂
De nem tévedtek el szerencsére. 6  körül visszaértek, de addigra a rendelt édességeknek már nyoma se volt. De majd lesz. A végső számlán. Jujuj.
Hoztak valami kaját, azt ettük az erkélyen, miközben a naplementét néztük. Te jó ég. Olyan szép volt. Csináltam egy rakat képet. A családról is. Selfie-ket meg minden.
Este, zuhany után, az ágyban újra előkészítettem pár posztot instára. Khm. 3 fotót is ki fogok rakni.
1. #Spanyol #Tengerpart
2. #Naplemente
3. #My #Family
Ó... Király mi? Fogtam magam és végig néztem Bence gameplay videóit. Mindegyiket likeoltam. És ha már ott voltam YouTube-on hirtelen felindulásból beírtam, hogy Juhász Gergő. Ki is hozta a csatornáját. Ma már nem volt energiám végig nézni. Majd holnap. 🙂

~~~

Itt az új rész. Egyébként ha valami nem hiteles a külföldi utazással kapcsolatban, nyugodtan szóljatok. Nekem nem szokásom külföldön nyaralni, úgyhogy lehet kicsit fura. 😂