FATE // vminkook // FORDÍTÁS ⚣

67

Taehyung mosolyogva figyelte, ahogy Yoongi átvágta magát a parkon. Csütörtök este volt, Tae kérte, hogy találkozzanak, mert már igazán túl akart lenni a múltján. (ezeken a találkozásokon lelkiznek) Arrébb húzódott a padon, hogy Yoongi le tudjon ülni mellé.

- Köszi, hogy eljöttél.
- Tartoztam vele- bólintott Yoongi.

Enyhe szellő fújdogált néhány tincset ellebbentve Taehyung homlokáról. Most már kezdett hűvösödni, lévén, közeledtek a télhez. 
Yoongi unottnak nézett ki, mint mindig, de Tae tudta, hogy nem az. Ez csak a természetes arckifejezése.

- Oké, szóval hogy kezdjük?- kérdezte Taehyung egy ajakgörbülettel.
Yoongi vállat vont, a szürkületbe hanyatló eget nézte. Végül visszafordította a tekintetét a mellette ülőre.- Csak mesélj arról, hogy milyen volt az apáddal élni.

Taehyung lassan bólintott. Az egyik nagy hibája az volt, hogy megpróbálta elfelejteni, hogy milyen rossz dolgok történtek vele a múltban. Egyetértett Yoongival abban, hogy ki kell beszélnie magából ezeket ahhoz, hogy túl tudjon lépni.

- Hát... szörnyű volt. Állandóan féltem és ha nem csináltam semmit, akkor is bántott- mondta alsó ajkát harapdálva.
- Hogy bántott?
- Ököllel, rugdosással, pofozással és egyszer még fehérítőt is itatni akart velem- mondta egy mély levegővétel után. Lehajtotta a fejét és a lábaival avart szedett fel a földről, majd elrúgta őket. 
- Mondott is dolgokat?

Taehyung le tudta szűrni Yoongi viselkedéséből, hogy nem tetszett neki, amiket hallott. Azt feltételezte, hogy az öccsére gondol.

- Igen- nyelte le a torkában keletkezett gombócot-, csak a szokásos dolgokat. Hogy értéktelen, hisztis és buzi vagyok. Ja és hogy nem kellek senkinek- halkult el a hangja a mondat végére. A kezeit ökölbe szorította, hogy ne remegjenek.

Yoongi látta a fiatalabbon, hogy még mindig hatással vannak rá ezek a szavak és utálta ezt. Egy pár másodpercig hezitált, mielőtt feltette a következő kérdést.
- Hogy érezted magad?
Taehyung zaklatottnak tűnt, megrázta a fejét.- Pontosan úgy éreztem magam. Elhittem, amiket mondott. Belém ültette a szavait- mondta. Az ajkai megremegtek.- M-még néha most is elhiszem.

Szorosan összezárta a szemeit, mikor hirtelen újra hallotta saját sikolyait és az apját, ahogy üvöltve vágja hozzá azokat a rémes szavakat. Minden ütést egy új szó követett. Újra és újra.

Yoongi Tae vállára tette a kezét, ahogy a fiatalabb a vállára hajolt és kezeibe temette az arcát, egy megtört, nyüszítő- síró hang kíséretében.

- Taehyung, nincs semmi baj- suttogta és körkörös mozdulatokkal simogatta Taehyung hátát.- Nem lesz soha többé ilyen.

Taehyung vakon kitapogatta Yoongi szabad, ölében nyugvó kezét és megszorongatta. Kiegyenesedett és sírástól piros szemekkel nézett hyungjára.

- M- meg ígéred?- kérdezte sírva és úgy kapaszkodott Yoongi kezébe, mintha csak az élete múlt volna rajta.

Yoongi utálta így látni őt. Igen, látta már sírni olyan szarságok miatt, mint Jungkook. De ez egy komoly indok volt a sírásra és Yoonginak egyáltalán nem tetszett, hogy Taehyung ennyire szenved.

Végül bólintott, de Taehyungnak nem volt elég ennyi. Felemelte a kisujját és várta, hogy Yoongi beleakassza a sajátját. Az idősebb végül bólintott és kisujj esküt tett.

Mindent meg fog tenni, hogy ne essen baja Taehyungnak.

***

Taehyung szólt jikooknak arról, hogy találkozni fog Yoongival, ami persze egyikőjüknek sem tetszett, de persze ez nem tántorította el attól, hogy elmenjen.

A két fiú Jimin ágyán feküdt és videojátékozott mindaddig, míg Jimin meg nem unta. Mostanra már csak céltalanul beszélgettek.

Jungkook a hátán feküdt, Jimin pedig az oldalán, arccal barátja felé fordulva. Már egészen besötétedett, így Jimin felkapcsolta a lámpát és a színt sötétkékre állította.

