Assemble - Bosszúvárók 1.

Bosszúvárók

– Pietro?! – visszhangozta döbbenten Lendon. – Ön Wanda öccse?!

A férfi szemei csészealj-nagyságúra kerekedtek.

– Wanda?! Ismeritek Wandát? Ezek szerint...

– Amit átélt, nem látomás volt – kapcsolódott be Ginny is izgatottan. – Ön tényleg megküzdött Ultronnal, és tényleg meghalt itt, Szokóviában.

– Ultron, komolyan? – fordult felé Lendon hitetlenkedve. – Nem bírod megjegyezni, hogy hívják a nagymamámat, de Ultronra emlékszel?

– Tényleg a nagyid neve most a lényeg?

– Nagyon nem – tolta félre mindkettejüket Peter. – Mr. Maximoff, mikor tért magához?

Pietro az ujjain számolta a napokat: nem tudta megmondani biztosan, mivel itt, a jégveremben elég megfoghatatlanul telt az idő, de úgy saccolta, talán három hete lehet a Hydra foglya. Ginny biztató jelnek ítélte, hogy Pietro ennyi ideje itt van, és még nem halt éhen.

A beszélgetésnek hirtelen vége szakadt: a folyosó vasajtaja kitárult, és fagyos szellő kíséretében három férfi masírozott be rajta – Ginny azon nyomban felismerte a középsőt darabos járásáról. Innen, elölről már azt is meg tudta állapítani, hogy széles, kerek arca és közel ülő sötét szemei vannak, ami egész megjelenését rágcsálószerűvé tette. A csapat feszültségét látva örömtelen, széles mosolyra húzta a száját, és intett a mögötte érkező két állig felfegyverzett fegyőrnek.

– Hozzák a férfit és a lányt.

Ginny remélte, hogy ,,a lány" címszó alatt nem őt értették, de sajnos csalódnia kellett. A gorilla elrobogott a holtsápadt Vita mellett, és durván megragadta a karját; a szeme sarkából látta, hogy a másik férfi Petert rángatja talpra. Jeges rémület kúszott a torkába: miért választják el őket? Mit akarnak tenni velük, amit a másik kettő nem láthat?!

– Azonnal engedje el! – kiáltotta Lendon harciasan. Még mindig a páncélját viselte, így viszonylag ruganyosan pattant fel a padlóról, a fegyőr azonban olyan könnyedén söpörte le a karját magáról, mint egy falevelet. – Nem hallotta?! Engedje el!

A katona egy pillanatra megtorpant, és bizonytalanul az alacsony férfi felé nézett. Ginny megpróbálta kiszabadítani a karját a szorításából, de úgy érezte, mintha egy vasbilincs ellen hadakozna.

– Hozza csak! – intett vigyorogva a főnök. Ginnyt újra megrántották, kis híján átesett Vita lábán. Lendon elkeseredetten próbálta őket visszatartani, de ezzel csak annyit ért el, hogy alaposan beverte a fejét, mikor a gorilla nekitaszította a rácsnak.

– Hagyja békén őket! – üvöltötte kétségbeesetten. Ginnynek összeszorult a torka: soha nem látta még ilyen állapotban a barátját. – Azonnal hagyja békén őket!

– Ne aggódj, ha okosan viselkednek, visszakapod őket – mosolygott rá az egérarcú férfi leereszkedően. Ginny nem tudta, mit várnak tőle, de abban biztos volt, hogy nem akarja megtenni. Csak félt, hogy a döntés nem az övé lesz.

Egy fegyver csövét érezte a hátában. Nagyot nyelt, és egy utolsó kétségbeesett pillantást vetve Lendonra tett egy lépést előre. Magában már búcsúzott a fiútól. Sejtette, hogy ha ők Peterrel nem lesznek képesek megtenni azt, amit a Hydra akar, Lendonék jönnek, és nem akart hagyni semmit, amivel a barátját zsarolhatnák.

– Hallja, Zemo?! – csapkodta a rácsot Lendon. – Ha bármi bántódása esik... Zemo!

Az egérarcú férfi gúnyosan elmosolyodott. Az ő neve lenne Zemo?