FATE // vminkook // FORDÍTÁS ⚣

123

Yoongi nagyjából el is felejtkezett az éhes pocakjáról, miután egy órát eltöltött Hoseokkal. 

Hoseok türelmes volt, mindig kedves hozzá, és Yoongi ezt furcsának találta, mert ő pontosan úgy állt hozzá, mint Taehyunghoz is, amikor megismerkedtek. Nem értette, hogy miért akarnak ennyire barátkozni vele az emberek azután, hogy eltaszítja magától őket. 

Yoongi végig kínosan ücsörgött egy kicsi széken, míg Hoseok a táncmozdulatait gyakorolta a teremben. 

- Tudsz táncolni?- kérdezte Hoseok belekortyolva a vizébe.
- Umm, valószínűleg nem. 

Hoseok felkuncogott és odasétált hozzá. 

- Meg akarod próbálni?
- Jól vagyok. 
- Ugyan már- noszogatta Hoseok, és megfogta az idősebb jóval sápadtabb kezét.- Ígérem, hogy nem leszek kemény veled. 

Yoongi beszívta az alsó ajkát, ahogy Hoseok mellé állt. Ránézett magára a tükörben, és hirtelen előlépett az önbizalom hiánya. 

Hoseok mellett ő szuper vékonynak, sápadtnak és alacsonynak tűnt. Hoseok ezzel szemben majd kicsattant az egészségtől. Yoongi úgy nézett ki, mint egy halott. 

- Oké. Gyors tanulónak tűnsz. 
- Huh?

Hoseok elmosolyodott. Egyértelmű volt, hogy ez kívül esik Yoongi komfort zónáján és hogy nem igazán akarta ezt csinálni. 

- Tudod mit? Igazából egész éhes vagyok. Nem megyünk el valahova enni?

Yoongi azonnal rábólintott. Bármi jobban hangzott, mint a táncolás, és emellett, már éhezett is. 

Hoseok elmosolyodott, és megfogta Yoongi karját. 

- Olyan kicsi vagy- jegyezte meg. Yoongi alig láthatóan elpirult.
- Nem vagyok. 
- Nem baj. Nagyon aranyos. 

Yoongi hasában furcsa érzés keletkezett. Mi a fasz történik?

***

Jimint aznap családi programra rángatták, ki a városból. Péntek este volt, és Jungkook azt akarta, hogy Taehyung nála maradjon hétvégére.

- Remélem, hogy most nincs kupi a szobádban- szólalt meg Taehyung, ahogy átléptek a bejárati ajtón. Jungkook idegesen felnevetett. 
- Úgy érzem, Jin vacsorát főz. Miért nem beszélgetsz vele, amíg én megyek és... szarok egyet. 

Jungkook elsietett, el a fürdőszoba mellett, egyenesen a szobájába. Taehyung szórakozottan nézett utána. Ez a gyerek nem volt semmi. De határozottan nem tudott jól improvizálni. 

Taehyung beleszagolt a levegőbe, és elmosolyodott az ínycsiklandó étel illatára. Belépett a konyhába, ahol meglátta Jint egy nővel beszélgetni. Jin vette őt észre először.

- Oh! Szia!- köszönt rá mosolyogva.- Jungkook végre úgy döntött, hazajön?

A nő is felé fordult, ő is rámosolygott.

- Szia. Jungkook barátja vagy?
- Umm, igen. Azt mondta, maradhatok hétvégére. Nem probléma?
- Nem. Igazán szüksége van barátokra. 

Jin felkuncogott, és megkeverte a lábosban fővő ételt. 

- Igen, Jiminnek családi programja adódott, ezért Jungkook úgy döntött, hazajön- válaszolt Taehyung Jin korábbi kérdésére. 
- Ahh, itt volt az ideje. Fura, hogy már hiányzott a képe?

Ekkor Jungkook visszaérkezett. Meglátta az anyját, és úgy tűnt, meglepte, hogy itt látja. 

- Szia, anya. 
- Szia, Kookie- mosolygott rá a nő.- Úgy hallottam, több időt töltesz a barátaiddal, mint itthon. 

Jungkook halványan elmosolyodott és egyik karjával átkarolta Taehyung derekát.

- Igazából, ő más értelemben a barátom.

A nő megemelte a szemöldökeit és ledermedt.

