JOYCE ✔️

1.

Mosolyogva léptem be a hatalmas házba. Itt semmi sem változott. David segített felvinni a bőröndjeimet a szobámba.

- Jól utaztál?- érdeklődött, miközben ledobta magát az ágyamra.

- Elég unalmas volt.- igazgattam a hajam.- Veled miújság? Van most valami csajod?- ültem le mellé.

- Nem rég pattintottam le egy pénz éhes macát.- rántja meg a vállát.

- Jól tetted.- dőltem el az ágyon. A báyám is így tett.

- Emlékszel régen mennyit hülyültünk itt együtt?- nevetett fel.

- Persze hogy emlékszem.- kacagtam.

- Üres nélküled ez a ház.- sóhajtott.

- De most itt leszek a nyáron.- ültem fel vigyorogva. Tudom hogy ő nem nagyon örült annak, hogy távol vagyok.

- Aha, már megszoktam hogy csak nyáron találkozunk.- állt fel.- Esetleg nem vagy éhes?-nézett vissza az ajtóból.

- Nem. Később úszunk a medencében?- kérdeztem vigyorogva.

- Aha,majd szólj mikor!- ezzel magamra hagyott.

Kipakoltam a ruháimat, és felvettem egy bikinit. Arra pedig egy könnyű anyagú ruhát. Ez úgyis csak addig lesz rajtam, míg lemegyek a medencéig. Beleléptem a papucsomba, és lementem a konyhába. A hűtőből elővettem egy hideg üdítőt, és ahogy megfordultam láttam, hogy David kint fekszik a napozó ágyon. Kisétáltam, és a mellette lévő nyugágyra feküdtem.

- Egész nyárra ez a program?- kérdeztem, majd becsuktam szemem, és élveztem a nap sugarait.

- Miért? Mit szeretnél csinálni?- kérdezett vissza.

- Nem tudom. Azt hittem találunk ki valamit.- erre nem mondott semmit. Sőt túlságosan is nagy csend volt. Aztán hirtelen hideg vizet éreztem  magamon. Felugrodtam, és Davidre néztem.-Ezt most nagyon megbánod!- indultam meg felé,ám nem várt meg. Elkezdett futni a medence körül, én pedig kergettem. Pechemre elcsúsztam, és a földön landoltam. A bátyám persze szakadt a nevetéstől. Közelebb jött hogy felsegítsen, amikor viszont sikerült felállnom, belelöktem a medencébe. Jót nevettem rajta, és önelégülten sétáltam vissza napágyhoz.

- Ezt a csatát te nyerted, de a háborút én fogom.- mondta tettetett komolysággal,mire én csak kitoltam a nyelvem. Nyugodtan napoztam tovább,ő pedig bement.

ROY

A minapi bulin úgy leittam magam, hogy semmire sem emlékszem. Már tegnap felakartam hívni Davidet, de még annyi erőm se volt hogy lefürödjek. Most pedig, hogy már lezuhanyoztam és teljesen józan vagyok, készen állok arra,hogy megtudjam miért vagyok egy utolsó féreg a barátnőm szerint. Az az már csak az exbarátnőm. Hogy őszinte legyek nem bánom hogy már csak a múlté a csaj. David ötödik csengetés után sem veszi fel a telefont,így arra szánom el magam, hogy átmenjek hozzájuk.

A kocsiban hangosan halgatom a zenét, míg a házukhoz nem érek. Mivel jól ismerem a járást, simán bemegyek a kapun. Az ajtóhoz érve sem kopogok, csak besétálok.

- David!- kiálltom el magam.

- Szevasz.- terem előttem csurom vizesen ,egy pohár narancslével a kezében.

- Hívtalak tesó. Mivan veled?- kérdezek rá.

- Bocs nem hallottam a telefonom.- iszik bele a pohárba.

- Te, mi történt azon a bulin?- érdeklődök.

- Hát felszedtél egy szöszit, és az addigi csajodnak nem igazán tetszett.- nevetett.

- Király.- mosolyodok el. David a konyhába megy,én pedig utána. Amikor kinézek a medence irányába, meglátok ott egy lányt.-Nem is mondtad hogy új csajt szedtél össze. Megértem hogy nem vetted fel a telefont.- húzogattam a szemöldököm.

-Te idióta az a hugom.- nevet ki.

- Hazudsz. Az lehetetlen.- marad tátva a szám.

- A szemed is levedd róla haver!- áll szembe velem.

-Jól van, jól van. Azért köszönhetek neki?- mutatok az irányába.

- Na ná, de egy rossz mozdulat és véged.- fenyeget meg. Nem foglalkozva utolsó mondatával, elindulok a kert felé. Kilépek a meleg levegőre,  és közelebb lépek.

- Joyce. Te itt?- vigyorodok el. Megemeli napszemüvegét, és rám néz.

- Csak nem Roy Lawrence?- mosolyodik el, és milyen csodaszép mosolya van. Felkel, és két puszival köszönt. Nem bírom ki,végig nézek rajta.

- David! Miért nem szóltál, hogy haza utazik a régen látott, fogadott hugicám?- kérem számon a barátom.

- Elfelejtettem.- mondta egyszerűen.

- Ilyet elfelejteni haver.-hitetlenkedek.

- Ugyan. Ennyire nem vagyok fontos.- mondja lágy hangon,a vörös szépség. El sem hiszem,hogy az az ártatlan kislány,már kész nő lett.