JOYCE ✔️

17.

Akármilyen hihetetlen is de, Roy megvárt minket. Míg mi vásárolgattunk, ő a piát vette meg. Szerintem ő végzett fél óra alatt, míg mi három órán át mászkáltunk fel s alá. Szóval gőzöm sincs mit csinált ez idő alatt.

- Nem sokára akkor találkozunk.- fogta a szatyrait Kelly. Sandrát már haza vittük.

- Rendben. Nagyot bulizunk ma.-  vigyorogtam.

- Oké. Szia. - indult el a ház felé. Roy elindult a kocsival.

- Minden rendben?- kérdezte egy kis idő után Roy.

- Mért ne lenne?- kérdeztem vissza.

-Mert néhány órája kicsit dühös voltál rám. Azt hiszem.- nézett rám.

- Túl reagáltam. Ennyi az egész. Te csak vicceltél, én meg a korai kelés szövődményeként, lehet érzékenyebb vagyok, és ezért is kaptam fel a vizet.- magyaráztam el.- De nyugi, már minden oké.- mosolyogtam rá.

- Ennek nagyon örülök Joyce. Nem szeretnék rosszba lenni veled.- nézett a szemembe.

- Én se veled Roy de, most már az utat is nézd!-  vigyorodtam el. Itt van, itt a levegőben. Köztünk. Még sem teszünk semmit. De miért? Lehet hogy ezt a szikrát csak én érzem? Nagyon hosszú még a nyár, és lassan belátom, hogy nehéz Royra csak barátként néznem.

- Akkor este.- parkolt le a házunk előtt.

-Nem is jössz be?-  kérdésemre elvigyorodott.

-Ez most olyan volt, mint amikor kicsi voltál. - vigyorgott még mindig.

- Öhm. Igen, tényleg.- nevettem el magam.

- Akkor majd este.-.mondta mosolygott.

-Rendben.- mondtam vigyorogva.

David nem volt itthon, úgy hogy míg egyedül voltam felhívtam a takarító céget, és már most lefoglaltam őket holnapra. Ezután lefürödtem, miközben zenét hallgattam. Kényelmes ruhában bújtam, végülis nem megyünk sehova, és csak baráti összejövetel lesz. Hajam kibontva hagytam, hogy száradjon.
Hét órakor hangokat hallottam lentről, így lementem. A konyhában, David és egy csinos, barna hajú lány volt.

- Sziasztok.- köszöntem mosolyogva.

-Szia.- köszöntek, szinte egyszerre.- Emily, ő a húgom Joyce. Joy, ő a barátnőm, Emily.- mutatta be büszkén, aminek nagyon örültem, mert ez azt jelenti hogy szereti.

- Örülök, hogy végre megismerhetlek, sokat hallottam rólad.- mondom, miközben adok az arcára két puszit.

- Úgyszintén.- vigyorog.

-Oh, szóval te beszélsz rólam, másoknak?- vigyorogtam a bátyámra.

- Csak is kizárólag rosszat.- ölelte át Emilyt.

- Te ismered már a többieket?- kérdeztem.

- Nem.- válaszolt egyszerűen.

- Eddig én is csak kétszer találkoztam velük, de a csajok nagyon jó fejek.- beszélgettem vele.

-Hé. Csak a csajok?- szólal meg valaki a hátam mögött. James vigyorogva üdvözli kézfogással, és félöleléssel a bátyámat. Neki is bemutatja a barátnőjét, és beszélgetni kezdenek.
Lassan befut mindenki, és megismerkednek az új taggal. Végül Roy is befut.

- Akkor igyunk, a szerelmesekre!- emeli poharát James. Akaratlanul is Royra nézek, és pont engem néz. Egymásra mosolygunk, majd koccintunk a többiekkel, és megisszuk  poharunk tartalmát.  Sosem éreztem ilyen bizonytalanságot. Nem tudom, hogy együtt kellene lennem Royjal, vagy sem. Nem tudom hogy mit akarok, pedig ez nem jellemző rám.