- Honnan a francból szereztél te ilyet?- kérdezte Jungkook körülnézve a kékes színben fürdő szobában.
- Nem annyira emlékszek rá- mondta.- Anya vette.
- Csak úgy random?
- Aha.
Jungkook hümmögött és a feje mögé rakta a karjait.- Nem lenne baj, ha maradnék estére?- kérdezte becsukott szemekkel.
- Kérlek, maradj. Szeretem, mikor mind együtt alszunk.
- Ha már itt járunk- vigyorodott el Jungkook-, top, vagy bottom leszel?
- Top, nyilvánvalóan- húzta fel az orrát Jimin.
- Felőlem- kacsintott rá Jk.- Mindkétféleképpen szexi.

Jimin felkuncogott és úgy döntött, spontánra veszi a dolgokat. Az egyik lábát áttette Jungkook derekán és fölé magasodott. Jungkook meglepetten figyelt, egyik kezét Jimin izmos combjára tette.

- Mit csinálsz?- kérdezte önelégülten nézve fel Jiminre.
Jimin beharapta az alsó ajkát majd elvigyorodott.- Nem gondolod, hogy szexi, ha két domináns smárol?

Jungkook most már tudta, hova akar kilyukadni. A kezeit Jimin combjáról felvezette a derekára.
- Oh, dehogynem.

Jimin elmosolyodott és lehajolt. Az ajkaik egymáshoz értek. Jimin belenyögött a csókba, ezzel is jelezve Jungkooknak, hogy élvezi a dolgot. Jungkook megszorította a combjait, ezzel érzékeltetve, nyissa ki a száját.

Jimin értette a célzást.

Hamarosan a csók eléggé elmélyült, mindkét fiú érezte az ereiken átfutó elektromosságot. Jungkook kezei Jimin fenekénél jártak, amit jól kezelésbe is vett.

- Oh!- távolodott el egy pillanatra Jimin, mire Jungkook elvigyorodott és a tarkójánál fogva visszahúzta magához.

Eközben odakint Yoongi hazakísérte Taehyungot Jiminhez. Elköszönésként az ölelésért hajoló Taehyungnak csak egy ökölpacsit engedett. Taehyung kuncogott ezen.

Bement a házba, köszönt a kedves nőnek a személyzetből, majd felfelé vette az útját. Kinyitotta Jimin szobájának ajtaját, de a mosolya abban a pillanatban eltűnt az ajkairól, mikor meglátta Jimint Jungkook ölében, ahogy smárolnak.

Jimin elhúzódott és hátranézett. Megkönnyebbülten felsóhajtott, mikor rájött, hogy csak Tae az.
- Oh, szia, baba- köszönt kifulladva.

Taehyung tekintete összetalálkozott Jungkookéval, aki tudta, elég csúnyán elbaszta. Taehyung bólintott, kiment a folyosóra és becsukta maga után az ajtót.

Odakint várakozott, mert tudta, hogy Jungkook ki fog menni utána. Nem kellett sokat várnia, mikor Jungkook kicsapta az ajtót és meglátta őt ott állni egy valahogy levert arckifejezéssel.

- Taehyung, nem kell szomorúnak lenned- mondta, ami Taehyung reakciójából ítélve nem volt jó kezdés.
- Tényleg? Hetek óta azt akarom, hogy megcsókolj, de mindig azt mondtad, hogy várjak- mondta.- De ha Jimin akarja, megkapja?
Jungkook megnyalta a száját.- Az más.
- Nem, egyáltalán nem- rázta meg a fejét Taehyung.- Én nem értem, Jungkook!- mondta majdhogynem nyüszítve.

Jungkook mély levegőt vett.

Taehyung összevonta a szemöldökeit és úgy gondolta, újra megpróbálkozik, közelebb hajolt, de Jungkook elhátrált.

Taehyung sírni akart. Mi a franc baj van vele? Nem elég jó? Túl hisztis? Nem elég vonzó?

Jungkook észrevette, hogy Taehyung szemei bekönnyesedtek és bepánikolt.
- Taehyung, ne sírj. Ez nem miattad-
- De miattam van!- emelte fel a hangját.- Én csak azt akarom, hogy megcsókolj, az isten áldjon meg, Jungkook!

Jungkook csak ekkor jött rá, mit is gondolhat a megbántott, összezavarodott barátja. Azt hiszi, hogy nem szereti őt annyira, mint Jimint.

- Nem, kedvesem- fogta meg Tae vállait és közelebb húzta magához.- Nem azért van, mert kevesebbet jelentesz nekem, mint Jimin.
- Akkor miért?

Jungkook nagyot nyelt, mert tudta, hogy nagy dolog az, amit ki akar mondani.

- Azért, mert többet jelentesz, Taehyung.

-
-
-

van, aki érti Jungkook logikáját amúgy?:') mert szerintem rohadtul felesleges amit csinál, de így legalább lesz egy csodálatos 69. fejezetün-
jamii?
200315