💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜
~~~
- Oké. - mondtam és az ellenörzőmmel együtt felmentem a szobámba.
Az ágyamon hasaltam és bezizzítottam a laptopomat. Amíg töltődött, betakartam a takarómmal a lábfejem, mert fázott. Mikor a gépen nem a szokásos Üdvözöljük! felirat volt, hanem a (Shawn Mendeses) háttérképem és a fájljaim kicsit összezavarodtam. Tulajdonképpen miért is kapcsoltam be a gépet? Talán YouTube-ozni akartam, vagy csak pasziánszozni egyet. Megvan! Messenger...
Az első dolgom az lett volna, hogy Ki törlöm Zalánt, de előtte még megnéztem miket írt nekem az a pöcs.Zalán: Büdös ribanc! 😡 Szétrúgod az orrom és menekülsz a pasidhoz, aki annyira szánalmas és kispöcsű, hogy nem mert megvédeni. De ne félj... Látjuk még egymást. 😏
Én: 😂😂😂
Zalán : Mit röhögsz? Ribi...
Én: 😂😂😂😂😂De most ezen, hogy ne röhögjek? Lehord minden ribancnak aztán holnap megint azért fog nyígni, hogy járjak már vele. Szánalmas.
Mielőtt letiltottam volna, csináltam egy screenshotot és elküldtem Balunak.Réka fényképet küldött
BALÁZS: Mekkora egy mocsok. Holnap megverem, ha ennyire hiányzik neki.
ÉN: Segítek! Amúgy... Szerinted komolyan tudja hol lakok? Vagy csak rám akart ijeszteni?
BALÁZS: Nem tudom. De biztos ami biztos... Holnaptól minden nap érted megyek. A házad előtt fogok rád várni és együtt megyünk a suliba.
ÉN: De jó! Szeretlek. Mondtam már? ❤️
BALÁZS: Így még nem. Én is szeretlek. ❤️ Szüleid mit szóltak?
ÉN: Mihez?
BALÁZS: Te nem mondtad el, hogy járunk?
ÉN: Ja, deee! Csak anya volt itthon.
BALÁZS: Mit szólt? 🤨
ÉN: Ledöbbent. De meg akár ismerni.
BALÁZS: Még jobban? 😂😂😂
ÉN: 😂😂😂 Azt akarja, hogy hétvégén gyere át beszélgetni. Csak kicsit félek, mert akkor apa is itt lesz...
BALÁZS: Ne félts te engem. 😉 Majd megbeszéljük később jó? Most megyek. Szeretlek, szia! 😘
ÉN: Oké. Én is, szia. 💞
És ennyi volt a napom.
Zalán 5/2 utálom! Rohadék!
Vanda 5/5 hálás vagyok neki.
Anya 5/5 nagyon örül nekem/nekünk.
Apa 5/4 nagynehezen, de elmondtuk neki a szitut. Kicsit ideges volt, de vacsora után megnyugodott. Miközben a Retro Rádiót hallgatta, jegyzetelt valamit. Remélem nem kérdéssort Balunak.
És direkt utoljára... Balu 5/5*** a barátom. Imádom. ❤️❤️❤️❤️❤️💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜💜
Szeptember 19. Péntek.
Semmi különös. Na jó! Reggel mikor elkészültem akkor izgatottan léptem ki a házból. Mert tudtam hogy Balu ott fog várni. És ott várt.
- Szia. - mondtam.
- Szia. - mondta ő is és adott egy kis csókot. Óóó...
- Akkor hétvégén átjössz?
- Kérdeztem apát és azt mondta hogy persze! Úgy őrült hogy összejöttünk. Már azóta beszélek rólad mióta megláttalak. Ő jobban várta hogy összejöjjünk mint mi.
- Te már meséltél rólam? Korábban is?
- Persze. Te nem?
- Nem mertem. - itt elnevettük magunkat. Adott egy puszit és sétáltunk tovább. Amikor a sulihoz értünk akkor Marci már nagyon várt ránk. Illetve Balura.
- Hallod! Szakítottam Vivivel.
- Mi? - szólaltam meg.
- Kom? Miért?
- Tapadós. Nagyon. Elegem lett.
- Jól döntöttél. - mondta Balu és felém nézett. - Ugye te nem leszel tapadós?
- Nem. Legalábbis nem hiszem. Te vagy a 2. fiú az életemben. Nem nagyon tudom mit hogy kell csinálni. Úgyhogy az elején rád bízom.
- Az rossz ötlet. - mondta Marci.
- Kuss! - szúrta le Balu és megölelt.
