Egy hajóban evezünk || S.M.

13. Próba

15:40

Kezdtem teljesen feladni a reményt, hogy halat fogunk. Feltúrtam a táskámat, a kezembe vettem az összes cuccunkat, de fogalmam sem volt, hogy mivel lehetne a horogra akasztani egy halat.

- Egyáltalán mit esznek a halak? - sóhajtottam fel, miközben tehetetlenségemben a szerencsétlen kis tűből készült horgomat nézegettem.

- Halakat? - nyitotta ki az egyik szemét Shawn, hogy fektében rám nézzen. Elnevettem magamat.

- Szerintem ma nem vacsorázunk. - keseredtem el.

Útitársam úgy tűnt egészen rendbe jött, mert viszonylag fürgén felült, és elhelyezkedett mellettem. Elkérte a horgot, hogy megnézhesse, én pedig vártam, hogy ötletet merítsen belőle. Az ötlet azonban nem jött.

- Talán... - vakarta meg Shawn a tarkóját. Felcsillantak a szemeim, hátha mond valami értelmeset. - Nem... mégsem. - húzta el a száját, ezzel az életkedvemet a minimumra csökkentve.

- Csalink sincs, zsinórunk sincs, botunk sincs... - csóváltam a fejem, mire Shawn lefagyott egy pillanatra.

- Talán zsinórunk van. - kezdett kutakodni a farmerzsebében.

Néhány másodperc múlva előhúzott egy lapos műanyagcsillagocskát, amire lila cérna volt rátekerve.

- Ez meg mi? - esett le az állam.

- Cérna, azt hiszem. - nézegette szakértő szemmel a kis tárgyat.

- Nem mondod, Einstein? - kaptam ki a kezéből a csillagot - Úgy értem, mit keres nálad egy köteg cérna? - pislogtam rá hitetlenkedve.

- Azután találtam, miután kiborítottad azt a retikült. Gondolom abból eshetett ki. - vonogatta a vállát.

- Hát persze! - világosodtam meg - Varrókészlethez cérna is jár!

Azt már nem szerettem volna megkérdezni, hogy Shawn miért rakta el magának, és miért nem adta oda nekem. Nem akartam tudni.

Aggodalmaskodás helyett elkezdtem letekerni a cérnát, és jónéhány próbálkozás után, de befűztem a tűbe, aztán vagy ezerszer megcsomóztam, hogy el ne váljanak egymástól.

- Tudod mit? Majd én leszek a csali. Bemászok a vízbe, és ha a halak majd idejönnek, akkor bedobod a horgot. - ismertette Shawn a szerinte zseniális tervét.

- És mitől fognak idejönni? Koncertet adsz nekik? - néztem rá rezzenéstelen arccal.

Elképzeltem, ahogyan Shawn a vízben lubickolva énekel, a halak pedig tapsolnak és táncolnak körülötte. Talán neki is leesett, hogy ez nem fog működni - hacsak cápauzsi nem lesz - így hát nem tehetett mást, csak elnevette magát. Nekem pedig abban a pillanatban villant fel a körte a fejem felett.

Gyorsan fogtam a pulcsimat, és a szike segítségével kivágtam az ujjából egy néhány centis téglalapot.

- Mit művelsz, Rose? - szaladt fel Shawn szemöldöke a haja tövéig.

Neki akkor még nem állt össze a terv a fejében, de én már tudtam mit kell tennünk. Fogtam a szikét és jelentőségteljesen ránéztem.

- Ne ijedj meg! - kaptam el a pillantását. Nem foglalkoztam az értetlen arckifejezésével.

Felhajtottam a nadrágom szárát, és mielőtt alaposabban is végiggondoltam volna egy vágást ejtettem a vádlimon. A szike élesebb volt, mint gondoltam.

- Jesszusom! - fordította el a fejét Shawn a lábamból kibuggyanó vér láttán.

Kifújtam az addig bent tartott levegőmet, és a vágás fájdalmának egyre növekvő tompasága miatt kissé megkönnyebbültebben szorítottam a sebre az előbb levágott anyagot.

- Remélem ez beválik. - mormogtam leginkább magamnak.

- Azt hiszem megint hányingerem van. - mondta Shawn még mindig hátat fordítva nekem, amin csak nevetni tudtam. Az anyag egyre vörösebb lett, és kis idő múlva már tocsogott a véremtől. Vele együtt az ujjaimat is pirosra festette a folyadék, amit jelnek vettem.

Amilyen gyorsan csak tudtam, ráakasztottam a horogra, s miután megbizonyosodtam róla, hogy nem fog leesni, behajítottam a vízbe.

- Most nagyon figyelj rám! - fordultam Shawnhoz, aki összeszorított szájjal nézett - Ez az egyetlen esélyünk, szóval úgy fogd ezt a cuccot, mintha az életed múlna rajta... Mert végülis az múlik rajta! - nyomtam a kezébe a műanyagot.

- Oké. - bólintott elszántan - Mit tegyek, ha rákap?

- Apával néha elmentünk horgászni. Ő azt tanította, hogy rántsam felfelé a botot, hogy a horog beakadhasson a hal szájába, aztán küzdjek vele. Én azt mondom neked, Shawn Mendes, hogy húzd be azt a halat, amilyen gyorsan csak tudod! - próbáltam még jobban lelkesíteni.

Úgy tűnt tisztában van a feladata fontosságával, és kiélvezte, hogy ő a nagy férfi, aki halat fog fogni. Szükségünk volt minden erejére.

Visszanéztünk a vízben úszkáló textilre, ami körül már igencsak színes volt a víz. Onnantól kezdve pedig vártunk.