Fogalmam sincs mi történne az én szemszögemből
Ha erre tudnám a választ lehet már nem is élnék
Érdekes kérdés
Viszont arra hogy mi történne a halálom után
Tudok választ adni
Ezt nyílván befolyásolná hol haltam meg
Na meg a körülmények
De legyen a spekuláció tárgya egy öngyilkosság
Egy kádban fekszem valahol
Elvérzem
Eltelik pár nap
Senki nem válaszol az üzeneteimre
Nem járok be az egyetemi órákra
Vajon kinek tűnne fel elsőnek?
A családom nagyjából két hét után kezdene hiányolni
Vagy több
Valószínűleg te vennéd észre elsőnek
Egyetlen ember van akivel minden nap beszélek
Nagyon sajnálnálak
Nem szeretnék hamarabb meghalni mint te
Mert nem kívánom ezt neked
Miután mindenki megtudná
Elkezdenének összeszedni
Sok macera van egy halottal
Kíváncsi vagyok hány embert rázna meg?
Hányan nem is tudnának róla?
Meddig emlékeznének rám?
Sose tudom meg
Belepakolnak majd egy fekete zsákba
A szobámat kiürítik
A ruháim
Az ágyam
A tárgyaim
Az alkotásaim felmérik
Vagy ráhagyom valakire vagy elárverezik őket
Az ágyamba egy új ember kerül majd a kollégiumba
Ott lehet csak annyit tudnak majd hogy kiköltöztem
A hörcsögöm rád maradna
Igazándiból nem is vagyok akkora
Mint gondoltam
3 utazótáskába
Na meg egy koporsóban
Elférne mindenem
Az anyámnak újra lenne esélye velem találkozni
Szeretném ha elhamvasztanának
Még a végén felkelek
De temessenek a földbe
Nem egy Hollywoodi film az életem
Ne szórjanak engem sehova
Hagyjanak nyugton
Furcsa belegondolni
Mi lenne a dolgaimmal?
Ezekkel a versekkel
Vajon foglalkozna vele valaki?
Talán kiadnák
Gyors poszthumusz lenne
Még élve is csak erre tudok gondolni mikor az elismerésen jár az agyam
A testvéreimnek valószínűleg hiányoznék
Az apám talán elkezdene pozitív érzéseket táplálni felém
Jellemző rá hogy akkor mikor már késő lenne
Megtalálnának minden eldugott zegzugot
Minden eltitkolt igazságot velem kapcsolatban
Kiderülne mennyire nem ismer senki
Mindenki csak részleteket tud
De a nagy egész
Valójában hatalmas
Minden önzőség nélkül mondhatom hogy sok mindent megéltem
Ezalatt a csekély idő alatt
És ezeket ráadásul sokszorosan
A legjelentéktelenebb dolgok is hatottak rám
Néhol pedig a legjelentősebbek nem
Hát így végiggondolva nem verne nagy port a halálom
A mama nagyon szomorú lenne
Ez fáj a legjobban
Na meg az unokaöcsémnek nem nagyon lenne nagybátyja
Egyiknek se
Akár az unokahúgaimnak
Már elkezdtek hozzám kötődni emlékeket kapcsolni
Az élet tele van kéretlen felelőséggel
Felnéznek rám elvárnak valamit
Pedig nem vagyok jobb
Csak magasabb
Szó szerint néznek fel rám
Ha ilyen fiatalon halnék meg biztos sok virág lenne a síromon
Mint neked Pami
Ha belegondolok téged sem tudlak elfelejteni
Pedig már évek teltek el
Bár érted kár volt
Rólam mikor minden kiderülne
Az emberek úgy vélekednének hogy rászolgáltam a sorsomra
Lehet hogy ettől a lányok akik nem szerettek viszont
Hirtelen belém szeretnének
A laptopom keresési előzményei is világra jutnának
Borzalmas belegondolni hogy ezeket az eszközöket
Valaki használja majd utánam
Nem azért ami rajtuk van
Leszarom mit gondoltok rólam
Ugyanolyan mocskos ember itt mindenki más is
A facebookod a snapchated az instád is
Ugyanolyan szemétlerakó
Hanem az érzés miatt
Azt nem kívánnám senkinek
Ha meghalok egy olyan koporsóba szeretném ha tennék a hamvaim amin egy 23-as áll
A síromon se legyen semmi más
Csak egy 23-as
Ne legyen csicsás
Mindkettő egyszerű fekete fa
A hallotaskocsit ne béreljétek ki
Egy kicsi koporsóba tegyetek
Mint amibe a gyerekeket szokták
Az írásaimat
Mit tudom én
Csináljatok velük amit akartok
Hátha valakinek segítenek
Vagy jobban érzi magát tőle
A pénz nem érdekel
Adjátok annak akinek szüksége van rá
A tárgyaim gyújtsátok fel az emlékemmel
Együtt
A képeket rólam ne tartsátok meg
Amiket festettem fessétek újra törjétek darabokra
Ne maradjanak utánam tévutak
Valaki akinek elég ideje van ehhez
Tüntesse el az összes 23-ast amit magam után hagytam
Elvezeti majd az utolsóhoz
Mit hagynék végül magam után?
