Firgrove-i farkasok

52. rész

*Noah szsz.*

-Miért kellett leszedni róla? -rántom ki magam Alex karjai közül és szembe fordulok vele.
-Nem hagyhattam, hogy végezz vele, így se hiszem hogy egy ideig erre fog jönni.
-Nem érdekel! Akkor keresünk más valakit! Meg kell mondania valakinek, hogy mi történt vele! -a hangomra Vio mocorogni kezd, mire mindannyian felé fordulunk.

Sőt. Én oda is sietek hozzá. Megragadja a karom, és amíg még van ereje, ennyit bír kinyögni.

-Daniel.. -majd ismét elgyengül.
-Találjátok meg, és hozzátok ide! -mikor nem mozdulnak, hozzáteszem. -Most! Indítsatok! Addig ne gyertek haza amíg meg nem találjátok!

Mindannyian, még apa is, kiviharzanak a házból. Én leülök Vio mellé, és várok. Nem mondanám, hogy türelmesen, de most nem vagyok annyira ideges, mint ez előbb.

Pár óra múlva meghallom, hogy visszajöttek. Nem mozdulok el Vio mellől, így megüzenem nekik, hogy hozzák fel.

Konkrétan belökik az ajtón, mire a kezdetleges vigyor helyett, aggódás csillan meg Daniel szemében is.

-Mit tettél vele? -egész nyugodt a hangom, ami sose jelent jót, így a családom és Alex is kioldalaznak a szobából.
-Én.. Én csak elmentem hozzájuk vacsorára, és bosszút akartam állni rajtad, így.. Így megjelöltem.. -az utolsó két szót csak tompán hallottam, de teljesen lefagytam..

Megjelölte..? Az halálos lehet, ha nem a tényleges lelki társa jelöli meg..!

-Te is farkas vagy?.. -mikor bólint a következőt/következőket mondom. -Van fogalmad róla mit tettél? -most őt nyomom teljes erőmből a falnak. -Ha nem én jelölöm meg, akkor végzetes is lehet!
-N-Nem tudtam.. De.. Nem.. Nem kapok levegőt. -próbálja kicsavarni a kezem, hogy ne tudjam fogni, de nem sikerül neki.
-Akkor most már tudod! Ajánlom, hogy valahogy szedd ki belőle, mielőtt darabokra szedlek! -lököm oda Vio-hoz. Daniel ezzel egyidőben fellélegzik, és Alex is beront a kiabálásra.

-Itt meg mi folyik? -kérdezi hol rám, hol Daniel-re, hol Vio-ra nézve.
-Éppen megoldja azt amit elcseszett. -le sem veszem a tekintetem Daniel-ről.