- Akkor felelsz vagy merszezzünk!- mondja, Jack.

- Mi van a twisterrel?-kérdezem.

-Te hol jársz? Kelly most mondta hogy otthon felejtette.-  mondta a bátyám.

- Oh. Értem.- mosolyogtam.- Viszont én nem játszom, a múltkori miatt.- jelentettem ki.

- Ne már Joy! Sajnálom, ne haragudj már! Kérlek játssz velünk!- kérlel David.

- Most nincs kedvem. Oké?- mondtam komolyan.

- Akkor mit játszunk, amiben mindenki benne van?- kérdezte Carl.

- Activity?- néztem kérdő a társaságra.

- Szuper. Hányan vagyunk?- nézett körbe, megszámlálva minket James.- Na. Két öt fős csoport legyen, vagy öt két fős?- kérdezte.

- Szerintem kettesével.- mondta Kelly.

- Ki kivel lesz?- egy újabb kérdés.

-Szeritem, a párok legyenek együtt, akiknek nincs, meg válasszanak!- javasolta Sandra.

- Oké, Roy lesz Joyjal, mert ők jobban ismerik egymást.- jelentette ki James.

-  Szóval nincs is beleszólásunk?- kérdem.

- Nincs.- vágja rá James, majd mindenki felnevet.

Mondanom sem kell, hogy rengeteget nevettünk. Aztán véletlenül megszólaltam, amikor nem szabadott volna, és kiestünk. Pedig nyerésre álltunk.

- Amíg ti végig játszátok, addig erre mi iszunk egyet.- mondtam nevetve.

- Hozzatok akkor már nekünk is!- kért meg David.

- Oké.- mondtam. A konyhába mentünk Roy-jal.

- Hát akkor igyunk arra, hogy elcseszted a játékunkat!- mondta nevetve.

- Bocs. Tényleg nem direkt volt.- nevettem.

- Már mindegy. Egészségedre!- tartotta a poharát.

- Egészségedre!- koccintottunk, majd lehúztuk a pohár tartalmát. Egymásra vigyorogtunk.

- Na vigyünk a többieknek is!- kezdett elővenni, poharakat. Addig én kerestem egy tálcát. Rárakta a poharakat, én pedig megtöltöttem azokat.

- Iszunk még egyet?- vigyorogtam rá.

- Persze.- vigyorodott el. Így hát öntöttem magunknak is, és egymás szemébe nézve koccintottunk. Hagytam hogy végig follyon az alkohol a torkomon. Aztán egy érzés csapott meg. A vágy. Megakartam őt csókolni. Ám inkább megfogtam a tálcát, és elindultam a nappaliba.

- Egészségetekre.- mosolyogtam rájuk.- Uh. Ki kell mennem.- kapott el a hányinger.

- Jól vagy? Kikísérlek.- jött utánam Roy.

- Maradj csak nyugodtan!-mondtam, de ő csak követett.

- Nem bírod a piát?- kérdi.

- De igen, csak ittam sört is, és azt nem szereti a gyomrom. Főleg ha rövidet is iszok rá.- magyarázom. Leülök a medence szélénél lévő napozó ágyra. Roy mellettem foglal helyet.

- Most hányni fogsz?- kérdi fintorogva, mire felnevetek.

- Nem biztos, csak kis nyugi kell, hogy ne kavaródjon fel a gyomrom.- mondom.

- De jó.- könnyebbült meg.

- Mi lenne velem nélküled? Szét unnám az agyam.- nevetek.

- Hát, én valószínűleg valami csajt csinálnék meg, ha nem lennél itt, szóval.- nevet fel keserűen. Most ez hogy érti?

- Figyi! Nem kell velem töltened az időd, ha van jobb dolgod is! - mondom magam elé nézve.

- Nem. Ne érts félre! Nem azért mondtam. Szeretek veled lenni.- erre ránézek mosolyogva, ő pedig rájön mit mondott,és szégyenlősen, vigyorogva hajtja le a fejét.