Bullyball

47.

[Yoongi POV]

Azon az estén Jinki meghívott magához ott aludni. Mindkettőnket. Ahogy feltette a kérdést, egyből Jungkookra pillantottam, aki bizonytalanul nézett vissza rám, de végül vállat vonva bólintott. Így igent mondtunk. Hirtelen olyan pillangók keletkeztek a gyomromban, amilyeneket utoljára akkor éreztem, mikor elhívtam Hyemint randira. Amúgy elég furcsa pozícióban voltunk éppen akkor. Mindketten alsógatyában álltunk, egyedül egy öltözőben...meredező farkakkal. Khm, utóbbiról inkább ne beszéljünk.   Kook telefonált a szüleinek, én pedig nem tettem ezt, mert szerintem az se érdekelné őket, ha fél évre lelépnék Kínába. Fogalmam sincs, milyen logika van ebben. Ha elveszíteném az egyik fiam, a másiknak szentelném a teljes életem, nem pedig hagynám, hogy teljesen eltávolodjon tőlem. Na mindegy, megszoktam.
-Mehetünk.-szólalt meg hirtelen. Így történt, hogy ketten, a sötét utcákon elindultunk, hogy elérjük a Jinkiékhez vezető buszt.

                              ***

-Sziasztoook!-vigyorgott ránk a legjobb barátom, amint beléptünk a szobájába.-De régen láttalak, Kook.-fogott kezet az említettel. -Gratulálok, Suga!-csapott a tenyerembe vidáman.-Ennyi kijárt már annak a szemétnek.
-Pedig nem is így terveztem.-nevettem fel.-Karma.
-Mit szeretnétek csinálni?-tette fel a kérdést. Sok ideig gondolkodtunk, de végül -Jinki ötletére- a felelsz vagy mersznél kötöttünk ki. Ismertem már. Akármilyen jó közösségben, ahol kettőnél több ember volt, mindig ezt akarta játszani. Belementünk. Kicsit féltem, hogy Jungkook mélyebbre ás majd a magánéletemben, hiszen könnyen rájöhetett arra, hogy vágdosom magam és hogy meghalt az öcsém. Úgy gondoltam, hogy mivel szerelmes belém, biztos szeretne minél többet tudni rólam. De rá kellett jönnöm, hogy ebben a fiúban semmi ilyesmi szándék nincs, és ezért nagyon tiszteltem. Meg sem közelítette a privát szférámat egész játék alatt. Tök poén kérdéseket vagy feladatokat adtunk egymásnak. Volt, hogy Kooknak át kellett mennie a szomszédhoz, hogy kérjen egy csomag fűszert, Jinkinek az ablakon kellett kiordítania, hogy "Segítség! Mit kell tenni, ha szex közben kilyukadt a gumim?", vagy nekem kellett kimennem az utcára az elsőként meglátott embertől megkérdezni, hogy melyik boltban lehet legközelebb óvszert kapni. Este 9-kor. Igen. Ilyen, ha pár kanos fiú együtt tölt egy estét. Mivel Jinkinek egyelőre nem volt járógipsze, a házon kívüli feladatokat videóra vettük neki. Ezután zenét hallgattunk.  Ezt a tevékenységet élveztem a legjobban, mert mikor egy Jungkook által ismert zene következett, énekelni kezdett az angyali hangján. A legjobb barátommal csendben hallgattuk, én pedig titokban bekapcsoltam a telefonom hangrögzítőjét. Többször akartam még hallani, vagy átélni ezt a pillanatot, ezért örökítettem meg. 10 körül megfürödtünk. Amíg a legfiatalabb vette igénybe a zuhanyzót, kihasználtam az alkalmat, hogy pár szót váltsak Jinkivel. A barátnőmről akartam beszélni.
-Igazából gondoltam valamire.-kezdtem. Kíváncsian hallgatta, hogy mit akarok mondani.-Annyira utálok hazudni.-folytattam.-Mi lenne, ha elmondanám Hyeminnek, hogy lesmároltam Jumgkookot? Meg ha mindent bevallanék neki őszintén?-kérdeztem. A csapatkapitány eltátotta a száját.
-Hülye vagy? Egyből kidob, ha megtudja...-magyarázott.
-Szerintem meg nem. Asszem, nem arra vár, hogy valami szép, ártatlan sztorit adjak be neki. Szerintem azt akarja tudni, hogy igazat mondok e neki. És ha én ezt teszem, akkor valószínűleg értékelni fogja. Nem is kéne többé titkolóznom, és bűntudatom is kevésbé lenne.-futtattam le az eszmecserémet.
-Hú, haver, ezekre nem is gondoltam. Milyen okos vagy! Tökre igazad van. Tedd ezt.-értett egyet velem.
-Biztos?-érdeklődtem mégegyszer.
-Teljesen. Én a helyében örülnék, ha a pasim ennyire őszinte lenne velem. Azt hiszem, jóval könnyebben meg tudnék neki bocsájtani.-bólintott.
-Rendben. Akkor így lesz.-mosolyodtam el. Bíztam a tervemben. Hozzáfűztem még, hogy veszek neki rózsát és csokit. Ezt a kettőt imádja. Miután már mindhárman tisztán feküdtünk a megágyazott matracainkon vagy az ágyon, bekapcsoltunk egy jónak tűnő filmet, amit még egyikünk sem látott. Én és Jinki fenn tudtunk maradni, viszont Jungkookie a háromnegyedénél bealudt mellettem. Annyira édes volt, hogy onnantól kezdve már nem magyon figyeltem az eseményeket, hanem őt néztem. A végére én is teljesen elálmosodtam már. Hosszú nap volt nagyon, ráadásul másnap munka várt rám.
-Holnap korán megyek dolgozni.-suttogtam a barátomnak halkan.-Megpróbállak nem felkelteni majd titeket, de ne lepődjetek meg, ha nem leszek itt.
-Okés. Jóéjt, Suga!
-Jóéjt.-mondtam ki a végszót. Visszafordultam a mellettem csendesen pihenő fiú felé, és a kis nyuszifogait bámulva, meg az egyenletes légzését hallgatva lassan álomba merültem. Rég szórakoztam már olyan jól, mint abban a pár órában.