*Visszalöktem az ágyra, én meg ráültem a csípőjére.*
- Miről szerettél volna beszélni? - kérdeztem, majd megpusziltam a mellkasát.
- Hát, csak szerettem volna, ha maradsz. - nevetett fel kínosan.- Itt vagyok veled, minden egyes éjszaka és simogatlak. Okés? - kérdeztem és elkezdtem simogatni a nyakát.
- Hát Tündérem, talán elfogadom az ajánlatodat. De mit kérsz érte? - vigyorodott el gonoszan. Erre feljebb kúsztam a mellkasán és belepusziltam a vállába.- Attól függ. Mit adnál érte? - vigyorogtam én is.
- Mindent. Amit csak kérsz... - vallotta be, majd rámnézett.
- Akkor... Nem is tudom... Talán, hogy majd egyszer mutass be a családodnak- mosolyogtam el.
- Ezt hogy érted Tündérem? - húzta fel az egyik szemöldökét a hybrid.- Csak még szeretném ismerni az ősi családot. Hogy milyenek vagytok családon belül, amikor éppen nem harcoltok. Vagy nem üldöztök Elijahval engem... - nevettem fel, mire Nik elhúzta a száját.
- Sajnálom Tündérem. Akkor még nem láttam benned mást, csak a hasonmást. Akinek a megölésével megtörhetem az átkomat. Bocsáss meg nekem. És bemutatom neked a Mikaelson családot. Ígérem. - majd megcsókolt.
- Köszönöm. Uhh.. Már ennyi az idő? - ránéztem a telefonra. Fél 12őt mutatott.
- Hát, jól elütöttük az időt. Én legalábbis jól éreztem magam. - vigyorgott perverzen.- El kéne mennünk a cuccaimért. - vetettem fel az ötletet.
- Okés. De előtte még kajálunk meg. - nevetett fel. - már nincs bennem semmi. - Utalt a délelőtti tevékenységemre, mire elpirultam.
- Élvezted?
- Igen...
- Akkor ne panaszkodj. - nevettem fel, majd megcsókoltam.- Na gyere, menjünk vadászni.
- Oksi. Elfordulnál kérlek?
- De miért... Úgy igazságos, ha én is láthatlak meztelenül. Te már hányszor láttál? - kérdezte tettetve a felháborodást, ezt onnan tudtam, hogy a szemében csillogott valami játékosság. Az ujjammal elkezdtem kalandozni a mellkasán, majd megfogtam a nyakát.Erre megfeszült.
- Ugye nem fogsz megfolytani? - nevetett fel kényszeredetten.
- Dehogy is, te butus.. Csak megnéztem a reakciódat. - erre felnevetett, majd elsuhant egy nadrágövért. Hirtelen megfogta a vállam és ledöntött az ágyra.- Ugye most nem fogsz megfolytani? - kérdeztem érdeklődve, miközben hátulról a nyakam alá tette az övét.
- Dehogy is. Csak megnéztem, hogy hogy áll neked a nyakörv. - vigyorgott perverzen. - elég menő.- A menő alatt azt érted, hogy kurvás? - kérdeztem nevetve.
- Talán. De jól áll. - röhögött ő is.- Na, elfordulnál?
- Persze, persze. Bocsi. Máris... - vigyorgott, majd tényleg elfordult.Felvettem egy eléggé kivágott topot, meg egy rövid farmershortot, ami alig takarta a fenekemet. Mit ne mondjak, az öltözékben nem hagyott sokat a képzeletre.
- Na, mostmár vissza fordulhatsz. - mosolyogtam el,még mindig háttal állva Klausnak. A tükörben nézegettem magam.
- Húúú, de csini valaki... - mondta Nik. A tükörből figyeltem, ahogy végignézett rajtam hátulról. A tekintete kicsit elidőzött a fenekemnél, majd hozzám lépett, átkarolta a derekamat a fejét meg ráhajtotta a nyakamra.Így áldogáltunk egy darabig, aztán szembefordultam vele és megcsókoltam.
YOU ARE READING
Egy újabb hasonmás (Klaus M. ff.) Szüneteltetve, de igyekszem😁
VampireHello, a nevem Natali Porter, avagy Natasa Petrova. Igen, Én is Petrova hasonmás vagyok és nem mellesleg tribrid. 518 éves vagyok, ősvámpír. 1503. Június 20.án születtem. Vigyázat! -erőszak -🔞 -káromkodás -némely mondatot, leírást csak saját felel...