- Nyugi. Csak viccel. - mondta. Pedig nem úgy tűnt mint aki viccel. De azért elmosolyodtam. Mi egymás kezét fogva mentünk fel a terembe, Marci pedig mellettünk ment egyedül. Vivi rá se nézett Marcira. Durci van. Kitti lépett be a terembe.
- Marci! Beszélhetnénk? - kérdezte.
- Hogyne. - állt fel Marci. És kimenetek a teremből. Mikor Vivire néztem, csak annyit láttam hogy a padjara borult és remeg a válla. De nem röhögött (miért röhögött volna?). Sírt. Odamentem mellé és megsimogattam a karját.
- Úgy sajnálom.
- Nem kell. - Húzta ki magát Vivi. - Ha nem kellek neki, így ahogy vagyok akkor majd féltékennyé teszem. - mondta határozottan.
- Nem hiszem hogy... - de Vivi mérges pillantásától megijedtem és nem fejezem be a mondandómat. Visszaültem a helyemre és ránéztem Hannára. Szegénnyel már nem beszéltem jó pár napja. Úgy komolyan. Mint 2 lány.
- Szia. Mizu?
- Szia. Semmi. - mondta és folytatta az olvasást.
- Van valami baj?
- Igen!!! - cseszett le. Wow!
- És... Mi lenne az?
- Mindenki utál!
- Mi? Én nem.
- Pedig de! Már napok óta nem beszéltünk. Mindig csak Balázzsal vagy.
- Mivel a pasim. - mondtam, csak úgy mellékesen.
- Hallottam róla. Az egész iskola erről beszél. Tehát népszerű lettél. Nekem esélyem sincs arra hogy beszélgessek veled. Mindig elfoglalt vagy.
- Bocs. Most azt mondod hogy miattad szakítsak Balázzsal? Mert erre tényleg semmi esélyed.
- Tudom. És pont ezért megyek el.
- Mi? Hova?
- El a suliból.
- Év közben?
- Nem. Anyám nem engedi. Év végéig még ide kell járnom. Sajnos.
- De... De...
- Ne mondj semmit! Becsöngettek.
- Jó. - mondtam. És játszottam a sertődöttet. Mikor vége lett a sulinak akkor Balu hazakisert.
- Akkor holnap át jössz 11 körül ugye? - kérdeztem, mert így beszéltük meg.
- Ja. De ugye nem kell ünneplőbe jönnöm?
- Nem. Csak lazán.
- Oké.
- Figyelj. Mondta neked Marci hogy mit mondott neki Kitti?
- Nem. De Kitti maga igen.
- Igen? - szaladt fel a szemöldököm. Aztán leesett hogy ők amúgy rokonok.
- Ja.
- És? Mi volt? Mondd már léccci!
- Hozzám is odajott és elmesélte hogy így zajlott a beszélgetésük."- Mit szeretnél? - kérdezte Marci Kittit.
- Legalább beszélj vele! Összeomlott! Nem eszik, nem alszik. Alig beszél. - mondta Kitti.
- És? Nem vagyok orvos.
- Nem kell ahhoz orvosnak lenni hogy azt tudd mondani hogy BOCSÁNAT!
- Miert kérjek bocsánatot?
- Hogy legalább a sírást hagyja abba.
- Nem igazán érdekel. - mondta Marci és akkor jöttek be a terembe."- Szóval így volt. - mondta Balu.
- Értem. Én is beszéltem Vivivel. Azt mondta hogy féltékennyé akarja tenni. De vajon hogy?
- Nem tudom. De nem a mi dolgunk. Ne szóljunk bele. - mondta Balu. Egyet értek. Idő közben elérkeztünk a házamhoz.
- Akkor holnap találkozunk. Szia. - mondtam.
- Jó. Majd jövök. - mondta, és megcsókolt. - Szia.
Bementem a házba, felmentem a szobámba és tanultam.Vivi és Marci 5/2 szétválltak útjaik.
Kitti 5/4 rendes dolog tőle hogy a barátnőjének segít.
Hanna 5/? Mi baja? Miért megy el?
Balu 5/5 holnap átjon. Előre félek.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Balhés Gimi - A kezdetek kezdete ✔
Подростковая литератураSzálkás Réka, a 14 éves lány Budapestre költözik a családjával. Hatalmas változás ez, elvégre Budapest nem Tiszaújváros. Eddigi élete borzalmasan unalmas volt, ám elkezdődnek a gimis évei, és egyre BALHÉSABB lesz minden. Barátok, ellenségek, szerelm...