A jó
Jó sokszor nem jól jön el
Gyere hajolj közel
Meg megiszom a Kozelom
Addig túrd a szénakazalom
Ráz a hideg kezed a hajamon
Szerinte elhiszem hogy szűz
Te hajadon látom a hajadon
Ne gondolkozz annyit a tavalyon
Nyit a tavasz jön a riadalom
A versem egy verzébe kihadarom
Ugyan mit ér a hatalom?
Egy macskának sok hat alom
Azt se tudom hova szarjak
Úgyis le leszek húzva a végén
Raktam a PC-m szívébe egy PC-t
Magának kipécézett
Álomból kimért lidércé lett
Miért élek?
Kérdések meg a köreik
Főételek meg a köretek
Na meg a szilánkok a kokainban
A véremben dopamin van
Keress meg a soraimban
Nem nagyon hibázok
De ha igen és megtalálnád
Pont leszarom
Ember vagyok nem valami isten
6 lábujjam sincsen
Azt mégis hogy osztja a poeta doctus
A flow végez helyettem abortuszt
Alkoholistát ejt a bor túszt
Szopod amit eléd raknak mint a borjúk
Ott férgeskedsz ahol tudsz
Csaholsz mint a kajla
Az ebfajta a legalja
Egy tehén egy marha
Egy falka egy fajta
Felfalta az ebadta ez elvette
Ez letette ez felvette
Ez szeretett aztán el lettem felejtve
Mi lelt engem?
Mond csak merre kéne most mennem?
Kénbörtönben a kéjek közti kínok
Önmagammal éles késsel vívok
Ha én meghalok haljon meg ő is
Bár látnám kívülről hogy a halálhírem
Hány embert fog összetörni
Mikor már nem forrnak össze a csontjaim
Keresd meg magadban az isten hol lakik
Minden más lesz holnapig
Megváltozok én is
Félremérték bennem az összetevőket
Szétszakítanak
Majd összetesznek belőled
Tudtam előre
A poént lelőtte
Mindig csak előre
Megyek a legelőre
Kicsikét kérődzöm
Ön kérem mér' önző?
Kicsit még beljebb férkőzöm
Nagyot megyek így fél gőzön
Akárkivel megmérkőzöm
A vereség tanulság
A tétet így őrzöm
Mackó pajtás
Nagy sóhajtás
A nagy sóhaj társ
A mély ásítások mögött
Aligha állításokba kötött
Bele-bele betonozott
A falaiban rekedtem
Lelkének spájzában
Hagyom majd hogy nyerj kártyában
A vonat nem várt
Pedig én rád vártam
Utalj szavakkal a kártyámra érzelmeket
Végignézik nevetve
Tőlük elvérezhetek
Édes mond miért reszketek?
Hogy írtam már most annyit
Mint ami másnak elvitt egy életet?
Átok hogy gyorsabban élhetek
Az élet járdáin nagyokat lépkedek
Elföldelnek
Hát ég veled
Te nem maradsz hát én megyek
Aki érteni akarja
Az nézze meg
A tétlen létezésemet
Ahol kibillenek a mérlegek
Miközben magamban mérgeket érlelek
Semmiféle félelem nem ér fel velem
Mikor elmetszem a torkod csendesen
A megistenült mosoly megpihen arcomon
De nem ragad ott
Tudom hova tartozom
Kár hogy ma nem jöttél le
Kár hogy ma nem böktél le
Pedig nem lesz több
Tényleg nem érted?
Na mindegy
Hagyjuk az egészet
Csendben eléldegélek
Majd megírom egy zenében
Amit te nem hallgatsz meg
Mikor minden jól megy majd
Akkor se hallgass meg
Te hallgattatsz el
Aligha maradsz meg
Múló pont leszel
Mond levegőt azután amit tettél
Hogy veszel?
