𝖍𝖆𝖟𝖚𝖌𝖘á𝖌𝖔𝖐 𝖍á𝖑ó𝖏á𝖇𝖆𝖓 || Multifandom ff. "18+"

Mr. Urie vs. a 2009-es emlékek

Allison szemszöge:

A szobába beérve még jobban ellenálltam Jungkooknak, mint addig aminek persze nem nagyon örült. Jobb ötlet híján az ágy felé kezdett taszigálni, de persze nem hagytam magamat és visszaütöttem, amihez elég erőt adott az, hogy jelen pillanatban épp gyűlöltem Tylert és Jungkookot is egyszerre. Már majdnem az ágyra lökött, amikor az ajtó hirtelen kivágódott. Ez nekem a megmenekülést jelentette (kivéve, ha Tyler az), Jungkooknak pedig a terve tönkre menetelét.

- Ó, bocsánat, nem is zavarok - szólalt meg egy ismerős hang, amit a tanórákon már túl sokszor hallottam. Mr. Urie volt az.

- Ne! Tanár úr, ne menjen el! Segítség! - kiáltottam kétségbeesetten. Ha ő is itt hagy, esküszöm, megütök valakit, aki nem Jungkook.

- Allison, hát te mit csinálsz itt? - lepődött meg, és belépett a szobába. - Holnap dolgozatot írunk. Készülnöd kéne, nem pedig kocsmázni. - szúrt le. Értetlenül bámultam vissza.

- De maga tesit tanít.

- Az is igaz... De osztályfőnökin attól még írathatok dolgozatot. - megvontam a vállam. Csináljon, amit akar, engem nem érdekel. - És te mit csinálsz itt, fiam? Te nem a 9. b-be jársz? - nézett rá furcsán.

- Tavaly végeztem! - háborodott fel.

- Ó, igen, már emlékszem. Örülök, hogy újra láthatlak, Justin - mosolyodott el kedvesen Mr. Urie. Jungkook elfintorodott.

- A nevem Jungkook! - kiabálta vöröslő fejjel.

- Mindegy - legyintett. - Inkább arra vagyok kíváncsi, hogy Allison miért kiáltott segítségért, miközben veled volt itt? - nézett rá gyanúsan. Jungkook nem válaszolt, amiből a tanár úr azonnal rájött, mi is a helyzet valójában. - Na, takarodj innen, James! - mutatott az ajtó irányába, ahol egy szőke, bögyös nő álldogált. Összehúztam a szemöldökömet. - Scarlett, várj meg lent, azt hiszem ez hosszú beszélgetés lesz - küldte el a szőkét, mire az némán eltipegett.

Mr. Urie éppen leült mellém az ágyra, amikor az ajtó ismét kivágódott és a loholó Josh lépett be rajta.

- Tanár úr? Maga? De magáról nem is gondoltam volna! Mr. Mendesről hallottam, hogy diákokkal kavar, na de maga! És ázsiainak sem tűnik - gondolkodott el.

- Az a bunkó John már elhúzott, mivel én küldtem el. Én!- mutogatott magára büszkébben, mint azt a helyzet megkívánta volna. Éreztem rajta a vodka szagát.

- Tanár bá', maga részeg? - húzta össze a szemöldökét Josh.

- Egy egészen kicsit - vallotta be vigyorogva. - Annyira, amennyire jóban vagyunk Ryannel. - mutatta az ujjaival már szinte vicsorogva, és az alapján gyűlölheti a tagot.

- Ki az a Ryan? - súgta nekem Josh. Megráztam a fejem, de Mr. Urie meghallotta, és válaszolt is. Elég lelkesen.

- 2004 nyara volt, amikor megalapítottuk a bandát, de aztán két albummal később 2009-ben... - kezdte volna a meséjét, de Josh közbeszólt.

- Aha, el tudjuk képzelni, de most már mennie kéne - tessékelte ki az ajtón.

- AZ A SZEMÉTLÁDA KILÉPETT! - üvöltötte önkívületi állapotban. - ÉS MOST MIATTA EGY LEPUKKANT SULIBAN KELL TANÍTANOM! - hallottuk a folyosón távolodó hangját. Kedves tanár.

Mikor Josh bezárta az ajtót az üvöltöző tanárunk háta mögött, leült Mr. Urie helyére az ágyra.

- Magyarázattal tartozol ezért - mutatott körbe, én pedig bólintottam.

- Plusz még a délelőtt miatti beszélgetéssel is. - emlékeztettem.

- Akkor kezdd!