Egyszerűen annyira zokogtam már, hogy nem tudtam jobban, de rögtön odarohantam hozzá, majd a magasba emelve megpörgettem.
-Bü-büszkhhe vagyok r-r-rádh.-csókoltam le arcáról a sós könnycseppeket, míg ő ujjaival finoman simítgatta el az enyémeket. A két győztes ezután egymáshoz szaladtak, és remegő testtel gratuláltak a másiknak. Addig én Chimchimhez léptem.
-U-ugyehh nem vagy sz-szomorú?
-Dhh-dehogy.-törölte le szemeit felsője ujjáról.-T-Taehyunghhh megérd-demelthe, a-ahogy Y-Yoongi ishh. Baromira. Mi pedig m-majd együtthh megküzdünk azért, h-hogy bejussunk.-karolta át a vállam vidáman.
Sziasztok újra!😂
Nem tudom, miért hagyja le a rész végét, pedig háromszor is próbáltam újraposztolni. Mindegy, feltettem külön, és bocsi!
YOU ARE READING
Bullyball
FanfictionJungkook végre bekerülhet a Seoul-i kosárakadémiára, de sajnos nem túl jól fogadják. Érzi egy idő után, hogy ott kéne hagynia a csapatot, de egy valami mégis ott tartja a szíve mélyén. Vagy inkább valaki? Vajon elég erős ez az érzés ahhoz, hogy szó...
