A RÉM /Befejezett/

5.

Hoseok

− Szóval azt mondja, hogy egy nő miatt lett vége a Sagra Trakūlnek? −
Hitetlenkedve bámul rám az ügyész!

− Mindig van egy nő. Egy erős nő, aki vagy felemel, vagy a mélybe taszít.

− Érdekes, hogy eddig nem volt tudomásom arról, hogy Isabell, mélyen folyt volna bele az alvilág ügyeibe. Nincs semmi adatom róla, csak az, hogy egy gyönyörű prosti volt, aki Jeon Jungkook szeretőjévé nőtte ki magát.

− A CIA mindent tudott, meg voltunk figyelve, mindannyian. Miért nem kér segítséget Williem Bliedel Smith- től?

− Már nyugdíjazták.

− Akkor az utódjától. − Kezeim összekulcsolom az asztalon és közelebb hajolok hozzá. Egyenesen a szemébe nézek, amelyek homályosan tele kérdőjelekkel mélyednek vissza az enyémekbe. Valóban nem tud semmit, ideje, hogy felvilágosítsam. − Ön szerint, miért pont nem sokkal azután nyugdíjazták, amikor leszámolt a hírhedt maffia bűnszervezettel?

− Ez a kérdés bennem is felmerült, de nem tulajdonítottam neki nagyobb figyelmet, elvégre ő kérte, hogy nyugdíjba vonulhasson.

− Arra sem figyelt fel, hogy túl fiatal volt még ahhoz, hogy befejezze karrierjét. − Hunyorogom rá, amire az ő szemeiben fény csillan és végre eljutott a tudatáig, hogy itt valami nagyon el lett titkolva. − Nézzen utána. − Visszadőlök a székemre.

− Utána fogok járni. − látszik, hogy eltökélt és ki fog deríteni mindent, már nincs vissza út, kíváncsi és tudni akarja az igazságot.

Egy őr jelenik meg, aki kávét hoz nekünk.
Millor megforgatja a kávéskanalát a bögréjében, majd felemeli a fejét, rám néz, és komoly hangon kér.

− Folytassa, kérem.

− Etán halála után megkezdődtek a leszámolások, aminek az lett a vége, hogy a Sagra Trakül lett a legnagyobb maffia bűnszervezet Ázsiában.
A világ egyik legnagyobb kábítószer szindikátusa volt, Szingapúrtól, Amszterdamig. Hollandiában és Bangkokban volt a székhelyünk, ahonnan biztosítottuk a kábítószer ellátást.

A heroint a Thaiföld, Laosz és Mianmar alkotta aranyháromszög néven ismert területen termeltük, de a Sagra Trakūl nem hármas, hanem egyetlen félelmetes szervezett bűnözői banda volt, amely híres volt Ázsiában és Európában egyaránt. Ázsiai és csendes-óceáni metamfetamin -
piacának 60% -át irányítottuk, miközben heroint, ketamint, és szintetikus kábítószereket állítottunk elő.

Szervezett bűnöző partnerekkel dolgoztunk különböző országokban, köztük Kambodzsa, Laosz, Mianmar, Thaiföld, Korea, Japán, Kína, Tajvan és Vietnám.
Emberkereskedelem, kábítószer kereskedelem, zsarolás, gyilkosság, rablás, csempészet, fegyverkereskedelem, szerencsejáték, prostitúció, pénzmosás, a végtelenségig lehetne sorolni, hogy miben és hogyan fonódott bele Sagra Trakūl neve.

Mindenhol ott voltunk, habzsoltuk az életet, új típusú kábítószert állítottunk elő, amit Jiminnek köszönhettünk és az Amerikai kormánynak, hiszen ott tanulta ki a biokémia csínyját - bínyját.

A lányokat adtuk vettük. A gazdag politikusok, gengszterek mind vevők voltak a szebbnél szebb lányokra.
A piros negyedek Bangkokban, szinte mind a kezünkben voltak. Olyan lányt vagy fiút kaptál, amilyet szerettél volna. De a legjobbak, a legszebbek, azok a Davonban voltak, Bangkok egyik legjobb szállodájában.

Kiképezték a lányokat, hogy hogyan kell viselkedni, hogyan kell beszélni, hogyan kell kielégíteni a fizető vendég minden kívánságát. Olyan vendégek töltötték nálunk az éjszakákat, mint a koreai pénzügyminiszter, az orosz külügyminiszter, vagy épp a szaúdi herceg, persze ugyanúgy az alvilág nagy gengszterei is. És nem csak Bangkokban volt ilyen szállodánk, több nagyvárosban is. V vezette, ezeket kuplerájokat. Garanciát vállaltunk, hogy aki a mi szállodánkban tölti az éjszakát, azt nem fogja álmában meglepetés érni,

és így volt.

Nyugodtan, kielégülten, gyönyörű nők társaságában hajthattad álomra a fejed.

Az újonnan szerzett legszebb lányok egy aukción vettek rész, amit a Davon dísztermében szerveztünk meg, minden hónap első szombatján.

Így volt ez, aznap este is.

Összegyűltek ismét a gengszter világ nagyágyúi. Ott volt mindeni, akinek köze van az alvilághoz, a kínai Wo kong feje, a jakuza egyik vezetője a triádból, az orosz Szergej Ivanovics Beljaviszkij, a koreai Ji Donghan, a lengyel Grazina Kviatkovszki, aki nő létére kegyetlenebb volt, mint férfi társai. Tudta mindenki, hogy nem veti meg a nőket, az egyik legnagyobb felvásárlónk volt, tovább adta lányainkat az ukránoknak, beloruszoknak és ki tudja még kiknek. Ha csupán szembe mennél vele az utcán szépségétől nem tudnál szabadulni, de ő nem a szépségéről lett híres, hanem a könyörtelenségéről. Bizonyította, hogy megállja helyét a férfi uralta társadalomban.

Fiatal lányok voltak terítéken ismét, a legtöbbje még a tizenhatot sem töltötte be, de erre éhezett az elfajzott társadalom. Minél fiatalabb, annál jobb.

Gusztustalan

Szép ruhába öltöztettük őket és egy színpadra állítottuk egyesével a lányokat, mintha egy egyszerű tárgyi aukción vettek volna részt.
Igen, tárgyként bántunk velük, de nem értékes festményként, csak egy eldobható olcsó, vacak lomként.

Ezek között a lányok között volt, Isabell is.