Egy hajóban evezünk || S.M.

30. Tehetetlen

13:06

Nem tudom hogyan aludtam el. Mindenesetre borzalmas álmok gyötörtek, többször is felriadtam, majd visszafeküdtem. Még ez az állapot is jobb volt, mint hogy arra várjak, hogy Shawn rám nézzen, vagy méltóztasson hozzám szólni. Jól tudtam, hogy elszúrtam a dolgokat. Normál helyzetben végem lett volna attól, hogy megbántottam Shawn Mendest. Viszont ez nem volt normális helyzet. Az ég szerelmére, hiszen egy csónakban tengődtünk az óceán közepén, immár a harmadik napja!

Utáltam magamat, amiért ennyit nyafogtam, de máshogyan nem tudtam elviselni ezt az egészet.

Kezdtem feladni.

Mikor véglegesen kiment az álom a szememből nagy levegőt vettem. Az óceán sós légkörét és a halszagot már megszoktam, mégis mindig, amikor jobban odafigyeltem az illatokra, elfogott a keserűség. Otthon akartam lenni, az ágyam melegét, a mi cuccaink és a vasárnapi ebéd illatát érezni, Stu boldog kiáltozását hallgatni.

Megdörzsöltem a szemem, nyögve felültem. Shawn változatlanul háttal volt nekem. Megköszörültem a torkomat, s még ez az egyszerű cselekedet is eszembe juttatta, hogy mennyire meleg van, és hogy szomjas vagyok.

Próbáltam elterelni a gondolataimat, arra fókuszálni, hogy kihasználjam a Shawnnal töltött idő minden másodpercét. Tudtam, hogy már nem bírjuk ki sokáig.

- Szóval, mit tett Camila Cabello múlt nyáron? - kérdeztem, utalva az énekesnővel közös dalukra. Shawn végre valahára rám nézett.

- Miről beszélsz? - vonta fel a szemöldökét. Neki ez nem volt annyira egyértelmű, mint számomra.

- Nem fontos. - legyintettem megkönnyebbülve. Jó érzés volt hallani a hangját, s úgy döntöttem ezt neki is elmondom - Örülök, hogy újra beszélsz hozzám.

- Nem maradhatok örökké néma. - vonta meg a vállát.

Felszabadultabbnak tűnt. Talán ő is érezte, hogy élete utolsó napjaiban nem kell megjátszania a sértődöttet.

Szinte ösztönösen körbenéztem, hogy egy hajó, vagy szárazföld után kutassak, de csak a szokásos, végtelen víz látványa fogadott. A hullámok aznap vadabbak voltak, mint eddig.

- Még mindig nincs semmi a közelünkben. - sóhajtottam.

- Nincs. - ismételte halkan. A bűzlő halakra nézett. - Azt hiszem, ezek nem sokáig lesznek ehetőek.

Elhúztam a számat. Nemsokára étel nélkül maradunk.

16:32

Ha valaki azt hiszi, hogy egy énekessel tengődni egy csónakban izgalmas, akkor az egy idióta. Mert ez nem egy film volt, amiben a sztár és a főhős szépen összemelegednek, ó korántsem az volt.

Habár Shawn és köztem már nem volt tapintható feszültség, mindkettőnkben ott munkálkodott a gondolat, hogy ha nem teszünk semmit, - márpedig nem volt túl sok lehetőségünk tenni valamit - akkor a napjaink valóban meg vannak számlálva. Ettől nem csak én, hanem ő is bedepizett.

Onnantól fogva két idegileg kikészült gyerek csücsült a csónakban. Alig szóltunk egymáshoz. Az óceán egyhangúsága az őrületbe kergetett, az unalmunk, illetve tehetetlenségünk szintje pedig elérte a maximumot.

Én például kilógattam a kezem és a lábam is a csónakból, úgy feküdtem, miközben dalok szövegét motyogtam. Shawn kábán - szintén - feküdt közel hozzám, és percenként rám parancsolt, hogy fogjam be.

Mindig újrakezdtem.