Egy újabb hasonmás (Klaus M. ff.) Szüneteltetve, de igyekszem😁

60.

*Már ellopta az a nőszemély aki ott áll melletted. - villantott ránk egy széles mosolyt.*

- Mi? Dehogy? Nem... Van barátom. De kösz nem kérek egy hybridet is a nyakaba. - nevetett fel Bonnie, mire én elkezdtem röhögni, Nik még elmosolyodott.
- Na kösz szépen... Drága barátnőm, úgy érzem, hogy megint lesz egy kis büntetésedet. - vigyorgott el gonoszan, majd megragadta a karomat és kirántott a házbó. A bal kezével álölelte a karjaimat, így nem tudtam csapkolódni, a jobb kezével meg elkezdett csikizni.

- Klaus, ne öld meg a barátnődet. - kiabálta ki Bonnie, amikor meghallotta a sikítozásomat. - szerintem még szükséged lesz rá! Meg nekem is... Úgyhogy ha egy mód van rá, akkor ne csikizd halálra. - röhögött fe Bonnie

- Köszhhh.... Kedvhessek vagyhtok... - nyögtem ki, mikor egy picit abbamaradt a csikizés.
- Meg ne fordulj, Tündérem. - súgta a fülembe Nik, majd éreztem ahogy elsuhant mögűlem.

Pár másodperc múlva megint éreztem a kezét a vállamon.
- Mit csináltál, szívem? - kérdeztem nevetve.
- Csak felöltöztem... Már ha nem baj? - villantott meg egy perverz vigyort.

- Nat, túlélted? - kérdezte röhögve Bonnie, mire besuhantam és magálltam vele szemben.

- Persze... Ne is vagyok olyan csikis... - súgtam fölényesen, de ekkor megéreztem, hogy valaki ott áll a hátam mögött. - basszus! Hallottad amit mondtam? - kérdeztem félve, de úgy hogy háttal álltam neki. Éreztem, hogy bólintott egyet, közelebblépett, majd a keze vészesen közelíteni kezdett a derekamhoz.

Becsuktam a szememet és vártam a büntetésemet, de mikor odaért a keze akkor hirtelen elkezdtem rohanni, mivel megilyedtem.

- Bonnie? Intézkednél? - kérdezte vigyorogva a lánytól, aki gyorsan csinált egy határoló bűbájt, hogy ne tudjak elszaladni. Dühösen néztem Bonniera, de nem hatotta meg.

Ilyedten fordítottam hátat a lánynak, mert ekkor kaptam észbe, hogy Nik is a határbűbáj ezen oldalán van, velem..

- Szóval, Tündérem... Jól hallottam, hogy azt mondtad, hogy nem vagy annyira csikis? - kérdezte számonkérően, mire reszeketve léptem egyet hátra, de beleütköztem a láthatatlan falba. Nem vol mit tenni, próbáltam beleolvadni a falba. Természetesen nem sikerült.

- Nem hallottam a válaszodat, Tündérem. - lépett egyet felém. Lehajtotta a fejemet és bólintottam egy picit, mire elmosolyodott. Bonnie a fal másik oldaláról figyelt minket.
- Kérlek Nik... Ne csináld... Csakmenőzniakartamnemkomolyangondoltamlégyszinebántsszeretlek... - hadartam el egy levegővel, mire Nik csal elismerően bólintott.

- Tündérem, elmondanád ezt külön, lassan és szavanként? - törrt ki belőle a röhögés. Na kösz szépen... Empátia a  törékeny és gyenge nővel szemben.... Vaaaah....
- Szóval... Csak menőzi akartam... Nem komolyan gondoltam... Légyszi ne bánts... Szeretlek... Ennyi volt. - ismételtem meg magamat és behúzott nyakkal néztem fel rá, mert így mégkissebb lettem.