Firgrove-i farkasok

56. rész

*Noah szsz.*

-Noah.. Daniel.. Elszökött, és most itt van az egész falkája.. Körülvették a házat, hogy mindenáron meg kaparintson valamit, vagy valakit, hogy sebezhetővé tudj válni!
-Küldd fel anyát Vio-hoz. Mondd meg neki, hogy ne aggódjon, illetve, ha Vio felkel, akkor csak adja oda neki az egyik pulcsimat,de semmiképp ne mozduljon mellőle! Mindenki más gyülekezzen a nappaliban.

Bólint egy aprót, és már itt sincs. Nyomok egy lágy puszit Vio homlokára, és én is pár pillanat múlva lent vagyok.

Mikor megbeszéltük, hogy ki merre/merről megy, mindenki elindul az útjára. Én se hagyom annyiban, így ahogy landolnék a földön, Nyx átveszi a hatalmat, így farkasként lopózok Daniel felé. Mivel farkasként nem hallani a lépteimet, így ők se vesznek észre se engem, se a többieket. Daniel és falkája emberi alakot öltve beszélgetnek, és várnak ránk, de mi már körbevettük őket.

Vonyítok egyet, hogy mehetünk, és ez után már csak a vicsorgásokat, és vonyításokat hallani az egész erdőben. Aki nem harcol, tehát a gyerekek és az anyukák/nők, behúzódnak a házaikba, ugyanis Daniel-el lévő harcunk során az egész falun végigmegyünk.

Megállunk egymással szemben, és folyamatosan vicsorgunk egymásra. Szeme neki is vörösen csillog, ahogy nekem is.

-Vio-t csak úgy otthagytad? Nem az volt, hogy mellette leszel végig? -hangja sokkal mélyebb lett, ebből is látszik/hallatszik, hogy alfa, és most teljesen a farkas énje van felül. Gügyög nekem, mintha egy kisgyerek lennék. -Azt hittem hosszabb távú lesz, amíg szenved. Egyik osztálytársatok mennyire örült, hogy rád írhat, te jó ég. -felnevet, mire egyből gyilkos szemekkel nézek rá.
-Te csináltad? Te tettél minket tönkre? -Nyx egyre idegesebb kezd lenni, és én ilyenkor már nem tudok mit tenni.

Ismét csak egy nevetés a válasz. -Látnod kellett volna a képét két napon keresztül. Megint olyan volt, mint amikor egy hónapra eltűntél. -továbbra is nevetve megrázza a fejét. -Hosszabb időre kellett volna eltűntesselek. Nem gondoltam, hogy már egy hónap múlva ott fogsz állni, mégha nem is vagy százas.

-Minden ami velünk történt.. Te tetted?
-Nem csak én. A falkám tagjai. Az első támadás, aztán sorban a többi. Már hónapok óta figyelem, hogy a Wonx falka Luna-ja hogy olvad be a farkasok közé. Hogy jöttök össze, hogy lesz jóba az alfa húgával, hogy tesz téged velem féltékennyé. Remélem, ha felkel, mármint végleg. Akkor engem fog választani.. Ugyanis..
-Ugyanis mi? -már körözünk egymás körül, és a többiek is körénk gyűltek. Nekem egyre vörösebb a szemem, amin Daniel jót mulat.
-Ugyanis, nem az összes “mérget” szedtem ki belőle. Az, hogy ki felé lesz erősebb a vonzalma. Az rajta múlik. -elégedetten vigyorog.

Én erre neki ugrok, és ott harapom, karmolom ahol érem. Ő se hagyja magát, így én is kapok nem egy sebet az eddigiek mellé. Alex, és a többiek se akarnak leszedni róla.

Egyszer csak azt hallom, hogy valaki fut felénk.

-Noah! -csak tompán hallom a nevem, annyira elöntött a méreg. Épp harapnám át Daniel torkát, amikor meghallom a számomra legkedvesebb hangot, még ha most fél is. -NYX!

Megállok a mozdulatban, és lassan rávezetem a tekintetem. Vio-ra. Csupa seb az egész karja, a nyaka, az arca. De ő ott áll velem szemben, és próbálja erősnek mutatni magát.

-Kisvirág.. Én nem.. -csak int egyet, mire én azonnal be fogom, és hátrébb lépek párat Daniel-től.
-Daniel.. -ahogy meghallja a nevét, rám vigyorog és odasétál és leül mellé. Ő nem akkora mint én, kb Alex-el egy méretű. -Én szeretlek. Tényleg..

A többit nem hallom, ugyanis az első két szó után, csak bambán bámulok rájuk. Alex próbál kizökkenteni, hogy halljam, hogy mi történik, de én csak rá vicsorgok, és elfutok onnan. Ez most baromira fájt..

Egy idő után, amikor már nem bírom, és kezd elhagyni az erőm, letelepszek egy fa alá, és összegömbölyödve nézek magam elé. Őt választotta.. Én már nem számítok neki.. Ez volt a célja.. Hogy tönkretegyen.. Át fogja venni a hatalmat.. És.. Elveszi tőlem Vio-t..

Ezekkel a gondolatokkal maradok ott. Páran ha megpróbáltak hozzám szólni, már aki megtalált, csak rájuk morogtam, és nem hagytam hogy hozzám szóljanak.

Az este sokkal hidegebb mivel ugye tél van, így meg pláne, hogy belül is, meg jóformán kívül is össze vagyok törve.. Nincs kedvem hazamenni, ugyanis biztosan egy tonna kérdést tennének fel nekem. Szomorúan vonyítok egyet halkabban, majd kisebb nyüszítésekkel lassan elalszok. Semmire sem kelek fel, pedig a legapróbb zajra is fel szoktam kelni.. Most se engem, se Nyx-t nem érdekel semmi és senki. Aki pedig érdekelne.. Azt mi nem érdekeljük..