Firgrove-i farkasok

44. rész

*Noah szsz.*

Úgyis szebb lesz nálam..
Úgyis nagyobb hatással lesz rá mint én voltam valaha is.. Mondhat bármit..
És ha tényleg az apjának van igaza? Ha elromlott a rendszere..?

Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok cikáznak a fejében, amit én, egy alig észrevehető mélyről jövő morgással díjazok. Még szerencse, hogy Rose és Alex el vannak foglalva egymással, így nem hallották a reakciómat.

-Hányszor mondjam még, hogy nekem te kellesz? Hogy nekem te vagy a legszebb? -mormolom alig hallhatóan a fülébe.
-Jó na.. De ha minden nap ebbe nőttem fel.. Akaratlanul is ellepik az ilyen gondolatok a fejem.. -suttogja nekem.
-Tudom Kisvirág, de hidj nekem.. Hidj nekünk és ne az apádnak.. Az apád már rég halott lenne, ha nem lettél volna ott.. Te is jól tudod.. -morgom a fülébe és szerintem ő is érzi rajtam, hogy kezdek ideges lenni, mivel most ő teszi rá az én combomra a kezét, amitől egyből lefagyok.
-Tudom, és hiszek neked.. De.. Akkor se tudok ezen változtatni..

Már rég elvesztett.. Már amikor rárakta aprócska kezét a combomra. Próbálom Nyx-t visszafogni, hogy ne teperje le már most itt, mindenki előtt, mert nem hinném, hogy örülne neki. Nekem pedig szimplán leblokkolt az agyam. Én ilyenre nem számítottam..

-Nem megyünk hozzád..? -rápillantok.
-Öhm.. De persze, menjünk.. -kissé megszeppenve néz rám, de feláll az asztaltól, ahogy én is.
-Hát ti? Hova-hova? -Rose és Alex érdeklődve néznek ránk.
-El.. Kifizetitek? Kösz -nem várom meg a válaszukat, csak magam mögött kezdem húzni Vio-t.

Hozzá érve egyenesen a szobájába megyünk. Nem akarok én semmi rosszat csinálni vele, amíg ő nem kéri. Én nem vagyok olyan. Inkább szenvedek.

Hál Istennek most nincs itthon az apja. Amint felértünk, az ölembe húzom az ágyra dőlve. Előszőr megcsókolom párszor, majd mikor látom, hogy ezzel rendben van, Nyx átveszi egy pillanatra az irányítást, így belepuszil a nyakába nemegyszer.

-Noah.. -felsóhajt, mire Nyx csak még több puszival hinti be a nyakát és morog egy aprót, hogy tudja, hogy most nem én vagyok. -Nyx.. -hátha ezzel leállítja, beletúr a hajamba, de ő ezt biztatásnak veszi. Amikor egy pontra érek Vio akaratlanul is nyög egy aprót.

Elmosolyodok és folytatom azt az egy pont ostromlását.