JOYCE ✔️

19.

Reggel szörnyen fájt a fejem. Nem tudom mit tervezett Roy, de félek ma nem alkalmas. Nyöszörögve átfordulok a másik oldalamra. Már épp visszaaludnék, de valaki kopog az ajtómon.

- Joy, fent vagy?- szól be Roy az ajtón.

- Fogjuk rá!- morgom. Nyílik az ajtó, gondolom benéz.

- Remélem, azért eljössz ma velem.- mondja. Nehezen, de felé fordítom a fejem, és kómásan, hunyorítva ránézek. Mosolyogva figyel engem.

- Mi a program?- kérdezem, mert ez dönti el, hogy megyek-e vagy sem.

- Ne aggódj, nem a maratont futjuk le! Semmi megerőltetőt nem fogunk csinálni.- kacag.

- Rendben, akkor megyek, csak segíts felkelni!- nyújtom felé a kezem. Megfogja, és húzni kezd. Az ágy szélén felülök, és Royra nézve elnevetem magam.- Szörnyen nézek ki, igaz? - kérdem.

- Voltál már jobb állapotban is.- válaszol.

- Legalább őszinte vagy.- állok fel, és a mosdóba megyek.

- Lent megvárlak.- hallom, ahogy becsukja az ajtót. Magamra nézek, és csalódottságot látok. Saját magamban csalódtam. Elfordítom a fejem, és inkább beállok a zuhany alá.
Egy sima rövid nadrágot, és egy pólót vettem magamra, majd lementem a konyhába.

- Jó reggelt! - mosolyog Emily.

- Nektek is.- ülök az egyik székre.

- Idd meg, aztán induljunk!- rak le elém egy bögre kávét a bátyám.

-Ti is jöttök?- lepődök meg.

- Igen. Ugye nem baj?- néz rám ijedten Emily.

- Dehogyis, csak nem tudtam.- kacagok.- Mégis miért lenne baj?- iszok a kávémból. Legalább nem kell kettesben lennem Roy-jal.

- Hozom a kulcsom, aztán induljunk!- mondta David.

- David kocsijával megyünk?- érdeklődöm.

- Igen.- bólint Roy.

- Nem lenne gond, ha előbb beugranánk hozzánk?- húzza a száját Emily.

- Hát, az a baj hogy időpontunk van.- mondja Roy.

- Otthon felejtettem az inzulinomat, és már így is kihagytam egy adagot.- néz ránk félve.

- Te cukor beteg vagy?- nézek rá kérdőn.

- Igen.- válaszol.

- Gondolom, mivel elfelejtetted, még friss a dolog.- mondom.

- Miről van szó?- ér vissza David, akinek elmondjuk, hogy miről van szó.- Akkor Roy, ti menjetek, mi pedig sietünk utánatok! Ha nem érünk oda időben, akkor menjetek nélkülünk!- adja Emily kezébe a táskáját. Mind elindulunk.

- Láttam, este jól szórakoztál.- mondja Roy, de közben nem néz rám.

- Te sem panaszkodhatsz.- mondom, és az ablak felé fordulok.- Amúgy meg, nem volt több, mint amennyit láttál.- nem kérdezte, de szerettem volna ha tudja.

- Nem tartozik rám. Azt csinálsz amit akarsz.- mondta nevetve. Ez kicsit rosszul esik de, igaza van.

-Még jó.- mondom. Megváltozott köztünk a levegő. Most olyan fura az egész. - Te meg Alice, újra együtt?- érdeklődöm, mert nagyon tudni akarom.

-Nem, dehogy. Isten őrizz!- fintorog.

- Pedig éjjel nagyon úgy tűnt.- néztem rá.

- Jól mondod, csak úgy tűnt, de tudod, időben észbe kaptam.- vigyorgott rám, mintha tudta volna, hogy emiatt feszengtem eddig. Egy nagy kő esett le a szívemről.

- Még szerencse. Az a lány.- fintorogtam.- Nem értem hogy került a házunkba, de remélem többet nem látom.- mondtam, mire Roy nevetni kezdett.

- Megjöttünk.- mondta, majd leparkolt.

-  Ez komoly?- kérdeztem vigyorogva.

- Igen. Mit szólsz hozzá?- vigyorgott ő is.

