Egy újabb hasonmás (Klaus M. ff.) Szüneteltetve, de igyekszem😁

3.

*Mikor megláttam megörültem, hogy lesz mit enni.*

Viszont amint a kezembe vettem, egyből elkezdett bújni, és olyan furcsa morgó handot adott ki magából, amilyet már vagy 400 éve nem hallottam, úgyhogy kellett egy kis idő mire rájöttem, hogy dorombolt.

A lényeg hogy egyből megszerettem és el döntöttem, hogy nem fogom megenni, inkább megtartom, a neve pedig Kate lett, Anyám után...

Az újdonsült kis barátommal visszamentem a tisztás közepére. Nagyobb kövekből kiraktam egy kis kört és beültem a közepére, Kate-t meg odaültettem magam mellé.

Nagysokára elkezdtem varázsolnli:
-Vitas Phasmatisc Ex Solito, Reveritas Phasmatis. Ut Vectrum, Vitas Phasmatico, Ex Saliato, Ut... Vect...rum

-És elájultam-
Arra ébredtem -ugyanott, ahol elájultam- hogy Kate szimatol az arcom előtt. Óvatosan megsimogattam, majd felültem. Az erdöben több állat jelenlétét is éreztem, ami kicsit megnyugtatott, mert ahol elvesztettem az eszméletemet, sehol sem volt állat Katen kívül.

Gyorsan elmentem vadászni, találtam is két borzot, úgyhogy még Kate is jóllakott, én pedig felkaptam a kis jószágot, és elvittem Burlingtonba. De amint odaértünk a városhoz, egyből összeszorzlt a gyomrom, ugyanis egyetlen embert sem láttam.