Figyelem a holdat
A ködben hogy vesz el
Minden nappal egyre több leszek
Több teher
Széttör majd összeszed
A két kezed tönkretesz
Közte forgok én közvetett
Közvetlen vagyok
Veled
Meg mással is
Csak játszok itt
Mintha lennének bennem mások is
Remélem ennyi fost megélnek mások is
Ha magas a hegy
Én még akkor is végig mászok rajta
Elfelejtettem hogy ezt akartam
Fordítsuk komolyra a szót
Szoríts míg bele nem halok
Alighanem élő halott vagyok
Központi gondolat
Valaki mondja azt hogy jól vagyok
Hihetetlen hogy 4 évhez képest hol vagyok
Miért nem várom a holnapot?
Pedig a szemem a tieddel jól lakott a holdat figyelem előbb még valakit kerestem most minden olyan más vagy nem vagy itt csak elmúlik a mám te sem figyelsz rám mintha a csend neki ütközne a falaknak más íze van minden falatnak aligha maradnak könnyedén elmúlnak szép lassan lándzsaként felszúrnak és ahogy ezek az érzések is elmúlnak jelentést adnak közelmúltnak valahogy az elmúlt térben lelt információk tömkelege lehet már kevés nem elég
Szerelmesnek lenni de nem beléd
Valami folyton el-el ér
Túl vagy még nem eléggé
Érett
Ez a társadalom éretlen
Mégis narancssárga
Aki pedig nem az gyermeki lélek
Az Orbánt hibáztatod
Pedig mint a Peter a Family Guyban
Te ajánlod fel neki a feleséged
Ki fog fellázadni?
Orbán maga ellen?
Műmájer ellenzékiek?
Azok a melegek akikkel semmi bajom?
De eddig rendben volt az ország?
Amíg nem téged basztatnak
Érdekelt hogy minden szar?
Hogy a kórházakban meghalnak?
Hogy hitel nélkül sehova se jutsz?
Hogy hitelt szinte senkinek nem adnak?
Az hogy dresscode alapján ítélnek meg embereket?
Ha nem vagyok elég menő
Be sem mehetek?
Nem épp ez lenne a lényeg?
Ti tényleg kívül keresitek a szépet?
Még jó hogy engem nem láttok
Egyből lenne velem kapcsolatban
Jó pár problémátok
Valaki óvjon meg
A sok némától
Aki csak gondolja
Hogy te milyen hibás vagy
Beléd sosem láttak
De hát nekik nem is kell
Ha láttad a borítót
A könyvet nem kell megismerd
Te úgyis csak a polcra raksz
Mindenkit akit látsz
S mikor meglátod majd azt a könyvet ami érdekel
Téged hagynak majd csukva
Mert aki tele van írva
Az a félig üreset becsukja
Hiába a kacifántos borító
Ha a tartalom taszító
Nem messze nem vagyok tökéletes
De van egy kb 40%-ban egészséges életem
Ennyit hagytam meg
A maradékot elszívtam elittam
Megéltem azt 4 év alatt
Amihez másnak egy élet kell
Hogy egyáltalán ezt érezze
Volt veled valaha olyan
Hogy elvesztette tőled a szót egy fél emberöltőt élt ember?
S nem azért mert a demencia kergette
Egyszerűen csak nem értette
Ennél idősebbet és még nem szenilist aligha fogok találni
Tudod milyen vagyok?
Haláli
Jó lenne valakivel beszélni
Aki érti miről beszélek
Folytatja a gondolatot nem azt mondja de szép lett
Furcsa
A barátom aki nagyjából ugyanannyira módosította tudatát
Elvesztette az emlékezetét
A másik az érzelmeit
A harmadik a tudattalanjában rekedt
A negyedik elvesztette a gondolkozás képességét
Az ötödik beleőrült a hedonizmusába
Én leraktam mindent
Nem érzek semmilyen pszichés kárt
A memóriám továbbra is kiemelkedő
A szerotonin szintem megcsappant
De képes vagyok a tudatommal kompenzálni
A mélydepresszió az egyetlen tünet
De kezdek egyre jobban felülkerekedni rajta
Elvesztettem őket
Olyan mintha mindenkim meghalna
De én
Akárhogy törekszem
Testben fejben túlélem.