- Hát- kezdte-, ez... csak ne enyelegjetek előttem.

Kisétált a konyhából. Jungkook összevonta a szemöldökeit, Jin pedig a tekintetével követte anyja távozását. Egy kissé ledöbbent, amiért az asszony nem tűnt boldognak. Azt hitte, nem lesz baja az ilyen dolgokkal, hiszen gimnazistaként egy leszbikus lány volt a legjobb barátnője.

- Jól van?- kérdezte Taehyung aggódva.- Nem fog ez után utálni téged, vagy ilyenek, ugye?
- Uhh, nem- nézett le Jungkook Taehyungra.- Jól van.

Jin nézte, ahogy Jungkook megfogja Taehyung kezét, és kisétálnak a konyhából.

Egyértelmű volt, hogy zavarta Jungkookot a dolog, de próbált nem szomorúnak tűnni Taehyung előtt. Jin felsóhajtott, és lenézett a forrásban lévő levesre. Azt kívánta, Jungkook bár ne fojtaná magába minden érzelmét.

***

Mikor beértek a szobába, Jungkook lelökte Taehyungot az ágyra és az ajkainak esett. Taehyung elakadt lélegzettel markolt bele Jungkook tarkóján lévő hajába. 

Jungkook kezei levándoroltak Tae csípőjéhez, az ujjait a nadrágja korcába akasztotta. Taehyung összevonta a szemöldökeit és eltolta magától Jungkook arcát.

- Mit csinálsz?- kérdezte, szemeit Jungkook íriszei és a most már derekán nyugodó kezei között váltogatta.
- Vetkőztetlek- motyogta, a kezei újra munkába lendültek.- Minek tűnik?

Taehyung eltolta a kezeit.

- De miért? Az anyukád és Jin is itt vannak!- mutatott az ajtó felé.

Jungkook fújtatva felállt, Taehyung pedig hátul megtámasztotta magát a könyökeivel.

- Mi a baj?

Jungkook mélyen felsóhajtott, és megdörzsölte a szemöldökcsontját, mintha csak fájna a feje.

- Bocsánat- motyogta.- Csak megszoktam, hogy szexelek mikor stresszelek. 
- Oh- emelte meg a szemöldökeit Taehyung.- Jiminnel?
- Ja, ki mással?- csattant fel Jungkook.

Taehyung csak mereven ült az ágyon. Jungkook lenézett rá, felsóhajtott, aztán lehajolt hozzá, hogy szemtől szembe legyenek. 

- Sajnálom- sóhajtott fel.- Ez csak... mikor olyan sok szörnyűség történt veled, és Yoongihoz mentél, én is szenvedtem és aggódtam érted- mondta, kezeivel Taehyung combját simogatta.- Azt hiszem ez csak egy szokássá vált számunkra, hogy állati ösztönből cselekedjünk, mikor aggódunk valamiért.
- Értem?

Jungkook szomorúan elmosolyodott.

- Mi mindig aggódunk érted, kedvesem. De nekünk is megvannak a saját problémáink.
- Miért nem mondjátok soha?- húzta össze a szemöldökeit Tae.- Én is segíthetek.
- Édesem, neked sokkal nagyobb problémáid vannak így is- mosolyodott el Jungkook, és megsimította a fiú arcát.- És egyébként sem olyan vagy, akit az állati ösztönök vezérelnének szex közben.

Taehyung elpirult.

- Oh. 

Jungkook felkuncogott. Leült Taehyung mellé, és a mellkasára húzta a fejét.

- Miért vagy ennyire cuki?
- Én is képes vagyok nyers állati szexre- vonogatta meg a vállát Taehyung.

Jungkook felnevetett, és arrébb tolta magától, hogy ránézhessen.

- Ezt nem kérdőjelezem meg. De hajlandónak kell lenned arra, hogy bárhol csináljuk. 
- Bárhol?
- Igen. Jimint egyszer a konyhában dugtam meg. 
- De a személyzet!
- Ja- kuncogott fel Jungkook.- Kaptak egy kis ízelítőt aznap. 

-
-
-

csak én nem értem, hogy Jungkook miért szomorú az anyja reakciója miatt? like... konkrétan semmi rosszat nem mondott szerencsétlen nő, csak azt, hogy ne előtte enyelegjenek. nem értem ez miért baj T_T 

nemsokára előrehozott érettségi huhu

201011