Save Me /BEFEJEZETT/

1.

Save me

*

***********************************

Az írók az életből lesik el az igaz történeteket,az
olvasók meg aztán képesek véghez vinni,amit
a regényekből vettek.
A végén meg a lapok lehozzák a szenzációt.

************************************
*

Három nagy kívánságom van.
Igazán nem nagy kérés egyik sem.

Az első, hogy Stellel egy fősulira járhassunk és ez az év olyan gyorsan teljen el, mintha csak egy rövidfilm töredéke volna.

A második, hogy legyen egy több millió feliratkozóval rendelkező könyv kritikus weboldalam.Nos ebből már a weboldal megvan csak azok a milliós feliratkozók valahogy eltévedtek.De mint mondja a mondás: "A különbség a sikertelen és a sikeres ember között nem feltétlenül a tehetség, hanem a kitartás."

Hogy mi a harmadik kívánságom?

Az, hogy mindenki elfelejtse a nyaram utolsó hetén történt incidensem.

Pontosabban 2 éve.
2 éve, hogy az életem fenekestül felfordult azon a nyári napon. Már 2 éve itt rohadok Londonban egy Deltako nevű pszichiátrián.
Nem, nem vagyok őrült és semmiféle mentális problémában sem szendvedek.

Most felmerül bennetek a kérdés, hogy akkor miért is vagyok itt.?
Na ez az, amit soha nem hagyok, hogy kiderüljön.

Soha..

A legfontosabb viszont, hogy ma végre hazamegyek. Bármikor itt lehetnek értem a szüleim és magam mögött hagyhatom ennek a szörnyű helynek az emlékeit.

-Molly most sem pihensz. A karikák a szemed alatt egyre nagyobbak. - szólalt meg az ajtónál támaszkodó doktornőm. -Mikor aludtad ki magad utoljára?

-Miss Hale, rosszul tette fel a kérdést. Nem mikor, hanem hol és szerintem legutoljára anyám méhében..-kapcsoltam ki a már szinte kezemhez nőtt bordú színű MacBook Pro-mat amit a 17.születésnapomra kaptam.

-Te sose változol.-mosolyodott el. -Itt vannak a szüleid.Készülődj össze én addig elintézem velük a papírmunkát. -mondta, majd otthagyott.

Szó nélkül pattantam fel az ágyamról és rohantam be a fürdőszobába átöltözni.
Igen ez is egy rossz szokásom.
Csak akkor veszem le a pizsomát, ha nagyon muszáj.

Magamra kaptam egy fekete melegítőt és egy piros Nike feliratú pólót, majd megmostam a fogamat és már sprinteltem is vissza pakolni.

Elővettem a nagy citromsárga bőröndömet és nemes egyszerűséggel beleszórtam mindent.
Nem húzom az időt törülgetéssel.
A szekrényem aljához érve megtaláltam a rejtett kis kincsemet.
A cigim.

Gyors besuvasztottam az egyik pulcsim ujjába ami a bőröndöm alján lapult. Most, hogy ezt is "eltűntettem" nincs miért aggódnom. Majd idővel megtudják anyuék, hogy dohányzom.

-Szia Molly.. -jött egy hang a hátam mögül. Megfordulva anya könnyes szemével találtam szembe magam.

-Anya.. -suttogtam magam elé. A könnyek hirtelen jöttek és megállítani sem volt időm, már végig is csurogtak az arcomon. Anyának sem kellett több, magához húzott és hosszasan öleltük egymást.
Pár perc múlva még 2 kar ölelt magához és megéreztem apa szokásos fenyő és citrus keverék illatát.

-Hiányoztál.. -mondta apa, majd egy apró puszit nyomott a fejem tetejére.

-Nos Molly, felkészültél itthagyni ezt a helyet?- lépett be ördögi mosollyal Miss Swarz. Ő a doktornőm asszisztense, aki egyben a legirritálóbb nőszemély is akit ismerek.