Egy újabb hasonmás (Klaus M. ff.) Szüneteltetve, de igyekszem😁

76.

* - Van egy ajánlatom. Cserébe viszont kérhetek valamit. - ismételten elvigyorodott, mire közelebb bújtam hozzá és bólintottam egyet.*

Ránéztem a telefonomra.
- Baszdkiiiii! 56?! De miért nem csörgött ez a szar? - kiáltottam fel idegesen. Bonnie felkaptam a fejét, odasuhantam a cuccokhoz és bepakoltam őket a kör közepére.

Kibányásztam az Ascendant a táskámból és körbefordultam. A többiek ott toporogtak mellettem.
- Ki fog varázsolni? Bonbon, vagy Te? - kérdezte izgatottan Klaus.
- Szeretnék én varázsolni! - kiáltott fel Bonnie.

- Nem! Szó sem lehet róla. Én sokkal erősebb vagyok, így kevesebb az estéje annak, hogy elfogy a mágiám. Ráadásul szipolyozó is vagyok. Nem fogom hagyni hogy megöld magadat. - tiltakoztam.

- De már annyi jót tettek értem. Szeretném meghálálni valahogy. - ellenkezett hevesen.

- Ha mind a ketten varázsoltok? Akkor egyikőtöknek sem fog elfogni a mágiája. Bonnie! Van olyan varázslat, amivel egy rendes boszi is tud elszívni energiát egy természetfelettitől. Szívj el tőlem. - ötletet mellettem a férfi.

- Nem! Nem foglak bántani. A szipolyozás fájdalmas. - mondta a lány.

- Akkor én szipolyozokbel tőled. Tudom úgy csinálni, hogy ne fájjon, 500 év alatt már megtanultam. Aztán átadom Bonnienak. - vetettem fel az ötletet. Mindenki egyetértően bólintott.

Megfogtam Nik kezét és óvatosan elszívtam az energiájából. Közben figyeltem a reakcióját, de csak biztatóan mosolygott.

Amikor úgy éreztem, hogy elég lesz. Varázslattal átadtam Bonnienak az energiát.

- Fhű!! Most ha kellene, akár egy hegyet is arrébb emelnék. Klaus, nem vagy fáradt? Ez rengeteg! - lelkendezett a boszi.

- Meg sem éreztem... De szívesen. - nevetett fel a hybrid