A szívem az életbe beletört
S te ezenfelül szúrtál bele tőrt
Az elképzelt élet
Csak elképzelté lett
Elmélkednék de csak újra eltévednék
Elképednék de csak időt fecsérelnék
Az út előre van a pokol alattam az ég felettem
Lángok mögöttem vihar előttem
A képernyőn szivárvány
A szívemben szürkeség
Kihunyt csillagok
Űrnyi bennem az üresség
Azt mondják adj hálát hogy megszülettél
Hálát hogy hahotázhatsz a halállal
Elodázhatod a táncot a fájdalommal
De végül megbékélünk az ártalommal
Az élet nekem pofonfa
Nem vár soha tárt karokkal
Ezért játszom innentől más lapokkal
Hisz én választok a pakliból
Bíztam s szerettem annyiszor
Mégis annyit tévedtem
S tudom semmi sem véletlen
Aki csak szeretne számon kérhetne
De a sűrű csendben evezve
Nincs aki elveszhetne én velem
Robbanásra kész lufi az életem
A belsejében üvegszilánkokkal
Lesz ami lesz
Mindenki gondol amit gondol
Idővel úgyis elszállnak a gondok
Kicsit én is változhatok
Értetek hozhatok áldozatot
Legyünk önmagunk ne csak másolatok
Még ha magunkra se találunk
Élvezzük az életünk
Ne rémisszen meg a halálunk
Legyen meleg a szívünk a fagyban ha várunk
S olvasszuk fel szíveink ha szeretetre találunk
Ha nem gazdagnak születtél
Semmit sem vesztettél
Talán szegényen adatott meg minden
Mire valaha szert tettél
Sokszor semmiség ami mindennek tűnik
Szeretném ha ölelnél
Könyörtelen szorítanál
El sem engednél
Nem is ordítanék
Ajkaddal nyakamra lehelnél
Szeretném ha ölelnél
Próbálunk menekülni
A többiekkel elvegyülni
A saját ingjeinket levenni
A kereszteket letenni
Bezáródnak mind a kiskapuk
Kár a kifogás mind meghalunk
Meg van számlálva a napunk
A valóság lencséjén csillanások vagyunk
Mit követ egy villanás
Sok hamu lesz egyszer ez a kis parázs.
