Firgrove-i farkasok

15. rész

*Noah szsz.*

Látom, ahogy szörnyülködik az átváltozás folyamán, ám nekem egyáltalán nem fáj. Mikor teljesen átáltoztam, lehasalok előtte kb 10-15 méterre és figyelem a reakcióját. Lassan leesik neki, hogy én mentettem meg mindig. Igen, sajnos többször is került olyan helyzetbe..

Óvatosan közelebb jön, majd mellém ül, mire csóválni kezdek, de nem mozdulok, nehogy megijedjen. Simogatni kezd, mire Nyx úgy dönt, hogy szaglászni kezdi. Mikor erre nem reagál, ledönti a virágok közé a társunkat és a nyakába szimatol. Erre ő csak kuncogni kezd.

-Noah! -kiált fel, mire morgok egy aprót.
-Nyx. -mondom el nevem a nyakába, ami alig hallatszik.
-N-Nyx? -ahogy kimondja a nevem megnyalom a nyakán azt a pontot, ahol egyszer majd a mi jelünk lesz.
-Hello Kisvirág.. -dorombolom a nyakába.

-Nee! Elég..! -kirobban belőle a nevetés, az egész tisztás tőle zeng, de nem bánom.
Mi csak nézzük az alattunk elterülő szépséget.

-Enyém.. -dorombolja Nyx időnként, továbbra is szimatolva.
Annyira finom az illata.. Ezt megunva magamra fektetem, így most én vagyok Vio alatt. Kissé furán néz rám, de egy idő után már csak azt hallom, hogy egyenletesen szuszog rajtam.
Még egy darabig így fekszünk, majd visszaváltozok, és visszaviszem a pokrócra, nehogy napszúrást kapjon.

Ahogy lerakom a pokrócra, és nyúlnék valami kajáért, Vio a kezem után nyúl, és magához ránt. Mivel nem számítok rá, így ráesek. Ezt a pillanatot kihasználva, szorosan hozzám bújik, nekem pedig nincs szívem itt hagyni, így most én hajtom a fejem az ő mellkasára.

Már én is békésen alszok rajta, amikor érzem, hogy valaki megbökdös, így egy morgás kíséretében kinyitom a szemem. Rose-t és Alex-t pillantom meg, ahogy mosolyogva néznek ránk.

-Miaz? -hangom rekedtes az alvás miatt és nagy nehezen lehámozom magamról Vio kezeit.
-Gondoltuk jövünk megnézzük, hogy sikeres volt-e a dolog. De ahogy elnézem igen. -mondja Rose vigyorogva, majd megsimogatja Vio kezét.
-Igen.. -rá nézek a, még mindig békésen alvó, lányra, és nem tudok mást mint mosolyogni.