A RÉM /Befejezett/

26.

Isabell

Reggel mikor felébredek már nincs mellettem. Mit is képzeltem, hogy összebújva ébredünk, mint egy pár?
Felülök az ágyon és arcom a tenyerembe temetem.

Isabell, te még mindig egy buta kislány vagy. Mikor fogsz úgy viselkedni, ahogy egy kurvához illik?
Ennek a férfinak nem kellesz, csak a tested.

Túlságosan elragadtatom magam, mikor a közelemben van. Így nem lesz belőlem soha olyan nő, ahogy elképzeltem magam. Sokkal erősebbnek kell lennem.

Bármennyire is élvezem a társaságát ő egy kegyetlen gyilkos és gyűlölnöm kell.

Egy kispárnát szorítok az arcomba és beleordítok. Miután kiörjöngtem magam, a zuhanyzóba vonulok és lemosom magamról a naivitásom.
Szét zilált frizurám rendbe szedem és magamra öltöm Jeon egyik ingjét. Egy fehér hosszúujjút választok, ami a térdemig ér.

Ez aztán szexi a javából.

Állapítom meg a tükör előtt. Az ujját feltűröm, mert bőven túl ér a kézfejemen, majd kimerészkedem a bűn barlangjából.

A nap már elég magasan jár, ezért a felső szint egészen világos, a rengeteg ablak beengedi a napsugár csillámló sugarait. Mennyivel másabb fényes nappal ez a ház.

Gyönyörű modern elegancia jellemzi a ház belső berendezéseit, de azért vegyítve van némi csillogó lámpákkal és a falakat régi festmények díszítik.

A felső szinten kóborolva, az egyik személyzetbe botlok, magas és deltás, az egyik testőrnek vélem.

Morcosan mered rám, amikor megpillant.
- Chaopho lent várja az ebődlőben.- karcos hangján figyelmeztet, hogy ne mászkáljak összevissza, húzzak le az ebődlőbe. A kezével int a lépcső felé, én pedig bólintok, hogy megértettem. Kihúzom magam a fejem felemelem  és lenézően tekintek végig a mogorva kolosszúson, majd megfordulok és lesétálok a lépcsőn a földszintre.

A földszinten levő hallban, már semmi nyoma nincs az előző esti partynak. Csodás rend és tisztaság.
Mennyivel könnyebb az életed, ha szemtelenül gazdag vagy. Na és mennyivel pompásabb is.

Még én egy viskóban nevelkedtem, alkoholtól bűzös környezetben, sokszor éhezve, addig Jeon biztos soha nem szenvedett hiányt semmiben. Valószínű cselédek ugrálták körbe gyerekkorában lesve minden kívánságát, nehogy valamit ne kapjon meg, mert az apja nyílván kivégezte volna őket.

Ellenben nekem még saját kis zug sem jutott, ahova elvonúlhatnék, hogy ne lássam a részeg szüleim vagy ne hallhassam az állandó veszekedéseket.
A bátyjám drogos haverjai elől sem bújhattam el.

Egy dolog mégis közös bennünk, mindketten ismerjük a vér szagát. Lehet kicsit másképp, de volt részem elég sok vért látni, hála Thaiföld alvilágának, ami ha akarod, ha nem beszippant.

A konyhából isteni illatok áramlanak, nagyott szippantok az édes fűszeres levegőbe. Rohadt éhes vagyok, amellett hogy mindenem fáj. A kurvák élete már csak ilyen, a rengeteg szex okozta fáradsághoz és fajdalomhoz hozzá kell szokni.

Hiába végzek mindenféle gyakorlatokat, hogy erősítsem gyenge testalkatomat, a szex valahogy olyan testrészemet is megmozgatja, amit a jóga és testformaló edzések nem.

A Monet festmény előtt megállok és csodálom az isteni maffia vezért,aki épp megterít a legalább 12 fős ebédlő asztalon.

-Már este is megfigyeltem ezt a képet. Ez valódi? - érdeklődöm, csak hogy beszélgetést indítványozzak.
- Mit gondolsz bóvlit tartok a házamban! - mogorván tekint rám, majd folytatja dolgát, egy salátás tálat helyez az asztalra - flegmán felhúzom a vállam.