- Természetesen izgazott vagyok. Nem utaztam még hőlégballonon. - haraptam be alsó ajkam.

- Reméltem is.- nevetett.- Na gyere, menjünk!- indultunk el.  Bementünk az udvarra, majd oda jött hozzánk, gondolom az egyik hőlégballon vezető. Nem tudom igazából minek nevezik őket. Kapitány?

- Jó napot! - nyújtotta a kezét.

- Jó napot.- mosolyogtam, és kinyújtottam én is a kezem. Kézfogás helyett viszont kézcsókot kaptam.

-Roy.- fordult felé, és vele viszont csak kezet fogott. - Peter vagyok, én fogom irányítani a hőlégballont.- beszélt hozzám.

- Joy, én leszek az egyik utas.- mutatkoztam be én is, majd  nevettünk rajta.

- Remélem nem gond, de jön még két barátunk? - kezdte Roy. Aztán én már nem figyeltem. Kicsit közelebbről szemügyre vettem a járművet, eszközt , amivel utazni fogunk.  Belül, mint egy kisgyerek ugrálok örömömben.

- Davidék lassan ideérnek, és indulhatunk.- jött oda hozzám Roy.

- Szuper.- vigyorogtam.- Ide sűrűn jársz, vagy csak csajokat hozol? Már abból kiindulva, hogy ilyen jól ismered az embert.- néztem rá felvont szemöldökkel.

- Te mit nézel ki belőlem?- hitetlenkedett.- Egyszer jártam itt eddig, Peter az egyik haverom apja.- nevetjük el magunkat.- Mert szerinted ezzel lehetne csajozni?- csillant fel a szeme.

- Ha engem valaki idehozna randira, tuti kiugranék a bugyimból. Persze, csak ha olyan lány lennék.- ahogy elnézem nem ilyen válaszra számított tőlem. A bugyis résznél lefagyott.

- Jó tudni.- vakarta a tarkóját. A távolban, David és Emily közeledő alakját pillantom meg.

- Megjöttek.- biccentettem feléjük.- Na, nekik ez egy csodálatos randi lesz.- néztem Royra.

- Igen. Randi.- mondta, és csak néztük egymást.

- Hali.- értek oda a bátyámék.

- Pont időben.- mosolyogtam rájuk.

- Szólok Peternek, hogy indulhatunk.- ment el Roy. Két perc múlva már bent álltunk a kosárban. David, Emilyt átölelve állt, kapaszkodva a szélébe. Tényleg nagyon romantikus. Kicsit arréb álltam, ugyan úgy kapaszkodva, majd elkezdett emelkedni. Az adrenalint egyből megéreztem. Erősen kapaszkodtam, közben vigyorogva néztem hátra Royra, aki engem figyelt. Davidékre siklott a tekintetem, és a vigyorom alább hagyott. Nem azért mert bajom van velük, csak irigykedek. Aztán Roy mellém lépett. Ránéztem mosolyogva.

- Milyen?- érdeklődött. Már egész szép magasságban voltunk.

- Nagyon szép a kilátás.- amúgy tényleg lélegzet elállító.

- Örülök, hogy tetszik.- mosolygott.

- Este átjössz?- kérdeztem.

- Valószínűleg. - nevetett kínosan.

- Hát én nem leszek otthon.- szólt közbe David.

- Akkor viszont változik a válaszom.- mondja Roy.

- Emilynél leszel?- érdeklődők.

-Hol máshol?- nevet ki, majd csókot nyom Emily ajkára.

-Nem jönnél át mégis? Egyedül lennék.- nézek rá kérdőn. Válaszul csak mosolyogva bólint. Vidáman néztük tovább a csodálatos tájat, és élveztük az utazást.

Halihó

Kicsit elmaradtam az írással, mert itthon voltunk a családnál, és nem sok időm volt. Aztán ráadásként lebetegedett a lányom, majd én is elkaptam. Tehát ha nem hozok részt, akkor dolgozom rajta, csak levagyok maradva. Eddig 10 résszel voltam előrébb, most meg csak 4-el. Értitek?  Na meg jött egy ihlet, egy új történethez is. Úgy hogy már azon is kattogok. 😅
Nos véleményeitek mindig szerettetettel fogadom, és köszönöm az eddigieket. 😘