Bullyball

68.

-Köszöntöm a vádlottat, ügyvédet, tanúkat, érintetteket, családtagokat!-szólt bele a bírónő a kis mikrofonba. A tárgyalás. Görcsbe rándult gyomorral ültem a székemen, jobb oldalamon Taehyunggal, mellette Jiminnel. A másik szélen a baleset áldozata ült, az akkor abban a kocsiban ülő személyek, és néhány szemtanú. A rendőrök is a helyszínen voltak. A szülők -vagy ez esetben Tae bátyja- a hátunk mögött foglaltak helyet. Borzasztóan izgultam, egész testem remegett, közben barátom kezét szorítottam, aki ájulás közeli állapotban volt. A bátyámnak egyelőre nem szóltam, hogy hallottam őket Jinkivel, azt későbbre tartogattam. Ők hárman Yoongival a házunkban várták a hazatértünket.-Kezdeném azzal, hogy felolvasom az általam hallottakat. Nos. Kim Taehyung, Jeon Jeongguk és Park Jimin az estén 3 liter alkoholt fogyasztottak.-összeráncoltam a szemöldököm. Annyit biztos, hogy nem!-Ezután felelősség nélkül autóba pattantak, amit Kim Taehyung vezetett. Ezután ütköztek, az ittasak figyelmetlenségből. Felszólítom Seo Hyunbin-t, hogy mesélje el, mit látott!-kezdte. Egy harmincas férfi felállt. Nem ugrott be az arca, viszont amennyire részeg voltam és amennyi ember volt ott azon az estén, ezen nem is csodálkoztam. Kíváncsi voltam, mit fog mondani.
-Éppen hazafelé vezettem, amikor arra lettem figyelmes, hogy egy autó teljesen szabálytalanul áthajt a másik sávba. Nagyon hangosan szólt belőle a zene, és énekeltek, hozzá kell tenni, fantasztikus hangja van mindhármuknak...
-A lényeget.-vágott közbe szigorúan a bírónő. A feszültség ellenére majdnem felnevettem.
-Rendben, elnézést.-köszörült torkot az úr.-Tehát áthajtott a másik sávba, a velük szemben jövő kocsi pedig túl közel volt már hozzájuk. Mindketten fékeztek, de késő volt. Odahajtottam, ahogy még jópáran. Taehyung eszméletét vesztette, Jimin még nem, viszont ordított a lába fájdalmától, Jeongguk pedig elfutott.
-Köszönöm, leülhet. Így volt Taehyung?-szólították fel a barátomat. Feltápászkodott mellőlem.
-Így volt.-válaszolta szégyenkezve.
-Leülhet. Jeongguk, ön miért futott el?-kérdezte. Számítottam erre. Halkan kitoltam magam alól a széket.
-Kérem, fogalmam sem volt arról, hogy ezzel mit teszek, hogy cserben hagyok bárkit, pedig tudom, nem lett volna szabad. Szomorú voltam és halálra rémült. Ezt láttam abban a pillanatban a legjobb megoldásnak.
-Rendben, leülhet. Park Jimin! Ön is fogyasztott, ugye? Ön sem észlelte, hogy rossz döntés ittasan vezetni?
-Igen, én is ittam alkoholt.-felelt az, kiegyenesedve.-Sajnos abban a pillanatban fogalmam sem volt erről. Még a közeledő autóra sem figyeltem fel.
-Leülhet. Felszólítom a másik fél sérültjét, Han Eonhyunát!-erre egy 25 év körüli lány pattant fel üléséről.-Több kérdésem is lenne. Tanusítod, hogy minden így történt? Milyen sérüléseket szenvedtél? Miért nem tettetek feljelentést?
-Elsősorban tanusítom, hogy minden így volt.-bólintott a lány.-Bordatörésem és agyrázkódásom lett, de már jól érzem magam. Azért nem jelentettük fel ezeket a fiúkat, mert száz százalékig nem direkt csinálták. Én is voltam 18, ugyanilyen hülyeségekbe keveredtem. Tudom, a törvény az törvény, ami mindenkire vomatkozik, de véleményem szerint tanultak az esetből.-válaszolt határozottan. Majdnem hangosan megtapsoltam a hihetetlen önzetlenségéért, jószívűségéért meg talpraesettségéért, bár végül rájöttem, hol vagyunk, ezért csak egy elismerő és baromi hálás pillantást kapott tőlem, meg az oldalunkról mindenkitől.
-Értem, köszönöm. Egyetlen dolog maradt hátra. Megkérem Yang Changint ügyvédet, hogy sorolja fel védettje melletti érveit!
A Jimin mellett ülő, borostás, 40 körüli férfi nagyon összeszedettnek tűnt. Írattartót tartott a kezében.
-Yang Changin vagyok, Kim Taehyung pártfogója. Lényegretörő leszek. Először is megcáfolnám, hogy 3 liter alkoholt fogyasztottak, mert bizonyítottan csak 2,5 liter került a szervezetükbe. Fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy mindhárman körülbelül ugyanannyit ittak, ami azt jelenti, hogy a Taehyung része maximum fél liter volt. Tudom, hogy súlyosan szabályokat szegett. Ittas vezetés, balesetokozás. De kérem, lássák, hogy ez a fiú alig töltötte be a felnőttkort. Ahogyan a lány elmondta, ilyenkor a legtöbben közel sem felelősségteljesek. Jelentős szempont, hogy mindent beismert, egyszer sem hazudott. Ennek ellenére természetesen jár neki a büntetés, viszont közel sem gondolom, hogy börtönben van a helye. Egy ilyen idős ember nem érdemel meg a szabadságvesztést. Köszönöm.-ült vissza a helyére. Teljesen elégedett voltam vele, én biztos nem tudtam volna ilyen helyzetben ennyire értelmes mondatokat kinyögni, dehát ez a szakmája. Reméltem, elég meggyőző volt. Idegességemben egyre erősödött a hányingerem, féltem, ha sokáig húzzák az időt, kidobom a taccsot.
-Rendben.-bólintott a bírónő. Suttogni kezdett valamit a lejjebb ülő pasasnak, majd ismét felnézett.-Egy óra múlva itéletet hirdetek.-jelentette ki. Az arcomba temettem a tenyerem. Úristen, az még rengeteg idő! Ezzel lesétált az elmelvényről. Kezdődjön életünk leghosszabb egy órája.