Az űrt
Na meg ezt a bűnt
Mert ez egy bűn
Szeretnék meghalni úgy hogy ne fájjon
De nem is büszkén
Altruista halált szeretnék
Mentsen meg a halálom ezreket vagy nem tudom
De nem szeretnék mások vállára terhet akasztani
Egész életemben tehernek tituláltak
Nem szeretnék még a halálom után is teher lenni
Szeretném ha a helyemen virágok nyílnának
És életek borulnának bíborba
Szeretném ha a végtagjaimból árbóc lenne
A hajamból pedig vitorla
Szőjék hosszúra
S a véremből festék
Ha az utolsó szaromból trágya
S a bőrömből táska
Nem akármilyen
Práda
Valami jó drága
Az ökleimből kesztyűk
Amik melegen tartják ujjaid bennük
A körmeimből valami kör alakú forma
Had fessenek rá a gyerekek
A koponyámat használjátok korsónak
Abból igyanak a még élő barátaim
A szívemet dobjátok a legéhesebb vadak közé
Hogy ne faljanak fel
Több ártatlan szívet
A faszomat adjátok oda annak aki arra vágyott
De mindent megkaphatott volna csak azt nem
A heréim annak aki sose volt eléggé bátor
Mert neki minden megadatott csak az nem
A nyelvemet adjátok azoknak akik félnek beszélni
Hogy megmutassa nekik hogy kell a szavakkal véresre tépni
A füleim vigyék el akik szeretnének de nem születtek zenésznek
Hogy úgy érezzék mint én az örömöt minden egyes zenében
A fogaimat valaki olyannak aki nem szép
Hogy tudja lehetne rosszabb
A májamat valakinek aki szeretne korlátlanul inni
Üzenem neki hogy a kedvence a whisky
A tüdőm valaki olyannak aki nem akar futni
Mert hogy őszinte legyek ezzel nem fogsz sokra jutni
A gyomrom valakinek akinek nincs elég étvágya
De minden étel amire vágyik elérhető vagy előtte van
A vesém valakinek akinek a sajátjában kövek vannak
Azt hiszem a veséim rendben vannak
A gerincem valaki olyannak akinek teljesen egyenes
Hogy lássa milyen merevek a ferdeségért megvető tekintetek
A vállaimat valaki olyan kapja akinek a sajátja
Már leszakadt a keresztje alatt had állja az enyém azt is
Az orromat szeretném annak adni aki mindig füvet keres
Ezzel kilóméterekől is kitudná szagolni a jó zöldet és az embereket is
A vakbelem nincs lehetőségem oda adni
Már elvették tőlem azaz belőlem
A bordáimból legyen páncél
Az védje az ütésektől a legkisebbeket
A szemeimet kapja meg valaki aki folyton sír
Hogy elapadjanak a szárazságban a könnyei és újra lásson
Az agyamat pedig valaki olyan aki mindig irigy volt rám
Hogy az emlékeimbe mindbe belelásson
A lelkemet pedig szeretném elosztogatni
Mindenki között aki valaha szeretett.
