6.

2.4K 137 1
                                    

Nagyban nevettünk a fiúkon,amikor Davidet kerestem a szememmel.

- Hé! Hol van - nem tudtam befejezni,mert mire észbe kaptam már a vízben voltam a lányokkal együtt. Döbbenten egymásra néztünk majd nevetni kezdtünk. Na most már mind vizesek voltunk,és szakadtunk a röhögéstől.

Míg sütött a nap élveztük melengető sugarait. Amikor sötétedni kezdett, és lehült a levegő, a lányokat felhívtam a szobámba.

- Mit gondoltok,a fekete vagy a rózsaszín?- mutattam fel két ruhát.

- Szerintem ezt kéne.- akasztott ki egy fekete barna színű ruhát Kelly. A rózsaszín Sandra színe. A sima fekete meg olyan gyászos.- magyarázta.

- Igazad van.-értettem egyet.- Tessék Sandra, vedd fel!- nyújtottam felé az említett darabot.

- Ez most komoly?- mosolygott.

- Hát persze.- válaszoltam.

- Hoztam magammal ruhát nem muszáj kölcsön adnod.- mondta.

- Kérlek vedd fel!- mondtam neki ellenkezést nem tűrve. Végül elvonult a mosdóba. Pár perc múlva kilépett a ruhában. Vastag,fekete csipkés pántja van, és a derekán is ilyen anyagból van egy öv. Combközépig ér és Sandrának sokkal jobban áll,mint nekem. Kiemelte az alakját és a bőréhez is passzolt a színe.- Kár lett volna ha nem veszed fel.- vigyorodtam el.

- Igen, igaza van Joynak. Nagyon jól áll. - értett velem egyet Kelly.

- Te miben leszel?-tette fel a kérdést Sandra.

- Ő is kap egyet a szekrényemből.- vágtam rá.

- Hogy mi?- döbben le.- Új ruhát vettem mára, tehát azt veszem fel.- ellenkezett.

-Ugyan már. Az új, az enyémek nem,és nem kár értük ha esetleg leöntik, vagy leisszátok.- győzöm meg. Míg választ egyet,addig felveszem amit nekem választottak. A hajam kibontom,és átfésülöm. A mosdóból kijön Kelly, egy pánt nélküli koktélruhában. Felül fehér alapon,fekete csipkés borítású, az alja fekete, épp combközépig ér.

- Kelly ez csodásan áll rajtad. Jó választás. - elismerően nézek rá.
Rendbe szedtük a hajunkat, enyhe sminket vittünk fel, és végre visszaindultunk a partiba.

Ittunk a lányokkal, és táncoltunk,majd ittunk és újra táncoltunk. Szórakoztunk,és hihetetlen hogy milyen jól éreztem magam. Amikor már fájt a lábam a magas sarkúban, levettem azt majd kimentem, az egyik napozó ágyra feküdtem. Ott pihentettem a lábam, és közben a csillagos eget néztem. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jól érzem majd magam. Kellemesen csalódtam.

- Elfáradtál?- hallom meg Roy hangját. Oldalra forsítom a fejem,épp a mellettem lévő napozóra feküdt le.

- A francos magas sarkú az oka.- mondtam.

- Mondanám hogy megértem, de nem.- nevetett.

- Szeretnéd megérteni?- nevetek én is. Nem, semmi vicces nincs ebben, de az alkohol hatása miatt már mindenen nevetnék a legszívesebben.

- Inkább kihagynám.- ellenkezik.

- Nem is adnám oda a cipőm hogy tönkre tedd.- nézek rá.

- Joy!- szólít meg. Ránézek várva, hogy mondja amit akar.- Örülök hogy itt vagy.- néz a szemembe. Elmosolyodom,de nem mondok rá semmit. Elfordítom a fejem az ég felé.

- Emlékszel régen hányszor aludtunk itt kint az udvaron sátorban?- idézek fel egy emléket.

- Úgy mondod, mintha olyan sokat aludtunk volna. - nevetett.- Legtöbbször reggelig beszélgettünk,barkóbáztunk vagy néztük a csillagokat. Te voltál a legtürelmesebb. Addig nem jöttél be,vagy vetted le a szemed az égboltról ,míg nem láttál egy hullócsillagot. Folyton kívánni akartál. Legalább egy teljesült azokból a kívánságokból?- kérdezett rá.

- Még nem, vagy talán.- mondtam. Legtöbbször azt kívántam, hogy Roy szeressen belém, tettszek neki meg ilyenek. Azért ezt nem kötöm az orrára.

- Mit kívántál?- érdeklődött.

- Nem mondom el.- mondtam.

- Na légyszi!- folytatta.

- Elmondom ha teljesül,vagy ha már biztos nem.- ülök fel. Roy is felül velem szemben.

- Megígéred?- vigyorog rám.

- Hát persze.- válaszolok mosolyogva. Tekintetünk összefonódik, és elveszek tekintetében.

- Megismételhetnénk.- töri meg a csendet.

- Mit?- értetlenkedek.

- Elmehetnénk kempingezni. Te,a bátyád meg én. Sőt,tudod mit jöhetnének a többiek is. - ugrik fel örömében.

- Ez jó ötlet.- vigyorgok rá.-Kérdezzük is meg a többieket!- álltam fel én is. Bementünk, és szerencsénkre majdnem egy helyen voltak. Összetereltük őket, majd Roy elmondta az ötletét.

- Oké, de ne ezen a hétvégén induljunk,mert esküvőre kell mennem!- szólalt meg Kelly.

- Amúgy mennyi időre gondoltál?- kérdezte Jack.

- Kinek mi lenne a jó? Ez attól függ.- válaszolt Roy. Mindenki számolgatni kezdett meg a naptárukat nézegették. Úgy látom, egyedül én vagyok teljesen szabad egész nyáron. Na jó Roy is csak bambul maga elé,szóval valószínüleg neki sincs semmi dolga.
Elmondta mindenki hogy neki mikor,mettől-meddig jó, Rob felírta és egy ideig gondolkodott.

- Oké. Akkor három hét múlva szombaton indulnánk és minimum két hétig maradhatnánk.- nézett fel, hogy van-e valakinek ellenvetése. - Akkor írjátok be a naptáratokba,nehogy mást tervezzetek!- mondta. Rám nézett,és rám vigyorgott.

- Hova megyünk?- tettem fel a kérdést.

- Tudok egy nagyon jó helyet.- mosolygott,majd rám kacsintott.

JOYCE ✔️Donde viven las historias. Descúbrelo ahora