Egy újabb hasonmás (Klaus M. ff.) Szüneteltetve, de igyekszem😁

70.

*Elmosolyodva fordultam meg és átöleltem.*

[Másnap reggel 7kor]
Felébredtem. Nik még mindig engem ölelgetett, Bonniet meg belesüppedt a kanapéba, úgy aludt. Óvatosan próbáltam kimászni Nik karjai közül, de felébredt.

- Hová-hová, Tündérem? - kérdezte nevetve, majd visszarántott magához.
- Csak kávéért megyek! - nevettem fel és megcsókoltam.
- Már azt hittem, hogy szökni készülsz... - mosolyodott el, majd levette a karját a derekamról.

Megcsináltam a kávékat, de mire visszatértem, Nik bealudt. A kávékat letettem a kis asztalra. Hallkan közelebb léptem, leguggoltam hozzá és megböktem a bordáinál, ott ahol úhygondoltam, hogy csikis lenne. Legnagyobb meglepetésemre összerándult és elkezdett mosolyogni.

Hirtelen elkapta a derekamat, ledöntött a földre, ráült a csípőmre és elkezdett csikizni. Hangosan sikítottam egyet, mire Bonnie álmos feje emelkedett fel a kanapéról.

- Klaus. Ne... Már most kezded? - kérdezte fáradtan
- De ő kezdte! - mutatott rám vigyorogva
- Igaz ez?
- Igen.... - válaszoltam lesütött szemmel.
- Hát, Klaus. Ez esetben tégy vele amit akarsz. - vigyorgott gonoszan Bonnie

- Azt nem lehet! Még... - mosolyodott el perverzen
- Miért?
- Megígertem neki, hogy majd csak a rendes világban....
- Jaaaaaa.... Hogy azt... - pirult el a boszi
- Igen... Na, de most csikizés! - fordult felém, majd rám vetette magát.

Nevetve próbáltam arrébvergődni, de minden hiába. Nem sikerült... Nik viszont nagyon élvezte.

Egyszer csak abbahagyta és rámdőlt. Lassan elkezdte puszilgatni a nyakamat, mire elmosolyodtam és hátulról beletúrtam a hajába. Hallkan felnyögött.

- Na, gyere, keljünk fel. - mondta mosolyogva és fél pillanattal később, már a kezét nyújtotta felém, amit nevetve elfogadtam.

Amint hozzáért a keze az enyémhez, minden erőmet megfeszítettem és visszarántottam. Ezzel csak egy gond volt. Én voltam alatta, tehát nevetve rámesett. A fejét belefúrta a vállamba és a válla elkezdett rászkódni, mire elkezdtem simogatni a hátát.

- Nyugi szívem... - mondtam nevetve, majd megsimogattam a fejét.
- Nyugodt vagyok... - nevetett fel, majd megint elkezdte puszilgatni a nyakam oldalát, mire halkan sóhajtottam egyet. Mosolyogva figyelte a reakciómat.

Az egyik ujjával elkezdte cirógatni azt a helyet ahol az előbb még a puszikat kaptam. Azt hittem, hogy megőrülök. Piciket sóhajtottam, közben Nik vigyorogva nézte az arcomat.

- Jól esik, ha ezt csinálom? - kérdezte ártatlanul, miközben lassan végighúzta a mutatóujja hegyét a fülemtől, egészen a kulcscsontomig.
- Ig...-kezdtem el, de nem tudtam befejezni, - ahh, Nik... - nyögtem ki hallkan, erre Nik mégjobban elmosolyodott.

- Akkor csinálom még egy kicsit. - kért engedéjt. Egy picit bólintottam, úgyhogy ismét nekilátott a nyakam simogatásának. Próbáltam hallkan élvezni amit csinál, mert Bonnie vissza aludt, de nem tudtam teljesen csöndben lenni.

Nik vigyorogva nézte ahogy erőlködöm.
- Add fel, Tündérem. Túl jó vagyok. - mosolygott önelégülten, de továbbra sem hagyta abba a kényeztetést. Erre a kijelentésre felnevettem.
- Ahhha... Perszhhhe... - mondtam, de nem bírtam ki sóhajtás nélkül.

- Akkor válaszolj a kérdéseimre, anélkül hogy belenyögnél... - vigyorgott, de továbbra is simogatta a nyakamat - jó?
- Ohhhkéh. - próbálkoztam, de nem túl sok sikerrel, mivel belesóhajtottam.

- Hát, ez nem ment valami jól... - most elkezdte puszilgatni a fülem mögtti részt, - ugye? - suttogta bele a fülembe. Egy picit megborzongtam, de már puszilgatta tovább az érzékeny részt.
- Háhát... Jóhhh, feladohm... - súgtam hallkan, de csak nem hagyta annyiban. Lassan elkezdte puszilgatni a nyakamat, majd egyre lejjebb és lejjebb haladt.

- Akkor elismered, hogy jó vagyok? - kérdezte, majd feljebb kúszott és megcsókolt.
- Igen, elismerem, jó vagy... - mosolyogtam amikor szétválltunk.
- Na, öröm ezt hallani. - mondta, majd adott egy puszit a nyakamra.

Tudom, már tök régóta nem raktam fel részt, csak a suliban most volt a kilencedikeseknek az avató bulija és az teljesen lefoglalt, meg elkezdtem egy másik sorozatot írni, de az nagyon kezdetleges. Még neve sincs🤣. De mostmár igyekszem majd a részekkel.

Puszi, R.