40. Szint

184 1 0
                                    

Mérlegelés a dolgok érlelése
Létek s dimenziók közt a rések
Kövekben hajszál repedések
Idegrendszer fésülés a hétköznapokban
Háború a képernyőkön
Celebek a lapokban
Kattogó lapocka
Édesvízi sótlanság
Kigombolt ing
Kordnadrág
Várva várt szolgaság
Az árva lát a szolga váj
Szemet
Szemért
Tévedések a gócokban
Az axiómák hazugságai
Végtelen keringnek
Az összekötöttségre rendelt lényben
Az ember bomló fosszília
A nyüzsgő öröklétben
Törvénytelenségek lépnek fel a lefolyásban
Zavart keltesz a hullámokban
Ária a fővámnál
Beestem egy fekete kör száján
Szánt húz a gőz hátán
Látom hogy néz rám a mátkám
Ez haláltánc nem bál s bálvány
Ármány és márvány
Tüdőtűzfal
Villámhárító vénákkal
Gyere pördülj a neon lila fényeinek sugaraiban
Próbáljuk meg egymásban megfogni a létet
Keringjünk magunk körül elszállva
Pattanni látszik a burok magunk fölül
Aligha talál nyakamra a hurok
Talán a halak harapnak a szavamra
Szabjam kicsit szabadabbra
Semmi abrakadabra
Labrador a parkban
Ballada a barna tóról
Úszógumi nélküli mélyrepülés
Röpke halmazállapotok tényük
Sok kúszóérv csak
A talpra vár a homok
Nyakig süllyedsz úgy nézel a partra át
A táj dallama tudatja nem túl éled
A betonlapok tetején simít a fuvallat
Mindig az elején visít aki ugat csak
Ezek a relációk röpke stagnálások
A koncepciók rekoncentrációja
Fordul át a dezinformációba
Az izmok koordinációja
Rendszert bontani látszik
Ami egyszer föld alá fordult télen
Tavasszal majd úgyis kivirágzik
Talán a szív kicsi páholyában
Szemeid színére szürkül a bársony
Most csak a vérben forgó színeket látom
De mit nekem ez úsztam már ki mélyebb tóból
Talán a saját erkölcseim vannak elcsúszva
Mert ez se egy irányba csak föl-levitt
Ez itt földetérés talpra esés
Kallódó vetés szárazföld temetés
Vesés minden apró tévedés
Képbe lépsz komfort a szétesés
Pazaroljuk a karaktereket
Az adapteredet hazahozzuk
Csak ez nekem már nem lesz haza
Mert anya csak egy van
Ez itt a hiánypótlás alkohollal
Ez meg a hiánypótlás emberekkel
Markoló a szívembe karmoló
Harapódzik az érzelem a lépemen
Lépnek fel a korhandóság bélyegzői
Mérföldköveket számlálva megfeledkezni látszunk
Két kő közt ha megállunk mily vidáman játszunk
Bomlófélben vannak az álcák
Lepattintották a zárda zárát
Útnak eresztettek száz apácát
Mire visszamentek volna könnyek között
A kormány ellopta a zárdát is
Az ingyen revíziót választottuk
Megfizetjük az árát is
Ha győznek pártunkon az árják is
Felsírnak az ősök abc-ben Árpádig
Nem mész messze mert a vágyálom
A határ túloldala a láthatár
De ez egy elvált házaspár
Te a szebbik oldaladhoz már nem kapsz láthatást
Csak a kerítésen figyeled hogy hajnalban pára áll
Gépfegyver a száj és vágy a tár
Szétrepedt a kéreg és lágy a szár
Létmerengés:dagály
Ez még ár vagy már apály
A szekrényen papagáj
A fogason kalap áll
Én apró vagyok a számban katona
S előttem apa áll
Emlékkép
Szakadás
Töredezettség
Pillanat -ragasztó-
Vajon a túloldalt mi szűrődik ki a szavakból
Én vagyok a bűvész aki nyulat húz a kalapból
Az én nyulaim nem túl szaporák keveset esznek vacsorát csak a fűben ülve várják a csodát.

Szabad szavakTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang