A RÉM /Befejezett/

120.

Isabell

Jeon hívatta Ashat, ezért kihasználom, hogy nincs itt és elmegyek Chakonhoz. Ideje megbeszélnem vele azt, amit sikerült elintéznem. Asha sajnos a kocsit is elvitte, így mehetek taxival, pedig már elég jól megy a vezetés, legalábbis Asha azt mondja, van hozzá tehetségem.

Hívok egy taxit és elindulok. Kicsit fura érzés, hogy nincs, aki utam állja, amikor itt volt V, nem tudtam elmenni úgy, hogy ne akart volna megállítani, mindig tudni akarta, hogy hova megyek, folyton aggódott értem és ez rohadtul hiányzik. Hiányzik a szeretete, a gyengédsége, talán igaza van Joanánnak és túl közel engedtem magamhoz, nem csak ő táplál érzelmeket irántam, hanem én is. Nem az őrült szexre vágyom, hanem, hogy oda bújjak hozzá, hogy simogasson. Nem kért számon, egyszerűen csak aggódott értem. Hiányzik a mély bariton hangja, ahogy duruzsol a fülembe és a pimasz nevetése, egyszerűen mindene.

Amire kiérek, a Davon előtt vár a taxi, beszállok, bediktálom a címet és már indulunk is. A taxi sofőrt nem igazán hatja meg, hova akarok menni, ő nem Asha, aki folyton azzal nyaggat, hogy veszélyes környék és hogy folyton bajba keverem magam, a főnök nagyon dühös lesz. Annak ellenére, hogy elraboltam a családját, folyton aggódik értem, nem azért rinyál, hogy őt előveszi Jeon, hanem, hogy bennem tesznek kárt. Jó szívű férfi és tisztelem azért, ahogy a családjához viszonyul. Valójában ő sem hiszi, hogy rossz ember lennék, túlzottan nem aggódik szeretteiért, néha megkérdezi, hogy beszélhetne-e velük, de eddig elutasítottam, azonban megnyugtattam, hogy nem esik bántódásuk, amíg nem árul el. Remélem, hogy most sikerült hatnom a lelkére.

Ahogy közeledem Klong negyed felé, eszembe jut tegnapi találkozásom Grazinaval, meglepően könnyen ment, pedig most nem apró szívességet kértem, sőt egész nagyot. Még azt sem tudjuk, hogy milyen mennyiségben van az áru a rendőrség birtokában, mégis azonnal rávágta, hogy átveszi. Elképesztő, hogy a testemért képes ennyi pénzt fizetni? Jó értem, hogy ő ezt tovább adja és kaszál, de nincs benne semmi félelem, ha netán Jeon megtudja, hogy a háta mögött szövetkezik velem. Igazán bátor nő nem tudom, hogy valaha is leszek-e olyan erős, mint ő. Arról pedig ne is beszéljünk, milyen fantasztikus szerető, eszméletlen mit művelt velem, jesszus. Lehet nincs méretes szerszám a lába között, de megtalálja a módját, hogy elvarázsoljon, hogy sikításra kényszerítsen, és nem mellesleg én sem voltam rossz. Mondjuk, még fejlődnöm kell abban, hogyan okozzak egy nőnek gyönyört, de nem vagyok reménytelen, gyorsan tanulok, és ahogy a férfiakat sikeresen kielégítem, úgy a nőket is megtanulom. Nem vagyok leszbi, még mindig úgy érzem, csak egy munka semmi más, meg kell tennem, amíg nincs hatalmam, csak a testem, addig azt kell használnom.

A taxi megáll, megérkeztem, lassan kiszállok és indulnék a vasajtó felé, amikor utam állja egy kicsit sem jó fiúnak kinéző férfi. Sem ruhájából, sem szeméből nem néz ki jól.

− Chakon azt kérte vigyelek hozzá, akadt egy kis dolga, el kellett mennie. − Ridegen közli a száraz tényeket. Elgondolkodom, hogy vele tartsak-e, de mivel nincs mit átgondolni, a taxi elhajtott, egyedül maradtam az alvilág melyén, ahol nem ismernek még, és ahol a legnagyobb ember Chakon, egyetlen hely ahova még Jeon keze sem ér el. Nem félek már, nincs mitől félnem, nincs veszteni valóm.

A sötét bőrű ismeretlen thai férfit követem az ócska Volvo-ig. Beszáll az autóba, majd miután én nem követtem példáját, kihajol a lehúzott ablakon.
− Na, mi van, külön kérvényt adjak be! − Flegmán kiabál rám, majd a földre csuláz. Undorodva figyelem mozdulatait, majd veszek egy mély levegőt és beszállok a hátsó ülésre.

Az autósrádióban 2PAC szól, azt képzeli, hogy egy New Yorki rossz fiú, és ahogyan viselkedik, tökéletesen be is illeszkedhetne.

Az ablakba kirakja fekete tintával tetovált karját, miután felhangosította az amerikai gengszter rap-et a rádióban. Újjai között ott figyeg az elmaradhatatlan cigaretta.