Tom szemszöge:
Itt ülünk a kanapén lassan tíz perce . Hadrian csak nézz ki a fejéből ami lassan kezd kellemetlen lenni . Valószínűleg egy csomó kérdése van felém csak fél feltenni őket .
- Tedd fel a kérdéseket, essünk túl rajta .- néztem rá .
- Miért csináltad? Elmondhattad volna .. féltél?- kapott hirtelen kezem után .
- Azért mert mindig is ilyen voltam , Hadrian . A problémáimat egyedül szeretem megoldáni .. Nem féltem egyszerűen képtelen voltam elmondani .. Nézz rám a varázsló világ " leggonoszabb " varázsolja vagyok . Mégis át adtam magamat valakinek és élveztem hogy nem én parancsolok. - szeretem a kislányom és Lucius iránt is érzek valamit már egy ideje. Viszont a terhesség túlságosan hirtelen jött eddig azt se tudtam hogy képes vagyok szülni. Képtelen voltam feldolgozni a változásokat az életemben .
- Na és akkor ? Ugyanúgy jogod van ahhoz hogy te dönts az életedről . A változás pedig az élettel jár.. mindenki változik. Ezért fáj hogy nem beszéltél velem. Talán tudtam volna segíteni .. - nem hiszem . Ez ténylegesen egy olyan dolog amit az ember csak is egyedül képes megoldani.- Ne haragudj. Számomra egyszerűen sok volt az amin keresztül mentem az elmúlt időben . Tudod fiatal korom óta azt hittem hogy a világ ellenem van .. Azt hiszem meg is érdemeltem mindazt amin keresztül mentem . - szorított erősebben kezemere.
- Csettintésre változott meg az életem amit ennyi rossz után nehéz feldolgozni. Sokszor azt hiszem hogy ez is ugyanúgy tönkre fog menni mint minden amihez hozzá ért a kezem ..- minden egyes nap megfordul a fejemben.
- Tom ! Egyáltalán nem érdemelted meg mindazt amit az élettől kaptál. Tudom hogy nehéz ezt az egészet feldolgozni de nem vagy egyedül. Igaz más az amin én keresztül mentem na meg az is amin apa .. Mégis mindannyian átéltünk azért eléggé rossz dolgokat de itt vagyunk . Az érzelmek azok ilyenek és te még csak most tanulod kezelni . Itt leszünk melletted hogy segítsünk! - annyira furcsa érzés ez az egész . Tényleg nem hittem volna hogy egyszer valakivel ilyen témáról fogok beszélgetni.- Lucius tud arról hogy, hogyan vélekedsz a dolgokról?- még csak az kellene .
- Természetesen nem ! - főleg hogy tudom hogyan reagálna az egészre .. egy kis gyógyító szex mindent megold.. Vágyom is rá de azzal semmit nem oldódna meg.
- Próbálj meg beszélni vele. Ő a társad a gyermeked apja azt hiszem tudnia kellene arról hogyan érzel. - hát szerintem nem .
- Ha elmodondom neki akkor inkább kihasználja a helyzetet egy stresszoldó menetre.. nem is tudod hogy mennyire perverz.. - hogyha vissza gondolok arra hogy az első mien volt.. Igazából mindig feláll a szőr a hátamon , persze jó értelemben..
- Mint a fia .. Draco is sokszor használ inkább testi aktust mint mást. Előtte azért mindig meghallgat és átbeszéli velem a dolgokat . - egy nálam közel 15 évvel fiatalabb pár jobban megtudja oldani a helyzetett mint mi.
- Próbáld meg úgyse veszítesz vele semmit .. addig pedig hozd át Lyia-t . - kacsintott rám . Csak tudnám mikor lett belőle ilyen hamar felnőtt..
- Gyerek kész a vacsi !- nézet be az ajtóból Perselus .
YOU ARE READING
Felemésztett de te meg mentettél! [ Befejezett]
FanfictionEgy Malfoy. Ki lesz az akit az élete árán is óvni fog? Harry akit gyerek korától fogva bántották, mi történik vele!?? Nem képes az érintésre, az embereket kerüli. A fájdalom lassan felemészti de valaki talán megmenti.