𝖍𝖆𝖟𝖚𝖌𝖘á𝖌𝖔𝖐 𝖍á𝖑ó𝖏á𝖇𝖆𝖓 || Multifandom ff. "18+"

My Little Pony quotes

Végül Tylerrel benyomtuk a tévét és valami gagyi valóságshow-t néztünk buta, de gazdag emberekkel a főszerepben.

- Nem hiszem el! Stellát most komolyan örökbe fogadták?! - döbbent le Tyler a rész végén.

- Nem értem, hogy hogyan nem tűnt fel. Egyáltalán nem hasonlít a szüleire, sem a nővérére - ingattam a fejemet. - Több valóságshow-t kéne nézned. Akkor tudnád, hogy mi fog történni.

- De ha tudom, hogy mi fog történni, akkor elveszik a varázsa. Plusz nincs is értelme akkor megnézni!

- Tyler, néha tudjuk, hogy mi hova vezet, de csak azért is részt veszünk a dolgokban. Mert nem a cél számít, hanem az odáig vezető út - magyaráztam bölcsen.

- Wow, Allison! Ezt melyik instagramos idézetes oldalról szedted? - nyitotta meg az Instagramot a telefonján, és megnézte a követéseimet. - Mondjuk @idezeteeek_04? Vagy @luciskaidezete1? @grimmese.idezetek? @napi_idezetek16593420? Jézusom, mennyi idézetes oldalt követsz te? - tekerte végig a követéseimet.

- Nem onnan szedtem! Hanem @Xx__my.little.pony_.quotes__69__xX-től!

- Ez még rosszabb! - rázta meg a fejét nevetve. Majd olvasni kezdte az egyik oldal idézeteit. - "Azért vagy kapcsolatban, hogy boldog legyél, mosolyogj, nevess, emlékeket csinálj. Nem pedig azért, hogy folyton idegeskedj, fájjon és sírj..." Ez de cringe! És comic sansszal írták! Mégis mit képzelnek ezek magukról? Látszik rajtuk, hogy a célközönségük a tizenegy éves, kamu depis kis csajok - forgatta a szemét Tyler.

Már éppen a kedvenc idézetes oldalam (@_dailyquotok_:)) védelmére keltem volna, amikor hangos ordibálást hallottam a folyosóról. Tylerrel résnyire nyitottuk az ajtót, hogy láthassuk, hogy mi folyik odakint.

- ÉS AZ, HOGY LEFIZETITEK MR. ROSST, ELÉG SZEMÉT HÚZÁS VOLT! LEHET, HOGY SOKAT VESZEKEDÜNK, DE ÉN ENNEK ELLENÉRE ŐT VALAMILYEN SZINTEN A BARÁTOMNAK TEKINTEM, ÉS SHURI, NE ÉRTSD FÉLRE, MERT ANNAK NEM MOST VAN ITT AZ IDEJE! SZÓVAL OTT TARTOTTAM, HOGY AZ HOGY AZ EGYIK BARÁTOMAT HASZNÁLTÁTOK FEL A SZEMÉT TERVETEKHEZ, NEM VOLT TÚL ERKÖLCSÖS! MOST PEDIG ARIANA ÉS FLASH ÖSSZESZEDIK AZT, AMI KELL NEKIK A TANULMÁNYI VERSENYRE, HÁROM PERC ALATT! A TÖBBIEK PEDIG ELVONULNAK A SZOBÁJUKBA, ÉS NEM HAGYJÁK EL EZT AZ EMELETET, AMÍG ÉN VISSZA NEM JÖVÖK! - vonult el Mr. Urie, a diákok pedig bűntudattal, lehajtott fejjel csoszogtak be a szobájukba.

Miután mindenki eltűnt a folyosóról, mi is becsuktuk az ajtót. Szegény Mr. Urie! Igaz, hogy egy kicsit bolondos, és néha más világban él, de attól még szeret minket és aggódik értünk. Nagyon nem volt szép dolog, amit vele tettünk. Biztos nagyon megijesztettük, amikor kiderült, hogy egy idegen csávó házibuliján vannak kidőlve a diákjai. Valahogy ki kell engesztelnünk! Már van is egy ötletem! Be is avatom Tylert.

- Tyler, szólj a többieknek! Mindenkit hívj át! - utasítottam. Inkább úgy döntöttem, hogy majd egyszerre mindenkinek elmagyarázom, és akkor kevesebbet kell fáradoznom.

- Mi? Minek? - értetlenkedett.

- Csak csináld, amit mondok! - mutattam az ajtó felé, mire ő sóhajtva felállt, és sorra bekopogott mindenki szobájába. Öt percen belül már mind a nyolc diák a mi padlónkon üldögélt.

- Miért is vagyunk itt? Nekem éppen a környezetvédő blogomon kéne dolgoznom, amire megszabott időkeretem van, mert még sok dolgom van! - kocogtatta meg Debby az órája számlapját, ami ismét a birtokában volt.

- Szóval, arra gondoltam, rajzolhatnánk valamit Mr. Urie-nak, ha már így megbántottuk őt - kezdtem magyarázni a tervemet. Mindenki úgy nézett rám, mintha idióta lennék.