𝖍𝖆𝖟𝖚𝖌𝖘á𝖌𝖔𝖐 𝖍á𝖑ó𝖏á𝖇𝖆𝖓 || Multifandom ff. "18+"

Shipek és fánk zabálók - Larry különkadás

Billie szemszöge

- Na, és jársz valakivel, Louis? - hajoltam előre, hogy a fejem a két elülső ülés között legyen és kényelmesen beszélgethessek a fiúkkal.

- Nem... - válaszolta kis szünet után, rám sem nézve. Bunkesz.

- És nem is tervezed, hogy összejössz valakivel? Hm? - húzogattam a szemöldököm. Végre rám nézett! Hah, siker!

- Nem igazán tudom - vonogatta a vállát.

- Na, akkor tudd meg gyorsan! Igen vagy nem? - türelmetlenkedtem. Neki és Harrynek össze KELL jönniük, ebből nem engedek.

- Nem tudom - ismételte saját magát. Jó, akkor hagyjuk ezt a kérdést.

- És mi a zsánered? Milyen csajok jönnek be? Vagy esetleg fiúk??? - néztem rá kíváncsian. - Mi van? Én nem tudhatom kire bukik!

Harry hirtelen lefékezett és én előre repültem volna, ha nem kötöm be az út elején a biztonsági övemet, ahogy a felelősségteljes utasok teszik.

- Billie, befejeznéd?! Louis csak azért jött velünk, mert lebeszélte Gerardal, hogy ő intézi a banda tech dolgait. Ne zargasd, nem barátkozni vagy csajozni jött! - torkolt le Harry.

- De hát én nem magam miatt kérdeztem - kacsintgattam Harryre, mire ő csak egy szúrós pillantást vetett rám.

- Billie, csak fogd már be! - taposott bele ismét a gázba, mire hátra repültem és belecsapódtam az ülésbe. Bunkesz. De azért szeretem. :)

***

Csillogó szemmel néztem körbe a koncert helyszínén. El sem bírom hinni, hogy itt vagyok! Azóta imádom az MCR-t, amióta láttam az előadásukat a sulis tehetségkutatón. Eldöntöttem, hogy be akarok jutni a backstagebe. Ajánlottam Harrynek is, hogy jöjjön velem, hiszen Louis is ott lesz, de valamiért inkább kint akart maradni a tömegben. Ez a srác tiszta parti gyilkos. >:I

A backstage bejárata előtt sajnos egy securitys arc állt. Tipikus kövér, barna bőrű bácsi volt, aki rózsaszín mázas fánkot evett. Szükségem lesz egy elterelő hadműveletre. Már meg is van a terv!

- Jó estét, uram! - köszöntem a lehető legaranyosabb arcot vágva. - A mosdót keresem, de sehol nem találom. Meg tudná mutatni, hogy merre van? - kérdeztem ártatlanul pislogva. Nem is tud az ördögi tervemről. Bwahahaha! HAHAHAHAHHAHA!!!! c:<<

- Persze kislány! - mosolygott kedvesen. Olyan rossz érzés átverni ezt a szegény fánk zabálót.

- És el is tudna kísérni? Tudja nagyon hamar elveszek a tömegben - csavargattam az egyik hajtincsemet, tökéletesen játszva a segítségre szoruló, fiatal, szerencsétlen kislányt.

A securityssel megindultunk az egyetlen koncerti mosdó felé. A bácsi egy faltörő kos módjára söpörte el előlem a tömeget.

- Na itt is vagyunk! - mutatott a kék műanyag dobozra. Fúj! Még jó, hogy még a szállodában voltam wc-n.

- Köszönöm szépen, fánkos bácsi! - öleltem meg, ezzel kicsit túljátszva a szerepemet. Upszi!

Gyorsan beléptem a büdös fülkébe, majd vártam öt másodpercet és kiléptem a szabad levegőre. Próbáltam átverekedni magamat a tömegen, de nem voltam olyan hatékony, mint a fánk zabáló. Belekönyököltem minden akadályba, köztük egy fedorás gyerekbe. Milyen kamasz hord egyáltalán ilyen kalapot?!

Amilyen gyorsan csak tudtam vissza szaladtam a backstagehez és megpróbáltam megelőzni a fánk zabálót, hogy akadály nélkül bejuthassak az MCR-hoz. Szerencsém volt, mert amikor visszaértem a bácsi még nem volt ott. Belöktem a "backstage" felirattal ellátott ajtót és tovább rohantam. A szemem elé tárult a gagyi, detroiti "backstage", ahol a kedvenc bandám tagjai várakoztak.

- Ez az! Bejutottam! - kiáltottam fel hatalmas vigyorral az arcomon. - Te jó ég! El sem hiszem, hogy tényleg egy helyiségben vagyok az MCR-ral! - Pár vidám ugrás után leesett, hogy mindenki engem bámul a teremben.

Kínosan álldogáltam az ajtó előtt, míg Gerard kicseszett Way oda nem jött hozzám. OMG. A szívem nem bírja ezt. Tényleg Gerardal állok szemtől szembe???? ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁááááááááá!!!!!!!!!! ^O^

- Szia, Gerard Way vagyok - nyújtotta felém a kezét.

'SUP FUCKERS?!

Itt a várva várt update, ÉLVEZZÉTEK!

Jó nyarat mindenkinek!

Üdv: A világ legjobbfej
írói, akik csak
bestsellert írnak