Save Me /BEFEJEZETT/

28.rész

Hétfő reggel kómásan sétáltam a suli folyosóján. Már így is 10 perc késésben voltam mivel nem tudtam rávenni magam, hogy kikeljek a meleg ágyamból és kivonszoljam magam a hidegbe.
Első órám a harmadikon lesz mert a tesi tanár lebetegedett és a helyettesítő tanárunk persze, hogy egyben a kémia tanárunk is, aki kapva kapott az alkalmon és felkéretett minket a laborba.

A másodikra érve már majd meghaltam ezért nem túl finoman téptem le magamról a sálam és sapkámat amit be is gyűrtem a táskámba.
Nem tetszik nekem ez a reggeli mozgás, nem bírja ezt a tüdőm. Összesen 2 lépcsőfokot mentem fel az utolsó emelethez vezető lépcsőn mikor valaki..

-BUH. -kiabált eltorzított hangon  a fülem mellett.
Ijedtemben tettem egy kört a tengelyem körül de a cipőm szerencsére lecsúszott a lepcső pereméről ezzel pedig szó szerint kicsúszott a lábam alól a talaj.
-Auch. -hisztizett Blake alattam.

-A kórházi számlámat ezentúl te fizeted. -fogtam a kongó fejem a hirtelen helyzetváltoztatás végett.

-Ha ott is ilyen kényelmesnek tűnnek a párnák akkor vállalom. -húzta pimasz mosolyra a száját. Legurultam róla de értetlenül néztem rá. Talán ennyire beverte a fejét? Feltámaszkodott majd a mellkasomra nézett és megnyalta a száját.

-Te hülye állat. -boxoltam bele a karjába majd feltápászkodtam és folytattam az utam.

-85C. -kiáltotta utánnam, mire lenéztem azzal a "miről beszélsz nézéssel". -A mellméreted 85C.

-Te nem vagy normális. -ráztam a fejem miközben ő jót szórakozva nevetett mögöttem haladva.

Nagy nehezen a harmadikra is felértem majd mikor épp a kilincshez értem volna Blake a semmiből ott termett és bevágott elém.

-Seggfej. -mondtam egy kicsit hangosabban a kelleténél. Az osztályban síri csend lett és mindenki minket nézett.

-Nos, hogy végre megtisztelnek minket a jelenlétükkel. -kezdett bele a tanár. -Örülnék neki, ha mindketten leülnének végre és befognák a szájukat. A késésük természetesen be lesz írva.

Stell felé vettem az irányt majd mikor leültem volna a tanár közbeszólt.

-20 perccel le vannak maradva az óráról. -mondta mérgesen.
-Ugye nem gondolják, hogy megzavarják azokat akik itt voltak? A késők külön ülnek, talán elfelejtették a szabályokat?

-Nem Tanár Úr. - válaszoltam majd Blakel együtt leültünk Tyler és Sierra elé az utolsó üres padhoz.

-A hidroxidok sokféle fémmel alkotnak vegyületet: például az alumínium-hidroxid egy fehér por, ami az alumínium egyik legstabilabb vegyülete. A magnézium-hidroxid egy ásvány alkotórésze. A kálim- és nátrium-hidroxid vízben oldva erős lúgot képez. -magyarázta a tanár, Blake mellettem pedig nem hagyta abba a röhögést.

-Mi ennyire vicces már? -suttogtam a lehető leghalkabban. Az őrületbe tud kergetni ez a gyerek.

-Sid. -kuncogott vörös fejjel.
-Érted, mint Sid a jégkorszakból.

Lemondóan hajtottam le fejem a padra és imádkoztam, hogy túléljem ezt az órát egy ilyen idióta mellett.

Mikor kicsengettek hálát adtam az égnek.
Blake kikészített..de komolyan mondom.
Tele firkálta a füzetem, az összes tollamat kipakolta a tolltartómból, csipkedte a kezemet majd rajzolt a kézfejemre egy nagy B betűt.

Magyar terem felé haladtunk Stellel, akinek azóta vigyor van a képén, hogy a fiúval beléptünk a terembe.

-Elmondanád, hogy mi ez a fej? -mutattam az arcára de ő csak szélesebbre húzta a száját és kacsingatott, mint akire rájött a roham.