Egy újabb hasonmás (Klaus M. ff.) Szüneteltetve, de igyekszem😁

80.

*Amikor a két kicsi elkezdi Csipkerózsika ujját szopni, akkor kijön onnan a lenmag, így felébred... És ennyi. Jó reggel mindenkinek... - vigyorogtam.*

- És ezt te honnan tudod? - kérdezte nevetve a férfi
- Én figyeltem az elmúlt 500 évem alatt... Meg találkoztam az íróval és láttam az eredeti kéziratot... Tanuló bűbáj és így sosem csalsz, például egy vizsgánál, csak minden megmarad a fejedben, amit egyszer átolvastál. Köszönöm Bonnie, hogy felébresztettél. - nevettem el magamat - de sikerült? Kijutottunk? - néztem vidáman körbe

- Nem... Sajnálom, de nem sikerült kijutnunk, viszont tönkrement az Ascendant. Nem tudunk visszamenni. - motyogta maga elé Klaus. Éreztem, hogy könyvek gyűlnek a szemembe.
- Hogy mi? De hát, minden megvolt... - sírtam el magamat. Felnéztem Bonnie arcára, aki leguggolt mellénk és tarkón csapta Niket.
- Áúú! Ezt most miért kaptam?! - háborodott fel a férfi...

- Mert hülye vagy! Az előbb beszéltük, higy sikerült, te meg itt megríkkattad ezt a szegény lányt. - mutatott felém.
- Hogy mivan?! Akkor sikerült? De akkor te mit hülyítesz?? Tudod, hogy nem magam miatt sírtam, hanem amiatt, hogy te most nem láthatod a családodat! - háborodtam fel. - Akkor siketült?! - kérdeztem idegesen.

- Igen, Tündérem! Sikerült!! Megcsináltátok! - röhögött Klaus.

- Nemnem... MegcsináltUk! Te is sokat segítettél! - mondta a boszi mögülünk. - Na! Keljetek felfelé!! Ennyi volt a lazsálás! - paskolta meg Bonnie a hátunkat - Ahogy nézem, mindjárt 15óra. Most New Orleansba menjünk, vagy merre?

- Szerintem maradjunk egy estét itt és majd holnap reggel indulunk a Mikaelson házban. - vetette fel az ötletet Klaus. - ha nektek jó...
- Király! - mondtuk egyszerre Bonnieval.

- Gyertek, ha így folytatjuk, akkor az életbe nem fogunk fedett helyen aludni. - pattant fel melőlem Nik.

Mire feltápászkodott, én már a táskát kaptam a vállamra. Csak elmosolyodott és átölelte a derekamat.

[30 perccel később]

- Megérkeztünk!! - ujjongott Bonnie.
- Na, elintézem a szobafoglalást, addig tegyétek le a cuccokat. Menjetek ki pihenni egy kicsit. - villantott meg egy mosolyt Klaus

- Jó... Te vagy a nap hőse! - adtam egy puszit a szája sarkára és már mentem volna Bonnie után. Amint észbekapott, hogy csak ennyit szántam neki, felmordult és gyorsan elkapta a derekamat, visszarántott egy csókra.

- Te kis telhetetlen! - nevettem fel amikor szétválltunk
- Még szép! Mikor ilyen gyönyörű barátnőm van. - mosolygott kedvesen
- Na, most elpirultam... - nevettem fel és rátapadtam az ajkaira.

Ha már estimese, akkor tessék, lássék. Jó éjszakát, drágáim. 😘R.